𝚃𝚒𝚕𝚝𝚘𝚝𝚝 𝚂𝚣𝚎𝚛𝚎𝚕𝚎𝚖 | ✓

78.

𝓑𝓮𝓽𝓽𝔂

Liam végleges távozása, mindenkit lesúlytott. Dannie nálunk maradt, aminek természetesen örültem, de nem szerettem volna, ha emiatt a döntése miatt megszakadna a kapcsolata a testvérével.
Nehéz volt, és több napba telt mire mind egy kicsit túl tudtuk tenni magunkat a történteken.

Elakartam terelni a gondolataimat, ezért áthívtam Cecilia - t. Szegény aggódni kezdett, amiért kihagytam a gyűléseket is, és őt sem kerestem, szóval az elejétől fogva beavattam mindenbe, a tanácsát kérve. Nagyon jól esett, hogy próbált felvidítani és ahogy csak tudott segített.

Már majdnem el is felejtettem, hogy még egy zűr áll előttünk, ami pedig az esküvő. Ahogy teltek a napok Kristen és Adrian esküvője egyre csak közeledett. Már meghívót is kaptunk, és legnagyobb meglepetésemre, Kristen felkért koszorús lánynak. Erre végképp nem számítottam, mivel biztosan sok közeli barátnője van, nem értettem, miért pont engem választott az egyik ilyen posztra. Cecilia - ra tekintettel, vállaltam, hogy leszek koszorús lány, hiába tudtam már előre, hogy ez az esküvő nem úgy fog történni, ahogy mindenki más elképzeli.

Cecilia elmondása szerint sokat gondolkodott, és végül azt látta jónak, hogy mindenképp el kell mondania a fiataloknak az igazat, ezzel pedig elkerülhetetlen az esküvő tönkre tétele. Persze mindenben támogatom őt, de tudom, hogy legbelül nem tud megbékélni a tudattal, hogy hagyta idáig fajúlni a dolgokat. Mivel nagyon megszerettem Cecilia - t, és egy biztos pontnak érzem az életemben, ezért tudattam vele, hogy bármi is lesz, bárhogy is fog a lánya reagálni, én mellette fogok állni.

Pár nappal az esküvő előtt

Hisz már nem sok időnk volt az esküvő napjáig, Cecilia azzal az elhatározással állt a házunk ajtaja előtt, hogy itt az ideje elmondani Kristen - nek Az igazat. Megkért, hogy tartsak vele, és én is számoljak be az Adrian - nal történtekről, természetesen megtettem. Tulajdonképp nem féltem Kristen elé állni, sem pedig a tudat nem foglalkoztatott, hogy egy közelgő esküvőt fogunk a mai nap tönkre tenni. Egyedül Cecilia érzésein járt az eszem, féltem, hogy nem lesz képes feldolgozni ami ma történni fog.

Átmentünk az ő házukba, és nem sokkal utána mikor oda értünk, Kristen is megérkezett. Izgatottan köszöntött minket, és rögtön az esküvőről kezdett áradozni, igazán boldognak láttam. Amint észre vette, hogy mi nem lelkesedünk annyira mint ő, furcsállva nézett felváltva kettőnk között.

- Kicsim - szólalt meg Cecilia - Ülj le kérlek, beszélnünk kell valamiről. - fogta meg lánya kezét, és a kanapéhoz vezette.

- Nagyon ridegek vagytok. Valami baj van? - kérdezte ijedten Kristen.

- A helyzet nagyon bonyolult, szóval nagyon figyelj rám kérlek. - vett egy mély levegőt Cecilia.

- Anya, megijesztesz.

- Nem mehetsz hozzá Adrian - hez. - jelentette ki, közben végig lefelé nézett.

- Mégis miért? Betty, miről beszél az anyám? - nézett rám értetlenül.

- Adrian hazudott neked velem kapcsolatban, nem az unokatestvére vagyok. - válaszoltam kellemetlenül.

- Ez az ok amiért nem mehetek hozzá? - vonta fel a szemöldökét.

- A féltestvéred. Adrian a féltestvéred. - mondta ki Cecilia, a hangja pedig olyan volt, mintha egy hatalmas terhet dobott volna le épp a válláról.

- Anya, miket hordasz itt össze? Ugye ez csak egy rossz vicc? - pattant fel Kristen őrjöngve.

- Nyugodj meg kérlek, mindent megmagyarázok. - próbált Cecilia javítani a helyzeten, de eredménytelenül.

- A leendő férjemről van szó! Hogy találhattok ki ekkora baromságokat? - lépkedett feldúltan - Az eszem eldobom. - nyúlt a táskájáért és az ajtó felé vette az irányt.

- Kristen várj! - siettem utána, mivel azt éreztem most rajtam a sor.

- Betty, mit akartok elérni? - nézett rám könnyes szemekkel az ajtón kilépve.

- Cecilia igazat mond. Hallgasd meg kérlek. - fogtam meg a kezét, de ő elrántotta.

- Nem, nem mond igazat, és így is túl sokat hallottam. Csak azt érteném meg, hogy a saját anyám miért akar a boldogságom útjába állni? Rajtad meg sem lepődök, üvölt rólad, hogy szerelmes vagy Adrian - be. Elcsavartad az anyám fejét is! - tombolta ki magát, majd ott hagyott.

Nem hittem a saját füleimnek. Méghogy én szerelmes vagyok Adrian - be? Ezek szerint Kristen mindvégig sejtette, hogy nem vagyunk unokatestvérek? De akkor miért hisz még most is neki, ahelyett, hogy meghallgatná az anyját?
Őszintén nem gondoltam volna, hogy ez az egész így fog elsülni.

Visszasiettem Cecilia - hoz, aki zokogva ült a kanapén. Jobbnak láttam, ha nem háborgok Kristen képzeletei miatt, amit hozzám vágott, szimplán csak leültem mellé és szótlanul átöleltem, tudtam, hogy mást most úgysem érdemes tennem. Nagyon sajnáltam Cecilia - t, mivel láttam a tehetetlenséget az arcán, nem tudta megvédeni a kis lányát egy hatalmas csalódástól. Ekkor merengtem el, hogy anyának lenni mekkora felelősség is valójában , és hogy a kezünkben tartjuk gyermekünk sorsát. Tulajdonképpen minden tőlünk függ. Kristen sem tehetett semmit, amikor az apja elhagyta, és akkor sem amikor az anyja elhallgatta előtte az igazságot. Egy ponton őt is rettentően, tudtam sajnálni, de sajnálattal nem változtathattam semmin.