Hannah szemszöge:
Eljött a nagy nap. Ma fogok letörölni mindent. Gombóccal a torkomban léptem be az iskola ajtaján. Megcéloztam az osztálytermem, szinte teljesen üres volt mivek meg kora reggel volt. Lidia es Damien ültek a terembe. Tudtam hogy ő mindig korán bent van. Ezért is jöttem ilyenkor, hogy már reggel elkezdjem fűzni.
- Sziasztok! -léptem be a terembe, miközben Damient megpillantva elkapott az undor.
- Szia Hannah. -fordult felém Dam.
- Hali Dam. -ültem le mellé. - Lidia, kimmennél kérlek?
- Persze.
Dam szemeivel végigkövette a lányt majd újra rám szegezte tekintetét. A gyomrom összeszorult mégjobban.
- Szóóval. Mi van veled? -simogattam kezfejét, ami az asztalon pihent eddig.
- Mivan most Hannah? Már nem félsz tőlem? És mi van Shawnnal?
- Amiről nem tud, az nem fáj neki. És gondolom te sem mondanál semmit erről, mert így legközelebb megint a terem masik feléből láthatsz csak. -hajoltam egészen közel hozzá. Mar rég nem a szemembe nézett. Mély dekoltázsomon landolt tekintete amit ajkainak beharapásával dícsért.
- Igazán nem értem mi van most veled, de mondhatom tetszik.
- Tutod a multkor olyan csúnyán elfutottam, mikor talán maradnom kellett volna. -ültem fel az előtte levő padra.
- Tetszik ez az új Hannah. -csúsztatta kezét combomra. Nyeltem egy nagyot és próbáltam nem kiesni a szerepből.
- Mi lenne ha ma átugranék hozzád? -hajoltam még közelebb.
- Benne vagyok. -vigyorodott el.
- Akkor viszint egesz nap legyel jó fiú és csinalj úgy mintha most semmi sem történt volna.
- Oké. -markolta meg combom.Egy mosoly kíséretében leszálltam a padról és kiviharzottam a teremből. Egyből Shawnhoz rohantam, aki rémületemet látva tárt karokkal várt.
- Shawn olyan undi volt. Nemtudom ezt hogy fogom bírni.
-Tudod mit kicsim? Hagyjuk. Nem kell vegigcsinálnod. -simogatta fejem majd nyomott egy puszit ajkaimra.
- Ma átmegyek hozzá. Megírom a címet és ti is jöttök.
- Rendben. -mosolygott.
- Most miaz?
- Semmi csak olyan büszke vagyok rád. Olyan erős vagy.- Dam arra gondoltam hogy előtte beugorhatnánk egy bárba, hogy megadjuk a hangulatot. -séatam mellette az üres utcán.
- Tetszik az ötlet. Tudok is egyet közel.
Mikor odaértünk, rendeltünk két- két rövidet, persze én figyeltem arra, hogy ne üssön ki, szóval közben vegig ettem valamit meg ittan vizet. A harmadik körre már odasúgtam a csaposnak hogy nekem csak vizet töltsön.
- Szóval az örök ártatlan Hannah Montana. Meg mindig nem értem mért pont az en társasagomat kersed.
Nagyon be lehetett állva, hogy Hannah Montananak hívott.
- Csak szeretném végre igazán jól érezni magam és kirúgni a hámból. De inkább mesélj te magadról Dam. Mi volt ez az iskola váltás?
- Hát tudod én voltam a motoros banda vezetője és ugye mi már egyszer találkoztunk. Mar akkor nagyon megtetszettél és kikezdtem veled. Aztan a pasid megvert, ki lettem közősítve. Elmentem a suliból. Mikor visszajöttem, megmondtam Shawnnak, ha már miatta kerültem ilyen helyzetbe, segítsen a csúcsra jutni újra. Nem érdekelt melyikre csak újra nepszerű akartam lenni, hogy aztán visszavágjak az ex bandámnak. Majd jött az az este, a videó és itt vagyunk most.
- Ez szörnyű édzés lehetett. Olyan mintha a bandad csak tuszteletből lett volna veled, ami a felelem miatt lett, de mivel vesztettél, gyengének tüntél és eldobtak.
- Pontosan. Látod okos lány vagy Hannah. Még mindig emlékszem mikro először megláttalak, odaültél és megéreztem az illatod. Olyan gyönyörű vagy. -erre nemtudom miütött belém, de elpirultam.
- Látod, most is olyan aranyos vagy, és törékeny. Rád vigyázni kell. Ezért nem vagyok én jó neked. Én túl durva vagyok hozzád. Shawn illik melléd.
- De te jó ember vagy Dam, valahol a szíved mélyén. Én tudom.
- Ezt is kevesen gondolják. Tudtad, hogy van egy fiam?
- Tényleg? Hány éves?
- Négy. Tizenöt voltam, mikor az anyja terhes lett. Nagyon szerettük egymást, viszont valamiért megutált mikor teherbe ejtettem. Elhagyott és azóta csak ritkán van nálam Tom. Ma az anyjanál van, így legalább tudunk majd kettesben lenni. -itt kicsit ideges lettem újra de próbáltam megnyugtatni magam azzal, hogy Shawnék ott lesznek.
- És az anyja hany éves volt?
