Mert örök a szerelem

1

A mai nap is olyan sablonosan kezdődött, mint az utóbbi hónapokban bármelyik.

A telefonom megszólalt a War of Hormone, ami azt jelentette ideje felkelnem. Gépiesen hajtottam le a paplant magamról, bár jól esett volna még a melegben heverészni, majd felkészítettem a kávét. A fürdőszobai teendők elvégzése után magamra kaptam a szokásos álruhámat, a bő farmert, fölé egy pólót majd a plus size kötött pulóvert, hajam átfésültem és leengedve hagytam. A kávéval odaültem a gépemhez, hogy gyorsan tájékozódjak az időjárásról, elolvastam a közösségi oldalak legújabb híreit.

Míg a kávém kortyolgattam azon gondolkodtam, vajon ma milyen gúnyos megjegyzést fognak rám tenni a fiúk, mint két hónapja szinte minden egyes nap. A fiúk. Az egyetem mellett kénytelen voltam részmunkaidős állást vállalni és kapóra jött, hogy a Big Hit Entertainment stylist gyakornokot keresett két hónappal ezelőtt. A részmunkaidőből később teljes munkaidő lett, de nem bántam. Hogy is bántam volna, hiszen azok mellett dolgozhattam, akiket rajongásig imádtam! Akik mellett segédkeztem ugyanis a Bangtan Boys volt, a kedvenc bandám.

Amikor először találkoztam velük, csak a hátam mögött súgtak össze, majd sportot űztek abból, hogy tudnak megszégyeníteni a külsőm, az öltözetem miatt. Ebben is élen járt Jimin és Taehyung. Ha sikerült valami megalázót tenniük, összepacsiztak és csak nevettek rajtam. Pedig .... Igen, egyikük iránt mást éreztem, de tudtam, hogy nem volna szabad, és nem is kellene álmodoznom semmiről. Hogy ő és én? Nem, ez lehetetlen.

Az órámra néztem és megállapítottam, hogy sietnem kell, ha nem akarok elkésni. Felhúztam a bakancsomat, magamra kaptam a kabátomat, fejembe csaptam egy beanie-t, feltettem a vastag fekete keretes szemüveget, majd vállamra dobva a hátizsákomat elindultam. Megint nem volt időm reggelit csinálni, úgy döntöttem ismételten a Big Hit büféjében fogok reggelizni.

A januári hideg kicsípte arcomat, gondoltam az orrom is bepirosodott. Ahogy beértem, már meg is jegyezték.

- Nicsak, megérkezett Rudolf is! – fogadott TaeHyung majd összevihogtak Jiminnel.

- Jó reggelt nektek is! – válaszoltam nekik.

- Majdnem elkéstél, már mennünk is kell a megbeszélésre – súgta felém HaeYun, aki szintén gyakornokként dolgozott.

Fogtam a mappámat és elindultunk a menedzser irodájába.

- Annyeongseyo! Mint tudjátok, egy hónap múlva kezdődik a fiúk első japán turnéja. Ehhez szükséges egy megfelelő stílus kialakítása mind a színpadon, mind a civil életükben. Gyors munkát várok mindenkitől, nem sok időnk maradt. Három napotok van a hétvégével együtt, hétfő reggelre várom a javaslatokat. Ennyi volt, viszlát és jó munkát mindenkinek!

- Ez megőrült, hétvégén is dolgoznunk kell – jegyezte meg a folyosón SeoHyun a fő stylist. – Pedig ezt a hétvégét odaígértem a gyerekeimnek. Most mi a fenét csináljak?

- SeoHyun unnie, legyél nyugodtan a gyerekeiddel, majd én megcsinálom. Úgy sincs semmi dolgom, a vizsgaidőszaknak is vége.

- Megtennéd? Nagyszerű ötleteid vannak és biztos most is tudsz valami jót kitalálni. Köszönöm SunHee, majd meghálálom.

- Hae, megyünk reggelizni? – kérdeztem barátnőmet mire csak egy bólintással válaszolt.

A büfében csak szendvicset és teát kértünk, majd leültünk egy félreeső asztalhoz. Nem sokáig tudtunk nyugodtan elmerülni a sajtos-sonkás csodában, mert a fiúk a gyakorló felé vonultak és szerencsétlenségemre észre is vettek bennünket. Természetesen a két jómadárnak oda kellett jönnie asztalunkhoz.