32 (16+)

2.3K 95 9
                                    

- SunHee POV -

Négy hónapja tudhatom magaménak Jimin szerelmét. Amióta a dormban vagyok, minden éjjel együtt alszunk, egymás karjaiban. Kimondhatatlanul boldog vagyok.

Elkezdődött az utolsó évem az egyetemen, már arra gondoltam, hogy halasztást kérek, de mégsem. Valahogy át fogom vészelni ezt az évet. A fiúk comeback-re készültek, sokszor csak éjszaka jöttek haza. Jimin is kimerülten esett az ágyba és szinte azonnal aludt is. Azért reggelente cirógatva ébresztett és bepótolta azt, ami este elmaradt. Többször elaludtunk és a többiek ébresztettek bennünket vigyorogva. Jin sosem mulasztotta el, hogy uzsonnát csomagoljon nekem, ha előadásra mentem, mert mindig késésben voltam. Drága Jin, olyan gondoskodó.

Egy nap ebéd után már nem volt próbájuk, visszatértek a dormba. Mi még maradtunk, hogy az utolsó simításokat elvégezzük a fellépő ruhák összeállításánál, készülve a következő háromhetes amerikai-kanadai turnéra. Hae-vel együtt mentünk haza, ő Jin-hez, én Jimin-hez. Igen, Hae és Jin szintén egymásra találtak, egy hónapja együtt vannak.

Ahogy beléptünk a lakásba, mind egyszerre kiáltották, „Boldog születésnapot!". Hirtelen nem tudtam mi is van, mire kis gondolkozás után rájöttem, ma van a születésnapom. Honnan tudták? Biztos Hae árulta el.

- Srácok, nem is tudom, mit mondjak. Köszönöm nektek!

- SunHee, boldog születésnapot! – jött be Jin egy tortával, rajta a 20 gyertyával.

- Boldog születésnapot, kicsim! – ölelt át Jimin és egy csókban forrtunk össze.

- Jaj, milyen nyálasak vagytok! – fintorgott YoonGi.

- Irigykedsz hyung? – fordult felé Jimin.

- Talán az is lehet – válaszolta.

- De ennyivel nem úszod meg, mert ajándékot is kapsz tőlünk – mondta Nam és már nyújtotta is kezembe a gyönyörűen becsomagolt dobozt. Meglepve bontogattam a szalagot majd a papírt és a doboz két másikat tartalmazott. Az egyikben egy digitális rajztábla volt, míg a másik egy mobiltelefont rejtett. Ámulva vettem elő mindkettőt és könnyek szöktek szemembe. Nem tudtam megszólalni, majd nagy nehezen mégis erőt vettem magamon.

- Fiúk, nagyon köszönöm. Én még soha nem kaptam ilyen szép ajándékot.

- És akkor az enyémet még meg sem kaptad – szólalt meg Jimin. Nem tudom, hol rejtette el eddig, de egy nagy csokor krémszínű rózsa volt a kezében, és valamit tartott hátratett kezében is. Mosolyogtam, a rózsát is Hae árulta el még korábban, hogy ez a kedvencem. – Kicsim, boldog születésnapot! – és egy kis dobozkát nyújtott felém. Kinyitottam és egy gyönyörű ezüst nyaklánc volt benne, két egymásba kapcsolódó szívvel. – Segítek feltenni – ezzel kivette a láncot, majd miután hajam összefogtam tarkómnál, nyakamba akasztotta azt.

- Köszönöm! – és nyakát átölelve megcsókoltam, miközben karjai hátamra kúsztak.

- Khm.... szerintem együnk tortát – krákogott Nam. Elváltunk egymástól és az asztal köré gyűltünk. Jin meggyújtotta a gyertyákat.

- Kívánj valamit és fújd el gyorsan!

Lehunytam a szemem és egyetlen dolgot kívántam. Hogy Jimin és én örökké együtt maradjunk. Aztán kinyitottam szemem és egy szuszra elfújtam az összes gyertyát. A többiek tapsoltak.

- Noona, mit kívántál? – kíváncsiskodott Kook.

- Ha elárulom, nem fog teljesülni.

- Nekem sem mondod el? – kérdezte Jimin.

- Sajnálom, de ez az én titkom marad – mosolyogtam – Nem tudjátok kiszedni belőlem.

Jin tortája isteni volt, áfonya, kiwi, eper volt a tetején, és benne is volt. Tudta, hogy ez a kedvencem, nem is maradt belőle egy morzsányi sem.