- Tizenhét. Volt egy kis korkülönbség de minket nem érdekelt. Akkor igazán szerelmes voltam. Azóta olyat még nem éreztem.
- Én is úgy érzem igazán szeretem Shawnt. Csak mivel még senki mással nem voltam soha, nemtudom hogy tényleg szerelmes vagyok-e.
- Gyere induljunk haza. -állt fel. Nyújtotta a kezét, amit megfogtam majd elindultunk kifele.
- Szóval ezért vagy ma itt? Hogy megtudd igazán szerelmes vagy-e?
- Mondhatjuk úgy is.
- Akkor elintézem, hogy a mai estéd csodás legyen. -fogta meg a kezem. El sem hittem, mit csinálok de hagytam. Jó volt. Jól ereztem vele magam.
Fél úton megállt, szembe fordult velem, a telefonján csinált valamit.
- Most mit csinálsz?
- Keresek zenét.
Matt wertz-től az "Unexpected love" szólt.
Elkeztünk rá táncolni éjszaka az utca közepén és hihetetlen szabad voltam. Régen érzetem ilyen jól magam. Utána még egy M.W. "Slow motion"-t is vegigtáncoltunk, majd mentünk hozzá.Megfigyeltem a házszámot, felírtam a telóm jegyzetébe.
- Bontsak egy üveg bort?
- Jöhet.
Igazán otthonos a háza, mindenhol képek vannak a fiáról és róla, az egyik az ex baratnője is feltűnt.
- Ő a fiad?
- Igen.
- És ő az anyukája?
- Igen. Muszály volt egy olyan képet kiraknom, amin úgy nézünk ki mint egy család. Igazából uták engem, csak néha van szeretet rohama.
Megírtam Shawnnak a címet, majd jött a második üveg bor.
Az üzenet elküldése előtt hihetetlen sokat agyaltam, hogy tényleg akarom-e, de végig Shanw életét tartottam szemelőtt.
- Dam most őszintén.
- Szólj.
- Miért teszed ezt velünk? A videó meg minden.
- Hátt nemtudom. Jó szórakozássnak tűűnik. -itt már elégge be volt rúgva.
- És ezt a videót gondolom lementetted mindenhova, hogy örökké zsarolhass vele.
- Nem igazán, nem terveztem én ezt sokáig, csak egy példányom van, amit ma le is terveztem törölni.
- Miért?
- Mert már megkaptam amit akartam.
- Mit?
- Híres vagyok újra és itt vagy te.
- Engem akartál?
- Kezdetektől fogva. Csak nem tudtam hogy hódítsalak meg.
-Hát az eddigi próbalkozasaid elég szarok voltak.
- Tudom. Gondoltam ha a rosszfiúkat szereted, adok neked egy igazit.
- De az engem csak megrémített.
- Mostmár tudom. Tudod mit? Menjünk fel és most együtt kitöröljük.
- Oké. Csak Dam. Egyet kérhetek?
- Bármit.
- Ma nem szeretnék lefeküdni veled. Ez baj lenne?
- Nem. Dehogy. Viszont csak egy feltetétellel törlöm ki. -ült le a szekére.
- És pedig?
- Nem hagyod ennyiben. Még fogunk találkozni és megpróbáljuk jobban megismerni egymást.
- Azt kéred randizzak veled, amíg Shawnnal járok?
- Most nem ezt teszed?
- De. Rendben. Ha nem fogsz erőszakoskodni.
- Megegyeztünk. És törlés.
Sikerült. Kitörölte. Szabadok vagyunk. Gyorsan írok Shawnnak hogy menjenek két utcával lejjebb.
- Damien én lassan mennék. Anyáék várnak haza.
- Biztos?
- Igen. Köszönöm ezt a mai napot -mondtam már az ajtóban állva.
- Örülök hogy jobban megismertelek.
- Én is ör-... -a következő pillanatban ajkait enyémhez préselte és lányan csókolt. Oldalra döntöttem fejem, hogy jobban hozzáférjek puha szájához, abban a pillanatban nem is érdekelt mit csinálok. Tökéltetes volt. Lassan elhúzódott, remegő hangon megszólalt.
- Biztos ne kísérjelek haza?
- Biztos. Shawn felvesz Anaék sarkán, úgy tudja ott voltam, mert anyáék jobb ha azt látják, hogy ő visz haza.
- Rendben, szia.
- Szia. -fordultam meg fülig érő mosollyal a az arcomon.Sziasztokk!
Tudom nagyon elmaradtak a részek, cserébe itt egy hosszabb, remélem még jelen vagytok, ha igen commentelj!💕💕ÉS MINDENKITŐL BOCSÁNATOT KÉREK A HELYESÍRÁSÉRT, CSAK SAJNOS KÉDŐ ESTE ÍRTAM, FÁRADTAN, DE ÍGÉREM JAVÍTOM!
YOU ARE READING
The bad boy - Shawn Mendes FF.
Fanfiction...Felém hajolt, éreztem forró lehelletét arcomon. Kezét derekamra helyezte és még közelebb húzott magához. Másik kezével hajamba túrt így egészen közel kerültek ajkaink egymáshoz. Két karom nyaka köré csavartam, egyikkel tarkóját simogattam. Lehuny...