SunHee barátnőjével, HaeYun-nal együtt a Big Hit-nél dolgoznak stylistként. A szülei egy tragédia következtében visszautaztak szülőhazájukba, magára hagyva lányukat, aki képtelen volt itthagyni az országot, a munkahelyét ..... és azt a fiút, akibe t...
Kezdődött a Puma, az SK Telecom és a BBQ Chicken reklám forgatása, majd a High Cut magazin fotózása, valamint három fanmeeting is volt áprilisban. Közben NamJoon, HoSeok és Jimin részt vettek az SBS Star King nevű műsorában, ami nem a legkellemesebb volt Jimin számára.
- Sun, épp nekem kellett eljátszani, hogy szerelmes vagyok a tanárnőmbe. Gondolhatod, hogy éreztem magam.
- A tanárnődbe? Milyen perverz vagy!
- Perverz? Én? Sun, ne akard, hogy ezért a kijelentésedért megbüntesselek.
- És ha én szeretném? – néztem rá kacéran.
- Igen? Akkor ki is a perverz? – nevetett rám – De ha szeretnéd, estig még kitalálom, mi is legyen a büntetésed – és egy csókot nyomott arcomra. Szorosabban vont magához én meg hozzábújtam. Bár a viharfelhők úgy tűnik elmúltak, mégis inkább lakáson belül voltunk, annyira megszoktuk. Mutatkoztunk ugyan a nyilvánosság előtt, voltunk párszor vásárolni a plázában, és egy húzósabb nap után egy kávézóba is beültünk. Mindig rajongókba botlottunk, akik azonnal gyártották a képeket mobiltelefonjukkal. Jimin készségesen engedte a fotózást, és autogramot is adott.
Jimin kérésére ismételten hajszínt változtattunk, visszakapta eredeti fekete színét. Mindegyikkel külön egyéniség volt, ahogy a koncepciók kívánták, de ez megint nagyon jól sikerült. A homlokát hol eltakartuk, hogy elválasztottuk középen, mikor hogy kívánta a fellépés, a fotózás. Szerettem ezt a színét is, de tőlem lila is lehetett volna, én nem a hajába szerettem bele.
Április végén még elrepültek a fiúk Chiba-ba egy japán televíziós fesztiválra, aztán gőzerővel próbáltak az Epilogue koncertre, illetve a Fire és a Save Me új music videora. A két MV-t sikerült felvenni, már az utómunkálatok folytak. A próbák késő éjszakába nyúltak, előfordult, hogy hajnali 2 órakor estek be az ágyba, de olyan is volt, hogy benn maradtak az ügynökségen és a gyakorlóban aludtak a kanapén, a szivacsokon. Nem első volt az ilyen eset. Nehezen aludtam el, egyedül is voltam nemcsak a szobánkban, hanem az egész dormban. Mire elaludtam, már elmúlt éjfél, de előtte beállítottam az ébresztést reggel 5 órára.
Amikor a telefonom megszólalt, úgy éreztem, alig aludtam valamit. Kómás fejjel támolyogtam a konyhába és hozzáfogtam a reggeli készítéséhez. Gondoltam meglepem vele a fiúkat, talán előbb érek be, mint felébrednének. Készítettem rántottát, szendvicseket, gofrit sütöttem, főztem igazi kakaót és egy nagy termosz kávét. Mindent bedobozoltam és bepakoltam az autóba majd elindultam. A BigHithez akkor kezdtek szállingózni az emberek, Shin és Hae is velem egyszerre ért be.
Hae-vel a gyakorló felé indultunk, már a folyosón hallottuk, hogy csend van. Tehát alszanak, biztos sokáig gyakoroltak. Óvatosan lenyomtam a kilincset és beléptünk. A fiúk kabáttal, pléddel betakarva feküdtek a földön szivacson, NamJoon és Jin a két kanapén. Jimin Kookkal és Tae-vel összebújva aludtak. Elmosolyodtam, nem tudtam megállni, hogy ne csináljak róluk egy képet. Leguggoltam melléjük, szerencsémre Jimin aludt a legszélén, így könnyen tudtam egy puszit adni arcára. Elmosolyodott.
