The bad boy - Shawn Mendes FF.

4. "Testvérem" David

Hannah szemszöge:
Most érkeztünk meg a parkba. Leültünk a padokra, egymás hegyén-hátán. Velem szemben ül Shawn a gyönyörű göndör, barna fürtjeivel, kezében valami shaket fogott.
Ana leült mellém elég kíváncsi tekintettel.

- Rendben vagy?
- Aha, persze.
- Ne bámuld ilyen feltünően.
- Én nem is...
Jahh de, mégis...
- Na mit csináljunk skacok? -Kérdezte a barna fiú, velem szemben.
- Semmit -Nevettek egyhangúan, válaszként a többiek.
Én ezen nem szórakoztam olyan jól, inkább Daviddel duruzsoltam valamit...

David szemszöge:
Hannahval már régóta barátok vagyunk, gyerekkorunk óta. Vigyázok rá, mint a testvéremre. Szinte már tényleg a hugom. De valamit nem mondd el nekem, amit Annaék és Jules is biztosan tud. Én azthiszem tudom mi az.
Jules olyan fura mostanában, most is engem figyel, mintha féltékeny lenne rám, Hannah testvérére. Szerintem Juli szerelmes belé. De Hanny titkára még csak sejtéseim vannak.

- Hé, David.
- Daviid!
- Figyelsz? -Szólongatott Hannah.
- Ömm persze, csak kicsit elgondolkoztam, mondjad.
- Azt látom -Nevetett.
Szóval, ma átjössz hozzánk?
- Ahha persze, mikor?
- Park után.
- Okés, csak én megyek?
- Igen, van valami, amit már rég el akartam neked mondani.
Ez lesz az, tudtam. Most mondja el, azt a dolgot, amit rajtam kívül már mindenki tud.
- Már várom.
- Tudom, ölelt meg és nyomott egy apró puszit az arcomra, úgy, hogy senki ne lássa.
Ha látták volna, elkezdenének mindenféle dolgot kombinálni itt.

Hannah szemszöge:
Már vagy 5 perce sétáltunk Daviddel a buszhoz, mire végre felszálltunk. Egy 2-es ülést elfoglalva kényelembe helyeztük magunkat, ránéztem Davire és alaposabban szemügyre vettem:

Sötétbarna haja kócosan állt, kékeszöld szemei alatt fáradtságról árulkodó karikák mutatkoztak. Vastag, rózsaszín ajkai szárazak voltak, arca pirosas árnyalatot vett fel. Mások ettől a látványtól elolvadnának, hogy milyen cuki, biztos egész éjjel bulizott vagy valami. Viszont én pontosan tudtam, ezek minek a jelei.

- Megint veszekedtek? -Fordultam kimerült testvérem felé.
- Igen, megint egy balhé -mondta, miközben ujjait birizgálta.
- Nem tudtam tőlük aludni.
Miközben kezeit nézte, én is vetettem rájuk egy pillantást. A kézfejein piros horzsolások éktelenkedtek. Úgy nézett ki, mintha ököllel beleütött volna valamibe. Ujjaimmal finoman végigsimítottam sebein és ránéztem.
- Ideges voltam -mondta.
- Tudom.
-Belevertem a kezem a falamba.
Úgy sajnáltam, a szívem megszakadt, hogy így kellett látnom.

Idő közben leszálltunk a buszról és a házunk elé értünk. Az utat végig egy szó nélkül tettük meg.
Amint beléptünk az ajtón, anyukám mosolygós arca üdvözölt minket.
- Sziasztok!
- Szia, köszönt David.
- Szia anya, hát te mit keresel itthon ilyen korán? -Mosolyogtam.
- Ma hamarabb hazajöhettem munkából. Mi a baj David? Olyan letört vagy.
- Megint veszekednek.
- Vagyis még mindig -nyugtázta anya.
- Anya, mi felmegyünk -néztem fel, a nálam egy fejjel magasabb barna fiúra, majd megindultam a lépcső felé.
- Oké, szóljatok, ha bármi
kell -hallottam a messziről hangzó szavait.

A szobámba érve David egyből levetette magát az ágyamra.
- Neked miért ilyen jó mindig minden?
- Ezt hogy érted? -kérdeztem.
-Hát a te szobádban úgy szeretek
lenni, olyan nyugis, az én szobám kész kín, szenvedés.
- Naaa azért nem olyan rossz, mint amilyennek beállítod.
- De azt te is beismered, hogy rossz.
- Igen, azt be.
- És nálatok mindig, minden olyan halk, és nincs folyamatos ordibálás, amitől zeng az egész ház.

Odabattyogtam az ágyamhoz és lefeküdtem David mellé. Ő oldaltfordult, hogy engem nézzen, erre én kicsit zavarba jöttem. Majd én is így tettem, ahogy ő.
- Sajnálom -öleltem meg.
- Köszi -viszonozta mozdulatomat és nyomott egy jó nyálas puszit az arcomra.
- Pfúúúúj Dav!
- Nem vagyok Dav! -Nevetett.
- De az vagy, így hívtalak kiskorom óta!
- És most újra kezded ugye?
- Pontosan, ültem fel törökülésbe.
Dav is így tett -felült és összekulcsolta kezeinket.

Komolyan mondom, hogyha most más látna minket, biztosan azt hinné együtt járunk. Néha én is úgy érzem,hogy kicsit olyan, de aztán mindig rájövök ez sokkal inkább testvéri szeretet, mint szerelem...

Na hali!❤
Ma csak ezt az egy részt rakom ki, mivel ez egy kicsit hosszabb. Valószínűleg holnap is egyet fogok kirakni.💕
Ha tetszett, kérlek jelezzétek commentben.❤❤❤