SunHee barátnőjével, HaeYun-nal együtt a Big Hit-nél dolgoznak stylistként. A szülei egy tragédia következtében visszautaztak szülőhazájukba, magára hagyva lányukat, aki képtelen volt itthagyni az országot, a munkahelyét ..... és azt a fiút, akibe t...
Jimin kezét nyújtotta felém és sétára invitált. Kiléptünk a papucsból és mezítláb vágtunk neki a partnak. A meleg homok, a lágyan fújdogáló szellő, a napfény, és az a csend, amit csak a tenger fodrozódó hullámainak monoton zaja zavart meg, nyugtatóan hatott ránk.
- Tetszik? – kérdezte, miközben fejével a kristálytiszta víz felé intett.
- Álomszép! Mindig is szerettem volna egy ilyen helyre eljutni, de sosem volt rá lehetőségem. Ez valami meseszép. Talán csak álmodom. Csípj meg, hogy felébredjek!
- És ha inkább valami mással ébresztelek fel? – már megint az a huncut mosoly, képtelen vagyok levenni róla a szemem.
- Miben mesterkedsz?
- Semmi rosszban, hidd el – és már hajolt is ajkaimra, miközben karjait felcsúsztatta hátamon. Mindig beleborzongtam csókjába, olyan szenvedély, olyan tűz áradt belőle, s én mohón tapadtam ajkaira. Többet és többet akartam, hogy sose érjen véget.
- Sun, örökké így tudnék maradni veled. Csak ölelni és csókolni téged. Annyira szeretlek.
- Miért érzem én ugyanezt? Örökké védelmező karjaid közt szeretnék lenni, érezni, hogy biztonságban vagyok. Sosem gondoltam, hogy valakit lehet ennyire szeretni, mint téged.
- Mert olyan jóképű vagyok, meg olyan nagyszerű és szexi – mire hirtelen szembefordult velem, és két kezét álla alá tette.
- Igen, jóképű, nagyszerű, szexi, meg cuki! – böktem meg homlokát.
Leültünk a homokba, nekidőltem mellkasának és csendben néztük a fodrozódó hullámokat, ahogy partot érnek. Ez a csend, nyugalom, igen ez kell most a fiúknak. Az egész évet végig dolgozták, néha volt egy-két szabadnapjuk, semmi több. Itt biztos feltöltődnek majd, talán ihletet is kapnak és még csodásabb dalok kerülnek ki a kezeik közül.
Visszasétáltunk a többiekhez, akik mintha nem is mozdultak volna az eltelt két óra alatt. Ahová feküdtek, ott voltak most is. Tényleg fáradtak.
- Hae – érintettem meg súgva karját – Készíteni kell az ebédet.
- Megyek már, de szinte a mennyországban érzem magam – és sóhajtozva bújt ki Jin karjai közül.
Ebéd után megismétlődött a reggeli jelenet, a srácok a parton heverésztek egy darabig. Aztán HoSeok felvetette, fürödjünk már meg a tengerben ha itt vagyunk. Átvették a fürdésre alkalmas rövidnadrágjukat, majd irányításával hatalmas vízicsata alakult ki. Még YoonGit is be tudtuk csábítani, pedig ő aztán messzire kerüli az ilyen helyeket. Majd egy óra után kellemesen elfáradva vánszorogtak a napozóágyakhoz.
- Srácok, azt hiszem végre kipihenhetem magam – mondta YoonGi, miközben már el is dőlt.
- Egy hétig csinálhatod ezt hyung, használd ki – helyeselt a maknae.
Jimin és én még maradtunk, beljebb úsztunk a tengerben. A víz lassan mélyült, jól eltávolodtunk a parttól, mikor még épp leért a lábunk.
- Emlékszel amikor Kota Kinabalun elúsztunk a medence másik végére?
- Igen. Akkor loptál csókot tőlem másodszor.
- Ne mondd, hogy nem esett jól.
