Én csak utazni akartam, megnézni ezt a csodálatos országot és tanulni a nyelvet. Minden olyan jól indult, a szüleim kifizették a repülőjegyemet, a szállást és még egy helyi idegenvezetőt is, aki tíz napig kísérgetett.
És mi lett belőle? Félelem és r...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- És ez milyen? - Ártatlan arcal picit hátrafordultam, hogy a fenekemet is jól láthassa az utolsó fehérnemű szettben, amit felpróbáltam.
*Jungkook POV*
Tudtam, hogy mire megy ki a játék. Már akkor látszott az eltökéltség az arcán, amikor az első szettben kilépett a függöny mögül. Tetszett, ahogy a zavarát leplezte és ez az utolsó darabokra már-már természetesen magabiztosra sikerült. Nem bírtam levenni a szememet róla. A kulcscsontja kissé kiemelkedett a nyaka alatt, mellei nem voltak nagyok, de szép, formásak voltak és azon kaptam magam, hogy amikor eltűnt a függöny mögött, a kezemet vizslattam és a fejemben összemértem a mellméretével és arra jutottam, pont beleillene a markomba. Alakja szinte tökéletes volt a gyönyörű ívekkel, lapos hasával és fenekével, ami látszólag nem volt izmos, de csábítóan formás. Combjai vékonyak voltak és kicsit gyengének tűntek, amit betudtam az évek gyötrelmeinek, amit annál a szemétnél töltött.
Amikor nem válaszoltam, megfordult és a tükörben kezdte el magán igazgatni a fekete, csipkés darabot. A mellei kissé megmozdultak, ahogy a melltartót húzogatta magán, hogy kényelmes legyen a tartása. Miközben jobbra-balra fordult, hogy minden szemszögből megnézhesse magán a szettet, a feneke megfeszült és hívogatóan ugrált, ahogy a lány a testsúlyát hol az egyik, hol a másik lábára helyezte.
- Tetszik - Mondtam végül. - Jobb, mint a bronz.
Debbora egy pillanatig még nézegette magát, aztán visszafordult hozzám.
- Nekem az is tetszett - Vont vállat.
- Nem mondtam, hogy nekem nem - Feleltem. - De ebben jobban látok mindent.
Csipke anyaga miatt a szett éppen, hogy eltakarta azt, amit kellett. Egyszerre volt vad és elegáns.
- Ugyanannyit látsz benne, mint a másik tízben - Kezeit csípőre tette és úgy nézett rám.
Szexi nő egy ilyen pózban, miközben fehérneműben van... Mennünk kell, mielőtt bajok lesznek ott délen.
- Igaz - Bólintottam. - De abban jobb a feneked. Bár nem elég izmos. Lehet, hogy meg kellene edzenem.
Kijelentésemre egy kisebb érzelmi sokk suhant át az arcán, mielőtt újra felvette volna a magabiztos arcot. Tetszett, hogy ennyire gyorsan tanult és okosan használta a testét és a szavait. Tudta, mennyit mondhat és mikor. Az eladó közelében szinte nem szólt egy szót sem, hagyta, hogy én beszéljek. És még ilyen kínzó helyzetben is tudja, hol húzza meg a határait.
- Honnan tudod, hogy nincs még megedzve? - Apró, féloldalas mosolyt kaptam, ami még melegebbé tette a helyzetet.
Fellöktem magam a fotelből és két lépéssel elé értem. Másodpercekig csak néztem a szemébe és élveztem azt a kitartást, amivel harcol a kemény tekintetem ellen. De lássuk, ismét zavarba hozom e.
