Mert örök a szerelem

9

Az egy hét hamar elszállt. Én minden lehetséges alkalommal bementem az egyetemre, hogy nagyon ne maradjak le, mert csak a vizsgáim voltak hátra. Megkértem egy csoporttársamat, hogy a jegyzeteit küldje át nekem, így a távollét alatt is tudok majd tanulni. Az indulás előtti napon lázas készülődésben voltunk Hae-vel, elmentünk új ruhákat vásárolni. Rám beszélt egy halom rövidnadrágot és topot, vettünk papucsot és szandált is, sőt még kettő ruhát is belecsempészett a kosaramba. A fürdőruhával voltam gondban, mert nekem nem volt, és Hae hosszas rábeszélésére vettem egy fekete-fehér kétrészest. Bár nem tudom fel fogom-e venni valaha, mert eléggé .... hm ..... szexis. A bőröndöm útra készen állt.

Összekészítettük a fiúk fotózáshoz szükséges ruházatát, kiválasztottuk az utazáshoz valót.

Elérkezett az utazás napja. Hae nálam aludt, hogy együtt indulhassunk a repülőtérre. Kényelmes öltözetet húztunk, az út majdnem öt órás. Farmert vettem egy inggel, topánkával, Hae hasonlóan öltözött. A taxit 7-re hívtuk, a 10:20-as gép indulásig bőven volt időnk. Az Incheon-on nem volt nagy tömeg, sikerült titokban tartani az utazás időpontját. A fiúk már a csomagjaikat adták fel. Kookie vett észre bennünket először és integetett.

- Noona, de csinosak vagytok! – és elismerően nézett végig rajtunk.

- Kookie, ne bámulj már annyira, zavarba hozol bennünket – szóltam és éreztem, hogy elpirulok.

- De ha egyszer így van – helyeselt NamJoon is. Jimin is megfordult és szintén végignézett rajtunk, de csak egy kicsit mosolyodott el.

- Ugye hoztatok fürdőruhát is? – ugrott elénk HoSeok – mert rengeteg vizes programunk lesz.

- Persze, hogy hoztunk – mondta Hae.

A repülőn Nam-Jin-YoonGi mögött Kook, Hae és én ültünk, mögöttünk a HoSeok-Tae-Jimin hármas. Elővettem a laptopomat és láttam, hogy MiHi, a csoporttársam máris küldött egy rakás jegyzetet. Megnyitottam és elmerültem benne.

- Noona, te most is tanulsz? – kérdezte Kook szörnyülködve.

- Muszáj, ha nem akarok évet ismételni.

- Ha egy hónapig nem tanulnál, akkor is sikeresen vizsgáznál – jegyezte meg Hae – annyira profi vagy.

Hozzáfogtam az olvasáshoz, de még negyedóra után sem értettem az egészből semmit. A hátunk mögötti hármas ugyanis olyan viháncolásban volt, hogy egyszerűen nem tudtam odafigyelni mit olvasok. Választhattam, elteszem a laptopot vagy beteszem a fülest. Az utóbbit választottam, mert rengeteg anyagot kaptam. Elindítottam egy zenei blokkot és újra kezdtem az egészet. Így már könnyebben ment, észre sem vettem, hogy eltelt az öt órás út. Hae lökdöste a karomat jelezve ideje összecsomagolnom a laptopot.

- Jimin POV -

Amikor Sejin hyung közölte, hogy a két lány is jön velünk Malaysia-ba, madarat lehetett volna fogatni velem, annyira örültem. Alig vártam, hogy elteljen az egy hét, a fiúk kérdezték is, mitől vagyok így feldobódva. Ha tudnák ..... Aztán megláttam a repülőtéren abban a farmerban és ingben, ami látni engedte formás alakját, csak bámultam és egy apró mosolyra húztam a számat.

A repülőn már megint Kookie ült mellé, nem volt hajlandó cserélni velem. De legalább mögötte ülök és láthatom egy kicsit. Annyira füleltem miről beszélgetnek, de HoSeok szokás szerint úgy el volt indulva, hogy nem hallottam semmit. Aztán elővette laptopját és tanult. Csak nem akar a két hétben is tanulással foglalkozni? Csodálom a munkabírását, annyira maximalista, mindenhol száz százalékosan akar teljesíteni. Milyen fáradt lehet! Majd figyelek rá, hogy pihenjen is.