- Sun, te mit keresel itt? Mennyi az idő? – súgta csukott szemmel.
- Jó reggelt, elmúlt 8 óra. Hoztam nektek reggelit – ez volt a bűvös szó, amire már Kook is reagált.
A hyung line is ébredezett, YoonGi szólalt meg rekedt hangon.
- Sun, ha kávét is hoztál, akkor imába foglalom a nevedet.
- Hoztam azt is – nevettem. Lassan mindannyian ébren voltak már, próbáltak észhez térni – Srácok, szörnyen néztek ki. Meddig próbáltatok?
- Valamikor 3 óra után dőltem ki – vakargatta fejét Nam – a többieket nem tudom.
- Hyung, félóra múlva mi se bírtuk tovább – ásított nagyot Tae szemét dörzsölve.
- Whao, mennyi finomság! Ezt mind nekünk készítetted? – ámuldozott HoSeok, ahogy bontogattam a dobozokat.
- Gondoltam, nem lesz egyikőtöknek sem kedve elmenni reggeliért. Gyertek, igyátok a kávét még meleg! – és sorban öntöttem a poharakba.
- Ajj, ez vérré válik bennem, és aztán újult erővel folytathatjuk a táncot.
- Ne már hyung, alig érzem a lábaim – nyavalygott Tae.
- Nyugi, ma már csak délelőtt maradunk benn, tökéletesen megy minden - nyugtatta Nam.
- Nem hiszem el, hyung megdicsért bennünket! – ámuldozott Kook – Beteg vagy hyung?
- Maknae, vigyázz a szádra!
Két nap. Ennyi volt hátra a koncertig. A fiúk izgultak, idegesek voltak, mint még sohasem. Amikor debütáltak, pályafutásuk céljaként ezt határozták meg, koncertet tartani az Olympic Park Gymnastic Arena-ban. Ez most mérföldkő az életükben, eljött ez a nap is.
Az Arena-hoz vezető út mentén a rengeteg adomány volt összerakva, amit a világ minden tájáról küldtek a fandomok az egyes tagoknak. Instant ráment, tojást, rizst, brikettet, hogy majd osszák szét a rászorulóknak. Amikor megláttuk, mindannyian megkönnyeztük. Ezeket a fiúkat borzasztóan szeretik az ARMY-k, ezért is olyan maximalisták, ezért tesznek meg mindent ők is értük.
Mindannyian elhívták a családjukat, fontosnak tartották, hogy ezen a koncerten ott legyenek, lássák, hogy az eltelt három év alatt mivé lett ez a csapat, mit is tudnak ők. Jimin szülei és öccse is eljött, én vezettem őket be soron kívül. Örültem, hogy itt vannak.
- Sun, annyira izgulok – mondta Jimin az öltözőben, ahol egy sarokba vonultunk félre.
- Tudom, de nem csak te. A többiek is. Nézd YoonGit – intettem felé. A mindig halálosan nyugodt swag most fel-alá járkált, kezét tördelte. Jézusom, miért félnek ennyire? – Jimin, minden rendben lesz, ez nem az első koncertetek ennyi ember előtt.
- Tudom, kicsim, de debütáláskor célként ezt tűztük ki magunk elé, ezt a koncertet, itt, tizenötezer ember előtt. És most eljött. Telt ház van. Amit akartunk, megvalósítjuk most. Én nem gondoltam, hogy az ARMY-k ennyire fognak bennünket szeretni.
- Hát lehet titeket nem szeretni? – néztem a szemébe, mire átölelt.
- Kicsim, ha te nem lennél itt, én sokkal jobban magamba lennék zuhanva, mint most hyung.
- De itt vagyok veled, veletek. Azt hiszed, mi nem izgulunk? Igaz, mi csak a backstage-ből fogjuk látni, de ott várok rád, amikor lejöttök a színpadról. Rendben?
- Rendben – és egy rövid kis csókot adott ajkaimra.
A folytatásban bizony valami meglepetéssel készül Sejin, de hogy mennyire fognak neki örülni ..... ki tudja :)
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
