SunHee barátnőjével, HaeYun-nal együtt a Big Hit-nél dolgoznak stylistként. A szülei egy tragédia következtében visszautaztak szülőhazájukba, magára hagyva lányukat, aki képtelen volt itthagyni az országot, a munkahelyét ..... és azt a fiút, akibe t...
Talán egy félórát fekhettünk így, mikor megszólaltam.
- Jimin, fürödjünk meg.
- Kicsim, egy órával ezelőtt is így kezdődött .... – kuncogott.
- De most tényleg elmegyünk fürdeni! Pihenned kell, mert korán van ébresztő.
- Olyan hosszú lesz a repülőút, ráérünk aludni. De menjünk – és azzal kiugrott az ágyból, karjaiba kapott és kivitt a fürdőszobába. A meleg vizes zuhany felfrissített, ugyanakkor a párás kabinban el is kábultam. Behunytam szemem és hagytam, hogy arcomra folyjon a víz. Aztán egyszer csak puha ujjakat éreztem, melyek lassan araszoltak oldalamon, hasamon felfelé, míg el nem jutottak céljukig. Beleborzongtam, mikor melleimhez ért, és őrült lassú, érzéki simogatásba kezdett. Már ettől az egekig sikerült felkorbácsolni vágyaimat. Kéjes kis sóhajok hagyták el ajkaimat, miközben hozzádőltem, s ő vállgödrömet, nyakamat hintette tele apró puszikkal. Megfordultam és szemébe néztem.
- Jimin, itt akarlak érezni, teljesen ... - mire felemelt és óvatosan engedett magára. Hátamat nekitámasztotta a tusoló falának, nem érzékeltem már azt sem, hogy hideg-e, csak ezt a fiút akartam érezni, örökké. Karjaim nyaka köré fontam, miközben hol tarkóját simogattam, hol vizes hajába túrtam. Szenvedélyesen csókolt, és lassú mozdulatokkal juttatott el mindkettőnket az érzékek birodalmába, hogy csillagok milliárdjai robbanjanak testünkben egyszerre. Elvált ajkaimtól, és vállamra hajtotta fejét, én meg karjaimmal öleltem át. Reszkető lábakkal tartotta testemet, majd óvatosan engedett a földre.
- Sun, én soha nem hittem, hogy létezik ilyen boldogság ...
Egymást átölelve aludtunk, mint minden éjjel. Az ébresztést biztonság kedvéért az én telefonomra is beállítottam, hátha nem sikerül felkelni elsőre.
Tévedtem. Már az első hangokra mozdultunk.
- Csak még egy kicsit – nyöszörgött Jimin.
- Én mondtam, hogy időben kell lefeküdni.
- Ezzel azt hiszem nem is volt baj. Időben lefeküdtünk – kuncogott csukott szemmel.
- Igen, de ....
- De elraktároztunk magunkban valamit az egy hétre, míg távol leszek. Hiányozni fogsz. Minden nap hívni foglak. Mennyi is az időeltolódás?
- Hét óra – sóhajtottam fel – Tehát délben Európában itthon este hét óra lesz.
- Akkor ebédidőben, vagyis este foglak keresni – simított végig arcomon, majd megcsókolt – De most már tényleg kelni kell.
Elmentek. Hae az egy hétre hozzám költözött. A srácok távozása után nagytakarítást csináltunk, összeszedtük a szennyest, és a konyhát is rendbe tettük. Együtt mentünk reggelente az ügynökségre dolgozni. Minden délben félrevonultunk, amikor beszélni tudtunk a fiúkkal. Fáradtak voltak mikor odaértek, és már teli voltak élménnyel. Jimin már a megérkezés után a buszon felejtette a csomagját, teljesen kétségbe volt esve. Megoldották, sikerült visszaszerezni. Taehyungot, aki később utazott utánuk, felismerték a rajongók és menekülnie kellett előlük, NamJoon meg nem is lett volna NamJoon, ha nem veszíti el az útlevelét. Küldtek fotókat is, Norvégiában a hegyek között készítették, háttérben csordogáló vízeséssel. Nagyon fel voltak öltözve, mondták is, hogy hideg volt ott.
Hae-vel itthon is a születésnapi koncepción járt az agyunk, mikor így szóltam.
- Hae, régóta jár az agyam valamin.
- Mi az?
- Annyit gondolkoztam, hogy valamit kellene csinálnunk az ötleteinkkel, és megfogalmazódott bennem valami.
- Ajjaj, rosszat sejtek ....
- Szerintem nem rossz, sőt. Arra gondoltam, tervezhetnénk ruhákat fiataloknak, csinálhatnánk egy saját márkát.
- Úgy érted, mi ketten? Legyünk divattervezők?
- Nem divattervezők, csak kialakítanánk egy irányvonalat, és létrehoznánk egy egyedi, saját stílust. Megalkothatnánk a saját kollekciónkat. De akár divattervezők is lehetnénk. Tudom, hogy jó az, amit csinálunk, és nem csak a fiúknak tetszik. Elvégre Bang PD is nyilvánvalóvá tette ezt, amikor nem küldött el. Már a márka nevét is kitaláltam.
- És mi lenne az?
- Young Forever.
- Ez nem is rossz. Fogjunk bele!
Munka után nálam a lakásban rengeteg vázlatot, rajzot készítettünk. Az étkező úgy nézett ki, mint ahol robbantottak, összegyűrt papírgalacsinok mindenfelé. Ami nem tetszett, a földön kötött ki. Végül egy mappába rendszereztük mindet.
A fiúkkal minden nap tudtunk beszélni, már rengeteg élménnyel gazdagodtak. Nagyon jó kedvük volt, egy nagy kaland az egész utazás. Gyönyörű tájakon, városokban jártak, a kapott feladatok is inkább viccesek voltak, mint nehezek. Alig értek Norvégiába, már felfedezték őket az ottani ARMY-k és posztoltak képeket a közösségi oldalakra. Világszerte találgatták, mit keresnek ott? Két nappal később Tae is utánuk ment, teljes inkognitóban, egyedül. Hiányoztak. Mindannyian.
A hároméves születésnapi koncert előkészítő munkái a végéhez közeledtek. Mindenki megfeszítetten dolgozott, hogy mire a fiúk hazaérnek, kész koncepció várja őket. Rajtam ismét a kimerültség jelei kezdtek mutatkozni, kísértetiesen hasonlított a tavaly történtekre. Most viszont mellettem volt az őrzőangyalom Hae személyében, aki azonnal szólt, ha nem ettem. Mi lenne velem nélküle? Ugyanolyan gondoskodó, mint Jin.
Eltelt az egy hét és már azt a hírt kaptuk, hogy a helsinki repülőtéren várják a beszállást. Gyorsan megnéztük az érkezésük időpontját. A repülőút hosszabb lesz, mint odafelé, mert lesz egy átszállásuk Moszkvában, ahol majdnem négy órát várakoznak majd a csatlakozásra. De holnap 10 óra előtt itthon lesznek.... Szabadnapot kértünk SeoHyun-tól, és főztünk a fiúknak.
És megcsörrent a telefonom. Jimin. Már leszálltak és azonnal hívott. Még két óra, mire mindenen keresztüljutnak és láthatom. Azt akarom, hogy a karjaiban tartson, hogy úgy csókoljon szenvedélytől fűtve, hogy levegőt se kapjak. Érezni akarom az érintését, beleborzongani simogatásába.
Egyszer csak kivágódott a dorm ajtaja.
Kaland volt bőven, lesz majd miről mesélni ..... A divattervezés nem is rossz ötlet, talán tényleg ezzel kellene a lányoknak foglalkozni :)
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