Másnap fotózáson voltak a fiúk, a High Cut magazin exkluzív interjút is készített velük. A képek nagyon jól sikerültek, az általunk javasolt ruhákat kivétel nélkül elfogadták. Az interjú során megkérdezték tőlük, kinek mi a női ideálja. Mindannyian mondtak valamit, nem igazán foglalkoztak a meghatározásokkal. Azonban Jin és Jimin. Hm .... ők szinte pontosan bennünket írtak le. Jin elképzelései tökéletesen illettek Hae-re, míg Jimin elmondta, hogy ne legyen tőle idősebb, legyen 175 cm alatt, szeme barna, legyen kedves, szeresse őt, és nem baj ha van az arcán valami szexis, például egy pici anyajegy vagy gödröcske.

- Hae, basszus, bujkálnom kell innentől. Ha ezt megjegyzik, rám fognak ismerni – mondtam aggodalmaskodva.

- De azért jól esett, nem? – karolt belém.

- Igen, de vigyáznunk kell. Nem szabad, hogy kiderüljön.

Két nap múlva elrepültünk, megkezdődött az amerikai-kanadai turné. Az első hét elég zsúfolt volt, kétnaponta koncert, promóciós fotózás, fanmeetingek, interjú különböző zenei magazinokkal. Jól bírták a srácok, mindig a maximumot hozták ki magukból.

A második héten Atlanta-ban és Houston-ban két koncert, tévéstúdióban interjú, autogramosztás, fotózás, fotózás. Kifelé nem mutatták, de mi láttuk rajtuk, hogy fáradtak. Jimin esténként a zuhany után csak bedőlt az ágyba és szinte már aludt is. Aludtak a repülőn, az öltözőben, ahol csak lehetőség adódott. Hae-vel kétágyas szobát kaptunk, de minden este négyen hajtottuk álomra fejünket. Nemcsak Jimin, hanem Jin is átjött Hae-hez. Olyan aranyosan bújtak egymáshoz, Jin nem győzött kedveskedni Hae-nek, állandóan kényeztette.

Mióta Amerikában vagyunk, nem voltunk együtt Jimin-nel. Fáradt is volt és lehetőség sem adódott rá. Az első San Francisco-ban tartott koncert után a fürdőszobába vonultam, hogy gyorsan letusoljak. Alig kezdtem el vetkőzni, nyílt az ajtó és Jimin lépett be rajta, majd bezárta az ajtót.

- Jimin, te mit csinálsz?

- Jöttem fürödni.

- Ide? Nálatok nincs víz? És miért zártad be az ajtót?

- Most itt fogok, veled együtt – és már kezdett is vetkőzni – És nem szeretném, ha bárki megzavarna.

- De Hae .....

- Nincs itt, átment Jin-hez.

Megengedte a vizet és húzott a kabinba engem is. Azonnal magához vont és egy csókkal kezdte ellenem a támadást. Minden mozdulatát szenvedély irányította, kezével hátamat simogatta, majd lecsúsztatta fenekemre és gyengéden megmarkolta.

- Annyira kívánlak, már nem tudtam hová tudnék elbújni veled – súgta számba két csók között. Kezei előrevándoroltak, kebleimet felváltva cirógatta. Kéjesen sóhajtottam fel a megborzongató érzéstől, és én is felfedezőútra indítottam karjaim. Ujjaimmal végigzongoráztam gerincén, mire felnyögött, majd izmos karját simítottam végig. Tarkóján felvezetve kezemet vizes hajába túrtam és éreztem, már nem várhat tovább. Mindketten belenyögtünk, ahogy megéreztük a másikat. Az a szenvedély, amivel egymáséi lettünk, semmihez nem volt fogható. Egymásnak döntött homlokkal próbáltunk normális ütemben levegőt venni, míg Jimin reszkető lábakkal tartott még mindig engem. Óvatosan leengedett a zuhanyzó kövére.

- Sun, nem tudok betelni veled .... Mindig ilyen lesz?

- Csak rajtunk múlik. Ha szeretjük egymást, igen – válaszoltam halkan, mire átölelt és megcsókolt. Végre megfürödtünk és miután egymást szárazra töröltük, pizsamába öltözve elhagytuk a fürdőszobát. Hae még nem jött vissza, de mi befeküdtünk az ágyba és szorosan egymáshoz bújva, egymást átölelve hamarosan el is aludtunk.

A következő napok is fárasztóak voltak, interjúk, fotózások, tévé szereplés, koncert, repülő, szálloda. Három nap volt hátra a turnéból, utolsó állomásunk Toronto volt. Miután megérkeztünk a szállodába és kipakoltunk, NamJoon-ék szobájában gyűltünk össze. A fiúk is elfeküdtek, már látszott rajtuk nagyon, hogy fáradtak. Én Jimin-hez bújtam, miközben ő átölelte vállamat. Megcsörrent a telefonom és a kijelzőn apa neve jelent meg.

Vajon jó vagy rossz lesz a hír, amit SunHee hallani fog az apjától?


Mert örök a szerelemDonde viven las historias. Descúbrelo ahora