- Jimin, mindig jól esett, akkor is. Vágytam rá, de amikor megéreztelek, megijedtem. Aztán bántam, hogy ellöktelek. Én biztos voltam az érzéseimben, de a tiéd .... Nem tudtam hová tenni.
- Tudom, még nem akartad elhinni, hogy szeretlek, pedig én már tudtam mi az, amit érzek irántad. De előtte ..... mindig olyan olyan utálatos voltam veled. Ha visszaemlékszem rá ....
- Felejtsd el! Bár nem esett jól, amit mondtatok, de örültem, hogy szóltál hozzám, hogy láthatlak. És ez enyhítette a piszkálódást.
- Sun, nincs még egy olyan lány a földön, mint te. Ennyi mindent elnézni és megbocsátani ....
- Szeretlek. Akkor is, most is, és örökké. A szerelmes ember mindent meg tud bocsátani.
- Sun – úszott közel hozzám és megfogta kezem. – Akkoriban elszaladt velem a ló. Népszerűek lettünk és én nem igazán tudtam ezt kezelni. Mindig elégedetlen voltam magammal, az önbizalmam egyenlő volt a nullával. Ez volt a védekezés a népszerűség ellen. Sosem tudom megköszönni neked, hogy a szerelmed megváltoztatott. Sokkal jobban bízom már magamban, hogy igenis képes vagyok megcsinálni.
- Jimin, rengeteget fejlődtél a három év alatt. Nem véletlenül lesz az évvégi díjátadókon annyi szereplésed. Amit Taeminnel adtok elő .... igazán nagyszerű lesz – karjaimat nyakába akasztottam és húztam közelebb magamhoz. Mikor majdnem összeért az arcunk, Jimin átfogta derekamat és csak ennyit mondott.
- Sun, őrülten kívánlak – és már éreztem azokat az érzéki húsos ajkait enyémekre tapadni. Lábaimmal átkaroltam csípőjét és tudtam, vágya átvette az irányítást teste felett. Azok a csókok .... mindig felkorbácsolta az én vágyaimat is. Kezei már fenekemet simogatták, és a szívünk őrült dobolásba kezdett.
- Jimin, megőrültél? – miközben kezei fürdőruhám alatt kutakodtak.
- Igen, őrült vagyok – mondta két csók között – Te őrjítesz meg engem. Nem tudok parancsolni a testemnek, akarlak ....
- Jimin, mit szólnak a többiek?
- Kicsim, olyan messze vagyunk a parttól, ha majd kiereszted azt a gyönyörű hangod, azt sem fogják meghallani. Kérlek!
- Jimin, én ....
Mintha ez lett volna a jel, amire várt. Valami különleges módon egy pillanat alatt levarázsolta a fürdőruhám alsó részét, és már az övé sem volt rajta. Ahogy megéreztem, én sem tudtam már várni tovább. Nem tartott sokáig, de annál elsöprőbb erejű volt. Ez volt az első alkalom, hogy valami extrém helyen lettünk egymáséi. Azért Jimin biztosra ment, mert csókjával tapasztotta össze szánkat, mikor a kéj hullámai öntötték el testünket, nehogy a többiekhez mégis eljusson bármilyen hangfoszlány.
- Kicsim, valld be, ezt kár lett volna kihagyni – mosolygott huncutul, miközben próbáltuk rendbe szedni magunkat.
- Jimin, semmit nem hagynék ki. Veled minden, minden tökéletes. Szeretlek.
- Ússzunk ki! Jól fog esni egy kis alvás, nem?
Amint a partra értünk, YoonGi megszólalt.
- Azt hittem már sosem jöttök ki. Mit csináltatok ilyen sokáig?
Hogy YoonGi mindig beletrafál a dolgokba, a kis kíváncsi :) Ugye Jimin nem mondja meg, mivel is foglalatoskodtak az elmúlt percekben? :D
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
