The bad boy - Shawn Mendes FF.

38. Ne légy szégyenlős

Hahi!😍
Mielőtt elolvasnátok, nézzetek bele a szereplők részbe, mert frissítettem új infókkal!💞
Ha tetszett comizz, szavzz!❤❤

- Hanny sajnálom. Tudom, hogy nem szereted, ha mások előtt csókollak meg, de úgy érzem, meg kell mutatnom, hogy az enyém vagy.
- Shawn. Nem csak a medencés eset, de Cam előtt is játszanod kellett magad? El akartam neki mondani, erre te lesmárolsz.
- Tudom. De főképp Cameronnak kell megmutatnom, hogy a barátnőm vagyo.
- Miért kéne?
- Mert félek, hogy elveszítelek. Hannah tudom, hogy még csak két hete vagyunk együtt, de te vagy a mindenem. Úgy érzem, hogy kötelességem megvédeni téged, és mivel, olyan gyönyörű, okos lány vagy, mindenkiben az ellenséget látom. Azt, hogy bárki elvehet téged tőlem.

- Shawnie. Senki nem szakíthat el tőled. -helyeztem kezem csupasz, vizes mellkasára.
Felémhajolt, ajkaival enyémet súrolta. Elhúzta fejét, egy pimasz mosoly terült el arcán.
- Mások előtt nem.
- De Shawn itt nincs senki. -néztem körbe a ház melletti eldugott helyen.
- Te tudod, de inkább nem kockáztatok. -fordult meg.
- Shawnie. -ugrottam fel ölébe, úgy látszik ez eléggé meglepte, mivel elvesztette egyensúját és mindketten a földre zuhantunk.

- Uhh Hannah. -nevetett.
- Bocsi. -néztem fel rá, továbbra is rajta fekve.
- Engem nem zavar ez a helyzet, sőt különösen tetszik, de így mostmár tényleg gáz, ha meglátnak. -húzta kaján vigyorra száját.
Felálltam, Shawn is így tett.
- Adj egy pusziiit. -csücsörítettem, mint egy 6 éves.
- Nem. -fordult el.
Innen tökéletesen látszott gyönyörű, éles állkapocs vonala. Nyakán megfeszültek az izmok, kulcscsontja kiemelkedett. Mellkasa szabályosan süllyedt, ahogyan vette a levegőt. Kockáit kiemelte a napfény, V vonala most is elkápráztatott. Csak bámultam testét, miközben észre sem vettem, hogy ő már megfodult, mostmár engem néz.
Akaratlanul is egyik kezemet hasa felé nyújtottam, hozzá akartam érni. Láttam, ahogy hasizma megfeszül, feszélyezve várja, következő lépésem.

Hirtelen feleszméltem és rájöttem mit is csinálok. Visszahúztam kezem, elvörösödve néztem fel Shawnra.
- Mondtam már, hogy bármikor megkaphatsz. Csak kérned kell. -hangja melengető, mégis hátborzongató volt.
Nyeltem egyet, zavaromban nem tudtam mit tenni, ajkaira tapadtam.
Hátamat simogatta, kezét derekamra, majd egyre lejjebb vezette. Végül fenekemen pihentette, halamas kezeit, nem, mintha bántam volna. Ő is érezte, hogy mostmár eljött az ideje annak, hogy ezt megengedjem. De többet nem.

- Na gyere be. Fürcsizzünk. -játszotta a 4 évest.
- De nem akaroook. Menjünk fel.
- Amit csak óhajtasz hercegnőm. -húzta pimasz mosolyra száját.
Megragadta a kezem és felbaktattunk a lépcsőn.
- Shawnie. Át kéne öltözni.
- Gyere. -húzott be egy szobába.
Pont abba a helyiségben kötöttünk ki, ahol átöltöztem, ott volt a táskám is.
Shawn ruhái is ott voltak, sőt még egy pár cucca is.
- Hát ezek? -mutattam körbe.
- Sokszor alszok itt, ez már konkrétan az én szobám. -nevetett.
- Nem is tudtam, hogy ilyen jóba vagy Scottal.
- Hát látod.

Elkezdte letolni nadrágját, elkaptam tekintetem, kezemet szemem elé tartottam.
- Shawn!
- Mi a baj?
- Vedd vissza a gatyád!!!
- Miért? Félsz a csodás látványtól? - nevetett.
- Igen!
- Jójó visszavettem.
- Eskü?
- Eskü.
Megfogta kezem és elemelte szemem elől. Lassan lenéztem és tényleg rajta volt a nadrág.

- Na öltözz. Én elfordulok.
- Oksa. De ne less. -kacsintott rám.
- Hidd el. Nem fogok.
Gyorsan átöltözött, megfogta derekam jelezve, hogy kész van.
- Akkor én is öltözök. -indultam meg táskámmal az ajtó felé.
- Hé! Te meg hova mész? -húzott vissza.
- Öltözni!?
- Nem nem. Itt fogsz te is.
- De nem bízom benned.
- Ez rosszul esett. -biggyesztette le ajkait.
- Bocsi de nem. Mi van ha hátranézel?
- Ne legyél szégyenlős, előbb utóbb úgyis látni foglak. -vigyorgott kajánul.
- Ebben ne legyél olyan biztos!
Sarkon fordultam és kimentem az ajtón egyenesen be a fürdőbe. Gyorsan átvedlettem, visszamentem a szobába, Shawn ott feküdt az ágyon.

Végigmért és elmosolyodott. Lenéztem magamra, egy fekete rövidnadrágot és egy egyszerű, kék kivágott póló volt rajtam.
- Nagyon jól nézel ki.
Elpirultam és odasétáltam hozzá.
Folyton bámult, mindin porcikámat végignézte, kielemezte, elég kellemtlen volt számomra.
- Shawnie. Mostmár elég lesz.
- Belőled sosem elég. Gyere.
Mutatott ölébe, hogy üljek oda. Leültem, meleg kezeivel átkarolt, derekamat simogatta. Fejemet mellkasára hajtottam, hallgattam szívverését. Kezét fenekemre helyezte, adott egy hosszú, lágy csókot.

- Ebből sosem elég. -vigyorgott.
- Nekem viszont elég volt. Úgyhogy most szakítok veled.
- Mi? -arca tényleg ijedt volt, mintha elhitte volna, hogy tényleg  szakítok vele.
- Jól hallottad. -mosolyogtam.
- Nem nem. Nem engedlek el. -szorított erősen magához és felémkerekedett...