𝚃𝚒𝚕𝚝𝚘𝚝𝚝 𝚂𝚣𝚎𝚛𝚎𝚕𝚎𝚖 | ✓

23.

𝓑𝓮𝓽𝓽𝔂

Ilyen nincs. Hogy lehetek ilyen szerencsétlen?
Stefan csak küldte az üzeneteit, de annyira megijedtem, hogy nem tudtam elolvasni. Mivel felvolt hangosítva a telefon Elias meghallotta a sorozatos pittyenéseket.

- Ki az? - lépett mellém és kivette a telefont a kezemből.

- Ezt nagyon elszúrtam. - néztem rá, a könnyeim pedig megeredtek. Elias letette a telefont és a két kezébe helyezte az arcom.

- Sajnálom Elisabeth, ez az én hibám. Nem kellett volna elvegyem a mobilod, te nem tudhattad, hogy az enyém is ugyanolyan. - törölte a könnyeim.

- Gyűlölni fog mindkettőnket! - sírva fakadtam jobban.

- Nyugodj meg, beszélek vele, te pedig pihenj most le. - hajtotta a fejem a mellkasára és szorosan kezdett ölelni. Nagyon jól esett. - Gyere. - puszilt a hajamba és megindult a folyosó felé amerre nekem kellett volna menjek.

Felmentünk az emeletre, és egy gyönyörű szobába vezetett.
Hatalmas francia ágy, barack színű falak, modern bútorok, egy kisebb köves csillár és egy elképesztő terasz rész.
Leültem az ágyra és Eliast bámultam ahogy a telefonján pötyögött.

- Stefannak írsz? - kérdeztem halkan.

- Igen. - válaszolt egy perc csend után, és kikapcsolta a telefont. - Nem kell aggódj. - ült le mellém.

- Sajnálom, hogy ilyen helyeztbe hoztalak. - fordultam a fiú felé.

- Az én hibám Elisabeth. Nem szabadott volna megcsókoljalak, sőt utánad sem szabadott volna menjek azon az estén. El kellet volna fogadjam, hogy Stefant szereted, ő pedig téged. - magyarázta, közben a plafont bámulva.

- Ezzel mit akarsz mondani? - ráncoltam össze a szemöldököm.

- Hagyjuk. - válaszolt ismét egy kis idő múlva.- Feküdj le, én alszok a nappaliban. - indult meg az ajtó felé.

Nem tudtam mit válaszoljak, csak ültem az ágyon tovább. Mikor kiment a szobából elfeküdtem és rövidesen el is aludtam.

Január 21.
Kedd

Mikor felébredtem, iszonyatosan fájt a fejem, hányingerem volt, egy kicsit émelyegtem is. Most először kijelenthetem, hogy másnapos voltam. Az este történései nagyjából kiestek, de arra emlékeztem, hogy hatalmas hülyeséget csináltam.
Felkeltem és kisétáltam a teraszra. Körbe néztem, a kilátás csodás volt. Lepillantottam a kertbe és teljesen zavarba jöttem.

Elias félmeztelenül grillezett lent, a felső teste mint a mosolya nem okozott csalódást, elképesztő volt. Karamell barna bőrén megcsillantak az izzadtság cseppek mikor a nap rájuk sütött.

- Éhes vagy? - szakította félbe a gondolatmenetem, felkiáltásával.

- Mi? Ja, igen. - ráztam meg a fejem mikor észbe kaptam. Úristen mióta nézhette, ahogy figyelem.

- Gyere le, lassan kész. - irányította vissza figyelmét a sütögetésre.

Gyorsan felkaptam a tegnapi ruhám, mert az este egy szál férfi ing volt rajtam, gondolom Elias adta rám. Beágyaztam és meg is indultam az udvarra.