The bad boy - Shawn Mendes FF.

79. Otthagyott

Már egy hete nem beszéltünk Shawnnal. Kezdem elveszteni a reményt, hogy valaha újra az enyém lesz. Jelnleg nemtudom, hogy együtt vagyunk-e vagy szakítottunk, de mindenesetre nagyon hiányzik, és annyira bánok mindent. Damien felől azóta sem hallottam, átiratkozott egy másik suliba, legalább ő már nem akadály. Davidéktől annyit tudok, hogy Shawn nagyon szenved, de túl makacs, hogy megbocsásson. Ma este lesz egy buli Scottéknál, ott tervezem beszélni vele, ahol majdnem megtörtént az első csókunk.

Ahogy beléptem az ajtón az állott pia szag máris megcsapott, vagy 20 ember tombol a nappaliban, többiek a kertben.
- Hali Ana! -öleltem meg. - Shawn?
- Hátul. Egyész jó hangulatban van, ha érted mire gondolok. Szorítok! -kacsintott.

Átvágtam a tömegen, ahogy megláttam őt, összeszorult a gyomrom.
Megindultam felé, de ő elsétált mellettem, fel a lépcsőn.
- Shawn várj! -nyúltam utána, de ő már rég fenn volt.
Kisétált az erkélyre, onnan nézett lefele. - Nem ismerős ez? -álltam mellé. - Egy éve még itt álltunk egymással szemben, zavarban, nem tudván, hogy mindketten egymásra vágyunk.
Erre csak sóhajtott.
- Most mi változott, mondd? Ugyanúgy tudom, hogy csakis rám vágysz és én is rád, de te taszítasz. -fogtam meg kezét, de elhúzta. - Ha tudnád milyen borzalmasan fáj ez. És hogy mennyire bánok mindent. Azt, hogy nem mondtam el már az elején. Csak nem akartam összetörni a szived. -folytak könnyeim végig arcomon.
Megfordult, nekidőlt a korlátnak, összefont kézzel.
- Ne büntess kérlek! Eléggé fájdalmas ez már ígyis! Csak ne némasággal legalább. Akkor ha szakítani akarsz, mondd meg, mondd ki mit akarsz Shawn! -vele szembe álltam, kezemmel megemeltem állát és kényszerítettem, hogy a szemembe nézzen. Egy lépést hátrébb álltam, miközben tartottam a szemkontaktust.
- Érzed ezt? -léptem egy kicsit közelebb. - Ezt a kimondatlan vonzalmat? -mégegy lépés. - Nem bizsereg minden porcikád, ahogy belegondolsz, hogy hozzám érhetsz? -már csak centik választottak el. Karomat felnyújtottam, de nem értem hozzá. - Hunyd le a szemed. Milyen érzés, a közelemben lenni úgy, hogy nem látsz, de mégis tudod, hol vagyok és alig várod, hogy megérintselek? -hüvelykujjammal végigsimítottam alsó ajkán. - Nem vágysz a csókomra?
Ekkor leengedte kezeit. Enyéimet mellkasára helyeztem, lábujjhegyre állva hozzáértem szájához. Éreztem, ahogy libabőrös lett, mikor karján végighúztam kezem, majd vissza a nyakára. Tarkóját kezdtem el simogatni, amire csak felszusszant, de már ennyi reakció is megváltás volt.
Ajkaimmal övéit súroltam, mikor váratlanul átölelte derekam és kezdetben bizonytalanul de visszacsókolt.
A fellegekben jártam. Ezalatt az egy két alatt minden tett, érintés, csók úgy felértékelődött számomra, hogy ez a mennyországgal volt egyenlő. Ahogy nyelvével lassan végignyalta ajkamat, ezzel bejutást nyerve, éreztem a vodka húzós, kesernyés ízét. Mégjobban megszorította derekam, hátamat simogatva lépkedett előre, engem maga előtt tolva. Bíztam benne, tudtam, higy vigyáz rám. Kicsit felszisszentem, mikor a kemény nyirkos falnak ütöztem, aminek aztán teljes testével neki is szorított. Kezeivel újra és újra felfedezte testem minden pontját, amire már úgy ki voltam éhezve.
Egyszercsak elhúzódott, megköszörülte a torkát, majd elsétált.

Ott álltam megrökönyödve még mindig a történtek hatása alatt.
Hogy hagyhatott csak így itt?
Lesétáltam a lépcsőn, még a vágytól felfűtve, de ugyanakkor csalódottan is. Eldöntöttem, hogy hazamegyek.
- Hannah!! Nah mi volt? -szaladt felém Ana.
- Hát...Csókolóztunk.
- Akkor minden rendben?
- Utána szó nélkül otthagyott.
- Mi? Megkeressem?
- Nem kell. Megyek haza.
- Nem nem. Itt maradsz és bulizol. Gyere igyál valamit. -rángatott magával.

Hat rövid után kellő hangulatba jöttem a táncoláshoz. Beálltam a tömegbe és ráztam magam, ahogy csak tudtam. Két kéz fonódott derekam köré, hátrafordultam, azthittem Shawn az, de fogalmam se volt ki lehetett. Ahogy ringatóztam a zenére, ő úgy dörgölte hozzám hátulról férfiasságát, ami már cseppet sem tetszett. Arrébb akartam állni, de fogott tovább. Dőlt belőle a pia szag és szörnyen erőszakos volt.
- Engedj el! -rántottam ki magam szoritásából és elmentem onnan, amilyen gyorsan csak tudtam. Ahogy kikeveredtem az udvarra, megláttam Shawnt, ahogyan a kellőnél erotikusabban táncolnak. Itt kapott el a hányinger és a gyomorgörcs.
Hogy tud így viszonyulni valakihez, aki nem én vagyok?
Könnyeim kezdték eláztatni arcomat, ahogy őket bámultam. Egy pillanatra rámnézett, egy cseppnyi megbánást sem láttam rajta. Megfordultam és kisétáltam a kapun. Felszálltam a legközelebbi buszra és kicsit szédülten, de beténferegtem az ajtón. Levágtam magam az ágyra, majd 5 perc fetrengés után fürdővizet engedtem magamnak, jó sok habbal, lassan belefeküdtem és élvezten ahogy a forró víz égeti bőröm. Már lassan 1 órája ültem bent, már majdnem elaludtam, mikor hallottam, hogy kinyílt az ajtó. Kinyitottam a szemem és erre egyaltalán nem számítottam...