The bad boy - Shawn Mendes FF.

24. Kis féltékeny

Sziasztok!!💕💕
Először is szeretném megköszönni az 1k  megtekintést! Ma meglátttam, hogy elértem, nagyon goldog vagyok!!❤❤

Hannah szemszöge:
Hogy került ez ide? Ezt nem hiszem el. Azt hittem elment, erre megjelenik.
Olyan ideges voltam, ugyan akkor kimondhatatlanul féltem. Shawn közelsége megnyugtatott kicsit, de a feltörő érzelmekkel szemben semmit sem ért.
Nem tudom, anyáék mikor érnek haza, de nem is érdekel. Itt fekszek Shawn mellkasán az ágyon, anyáéknak ez biztos nem fog tetszeni.
Illata, közelsége álomba ringat. Hátamat simogatja, fejemet a nyakhajlatába hajottam. Még utoljára beszívtam illatát és elnyomott az álom.

                      ❌❌❌❌❌

- Hannah! -simogatott.
- Igen? -nyitottam ki szemem. Shawn gyönyörű mosolyával találtam szembe magam.
- Kelj fel, itthon vannak a szüleid. -adott egy puszit homlokomra.
- Mi? Itthon vannak? -ültem fel ijedten.
- Igen. Bejöttek és mondták, hogy keltselek fel és menjünk le.
- Úristen! Mérgesek voltak?
- Nem. Jól kezelték a helyzetet.
- Jó, menjünk.
Felültem és magam után húztam, le a lépcsőn.

- Felkeltetek végre? -láttam meg anyát egy elég különös mosollyal, amit nem tudtam hova tenni.
- Szóval biztos te vagy Shawn. -állt fel.
- Igen. Jó napot! -húzta ki magát Shawn, mint egy katona. Ezen jót nevettem.
- Szia. De tegeződjünk, ha úgy neked is jó. -ez a mosolya anyának sokkal inkább megnyugtató volt.
- Rendben. -lazult el Mendes egy gyönyörű mosollyal arcán.
- Apa hol van? -néztem körbe.
- Itt. -jött ki a kamrából.
- Szóval mint hallotam te vagy az a bizonyos Shawn. -közeledett apa. Tőle már jobban tartottam, láttam, hogy Shawn is.
- Jó napot. -nyújtotta ki kezét apa felé, kézfogás céljából. Feszülten bámultam őket, tudtam, hogy most azon áll vagy bukik a dolog, hogy apa viszonozza-e a gesztust.
Kezet fogott vele, ekkor nagyon megkönnyebbültem.
- Szia. Tegeződjünk mi is.
- Rendben. -mosolygott.
- Szóval Shawn. Annak hogy együtt járj a lányommal egy feltétele van.
- Mi az?
- Nem bánthatod meg soha többet. Mert, ha megteszed velem gyűlik meg a bajod és azt tudni kell rólam, hogy a lányomért bármit megteszek. Megértetted?
- Igen. Persze, többet nem fordul elő.
- Ajánlom.
- Shawn maradsz vacsorára? -nézett rá anya.
- Ömm persze. Bár nem tudom, anyáéknak mi a tervük.
- Maradj nyugodtan, David is itt lesz. Vele barátok vagytok nem?
- De, persze birom Davidet. -láttam, hogy kicsit idegesebb lett. Nem Davidtől, hanem attól a gondolattól, hogy mi megint együtt alszunk.
- És itt is alszik? -kérdeztem, hátha a válasz nem.
- Persze.
- Okés, mi vacsoráig felmegyünk.

- Miért van itt mindig? -kezte Shawn, amint beléptünk a szobába.
- Azt nem mondhatom el. De nyomós oka van annak, hogy mi segítünk neki.
- De mi az?
- Senkinek nem mondhatom el, csak mi tudjuk anyáékkal, meg David.
- Milyen lesz a kapcsolatunk, ha titkolózunk egymás előtt? -lépett közelebb. Felnéztem rá, imádom, hogy ilyen magas. Még közelebb állt hozzám, testünk éppen hogy nem ért össze, teljes testem remegett, légzésem felgyorsult. Közelebb hajolt, éreztem meleg lehelletét arcomon.
- Hmmm?
- Ne-nem tudom. -nyeltem egy nagyot.
Még lejjebb hajolt, de testünk még mindig nem ért össze, ezzel a tettével megöl. Felemeltem kezemet, hozzá akartam érni, de ő ellépett tőlem.
- Így nem játszunk. -villantott egy különös mosolyt, amit még soha nem láttam.
- Shawn.
- Igen?
- Kérlek.
- Mit kérsz szépségem?
- Ne csináld ezt velem.
Csak megrázta fejét és közelebb lépett. Egyik kezével arcomat megcirógatta, fejével közelített. Ajkaimra tapadt és lassan csókolt. Olyan lassan, hogy már belehaltam hogy történjen végre valami. Nem bírtam tovább, hajába túrtam, testemmel teljesen hozzásimultam.
Egy halk nyögés hagyta el a száját, amikor haját megmarkoltam és teljesen belé csimpaszokdtam.
- Szia-sztok! -hallottam meg Dav hangját.
Megpróbáltam elszakadni tőle, de nem engedett, elmosolyodott én meg ráütöttem mellkasára jelzésképp, hogy hagyja abba. Elváltunk és Davidre néztem, aki unott arcal bámult.
- Örülök, hogy együtt vagytok, de lehetőleg ne előttem folytassatok nyálcserét.
- Én is örülök neked David. -mosolyodott el gúnyosan Shawn.
- Szia Hanny. -jött közelebb és megölelt. Vallára hajtottam fejem és élveztem ölelését.
- Khmm. -szólalt meg Shawn keresztbe tett kézzel.
- Igen? Mi a baj? -vigyorgott Dav.
Shawn kitárta karjait és megölelte Davidet.
- Júúj! Van két meleg barátom! -fotóztam le ezt az emlékezetes pillanatot.
- Azt senkinek nem mutathatod meg!! -fenyegetett Shawn.
- Dede. És küldés! -nyomtam rá a kijelzőre snapen.
- Neee! -ugrott elém drámaian Dav.
- Ez van!