𝚃𝚒𝚕𝚝𝚘𝚝𝚝 𝚂𝚣𝚎𝚛𝚎𝚕𝚎𝚖 | ✓

68.

𝓑𝓮𝓽𝓽𝔂

Stefan és a két testvér enyhén ittas állapotban ért haza. Ami azt illeti kissé ideges lettem, mivel ezelőtt Stefan sosem csinált ilyet. Hétköznap le inni magát a sárga földig nem hiszem, hogy jó ötlet lett volna.
Nagy kedvvel jöttek be a házba, de mikor meglátta az arckifejezésem, vissza vett és csöppnyire moderálta magát.

- Ennek most mi oka volt? - néztem rájuk felváltva, ingerülten.

- Szerelmem - fogta meg a két kezem, de a túlzott alkohol szagtól elundorodtam - Képzeld mindhármunkat elő léptették! - nyögte ki pár csuklás közt. Soha nem láttam még a barátom ilyen állapotban, és ha jobban bele gondolok nem is akartam volna.

- És ezért ennyire be kellett baszni? - emeltem fel a hangom, idegesen.

- Most mi a baj Betty? - kérdezte Liam értetlenül.

- Ezt pont te kérdezed? Nem tudtam, hogy a jó út egyik állomása a kocsma. Nézzetek már magatokra, úgy néztek ki mint az elzüllödt tinédzserek! - kiabáltam. Jó talán ez a terhesség kicsit felfokozza a kedélyeim.

- Jézusom, úgy viselkedsz mint az anyám. - komolyodott meg Stefan, plusz még neki állt feljebb.

- A gyermeked anyja vagyok aki jelenleg a hasamban nő! Sajnálom, hogy féltelek, és nem akarom, hogy még a születése előtt elveszítse az apját, aki úgy viselkedik mint egy felelőtlen gyerek! - tomboltam magamban, de a számat ezek szavak közül egyik sem hagyta el.

Nem tudtam rá haragudni, de továbbra se hagyott nyugodni a tudat, hogy ilyen helyzetbe hozott. Tudom, hogy milyen keményen dolgozik, dolgoznak mindhárman, és megérdemlik a kikapcsolódást, de mégsem így.

Dylan haza ment, mi pedig a szobánkba miután Stefan megette a nagy meglepetés vacsit. Nem nagyon szóltam hozzá, mert nem igazán tudtam mit.
Könnyedén elaludtam, ő viszont annál nehezebben. Ismerem, és tudom, hogy a bűntudathoz amit most érez semmi sem hasonlítható.

Reggel mikor fel ébredtem felé fordultam, és arra eszméltem, hogy rám bámul vizsgáló szemekkel. Elmosolyodtam, és hozzá bújtam, ő pedig nagyon örült ennek. Hajtogatta, hogy mennyire sajnálja a tegnap estét, de én nem akartam a múlttal foglalkozni, csak a jövőnkkel, a szívem alatt lévő közös babánkkal.

Mivel Stefan éjszakás volt, a nap szabad részét kihasználtam, és teljesen elsajátítottam őt.

Este mikor épp bezárkozni készültem, valaki csengetett. Nem vártam senkit, ezért kíváncsian nyitottam ajtót. Kicsit féltem is, bár nem tudom miért, majd mikor megpillantottam a váratlan látogatót megértettem, hogy mégis miért.

Gondolatok a váratlan látogatóra? 🤔