𝓑𝓮𝓽𝓽𝔂
Fekete dzsekit viselt, a fejére pedig a kapucnit hajtotta. Egyenesen engem nézett majd egy kis idő múlva intett, hogy menjek oda.
Nem igazán volt más választásom, becsuktam a kocsim ajtaját és az övéhez sétáltam.- Szállj be. - mondta majd ő is ezt tette.
- Nem arról volt szó, hogy este beszélünk? - kérdeztem, közben beültem mellé.
- Azt hittem előbb túl akarsz rajta lenni. - nézett rám komolyan.
- Hát az igazat megvallva, igen. - helyeseltem.
- Akkor legyen így. - mondta majd elindította az autót.
- Hova megyünk? - kiváncsiskodtam.
- Csak teszünk egy kört. Ne aggódj nem akarlak elrabolni vagy valami. - mondta az útat nézve, mosolygva.
- Most megnyugtattál. - mondtam én is jókedvűen.
- Mivel tíz percem van, amiből már a fele talán le is telt, elkezdem amiért itt vagyunk.
- Hallgatlak.
- Nem én vezettem az autót aznap este.
- Akkor ki? - vontam fel a szemöldököm.
Rám nézett teljes komolysággal, ami egy kicsit meg is ijesztett.
- Az unokahugom. - szólalt fel végül.
- Most szórakozol? - nevettem el magam.
- Nem.
- Állj meg, kiszállok.
- Elisabeth, hallgass végig. - fogta meg a karom.
- Miért kéne végig halgassalak?
- Azt akarom, hogy tudd az igazat. Amikor először találkoztunk, olyannak éreztem azt a pillanatot mintha ezer éve ismernénk már egymást. Nem akarom, hogy ennyivel véget érjen amit elkezdtünk. A barátod akarok lenni.
Furcsa volt Dannie spontán lelki beszéde, de mégis elgondolkodtatott. Nekem is szimpatikus volt már a kezdetek óta, és én is úgy gondoltam, hogy jó barátságba lehetünk a továbbiakban. Úgy láttam, hogy tényleg komolyan vesz, és tényleg szeretné köztünk ezt a barát dolgot.
- Jó, folytasd.
- Köszönöm. Tudom nagyon zavaros ez az egész és nehezen hihető, de így történt. Én is az autóban voltam, Liam-el és az öcséddel együtt...
- Várj, az öcsém mit keresett ott? - vágtam félbe a fiút.
- Azt hittem tudod, hogy járnak Madelaine-el, ő az unokahugom.
- Most már tudom. Folytasd.
- Szóval Mads vezetett, mivel most kapott jogosítványt, és az anyjáék, úgy engedték csak, ha mi is ott vagyunk. Minden jól ment, amíg meg nem jelent előttünk egy autó.
- Stefan-é.
- Pontosan. Liam, minden áron azt akarta hogy Mads előzze be az autót, és hát tudod, hogy milyen Liam. Amit akar, annak úgy kell lennie, ahogy ő akarja. Pont egy kanyar következett, miután Meds előzni próbált. Hirtelen egy szembe jövő autó bukkant fel, és ahogy vissza rántani próbálta az autót, Stefan-éba ütköztünk. Stefan autója a szembe jövőébe csapodott és így történt meg baj. Minden olyan hirtelen történt, Mads bepánikolt és azonnal elhajtott. Az öcséd vette észre, hogy Stefan ült az autóba, de csak sokkal később mondta el nekünk, nem akarta, hogy te megtudd valahogy, mármint tőlem.
- Hogy az istenbe lehettek ilyen felelőtlenek? Daniel főleg te? - kérdeztem dühösen, de még mindig nem teljesen fogtam fel amiket mondott.
- Szerinted nem próbáltam lebeszélni őket az egészről? Liam jó szórakozásnak állította be Mads és Bryan pedig vevők voltak rá. Meg volt kötve a kezem. - magyarázkodott.
- Bryan is, hogy képzelte ezt, főleg azt, hogy nem szól nekem? Azonnal beszélnem kell vele, vezess a házunkhoz. - utasítottam határozottan.
- Elisabeth ezzel még várj kérlek.
- Miért várnék? - kérdeztem értetlenül.
- Senki nem tudja, hogy elmondtam neked az igazat. Liam meg végképp nem tudhatja meg.
- Tán félsz tőle? Ne csináld ezt Dannie, Liam valamit tervez és nem hagyhatjuk, hogy a tervébe belerángassa Stefan-t is.
- Hogy érted, hogy tervez valamit? - vonta fel a szemöldökét.
- Tegnap nálunk volt és Stefan-nal valami roppant titkos megbeszélni valójuk volt.
- Ellenem akar irányítani téged, azzal, hogy Stefan-t maga mellé állítja. Ő hazudta azt is Stefan-nak, hogy én okoztam a balesetet, azért, hogy téged megszerezzelek. Tudom milyen az öcsém, nem most csinálja ezt először.
- Akkor itt az ideje, hogy megállítsd.
- Valami ötlet? - kérdezte tehetetlenül.
- Ne aggódj Dannie. Van.
mit gondoltok a Dannie
& Betty duóról?
szerintem jó párost alkotnak. (félre értés ne essék Befan kedvelők, nem ship)
YOU ARE READING
𝚃𝚒𝚕𝚝𝚘𝚝𝚝 𝚂𝚣𝚎𝚛𝚎𝚕𝚎𝚖 | ✓
Romance" Minden egy szörnyű titokkal kezdődött, és sosem gondoltam volna, hogy idáig jutunk. Idáig, hogy képesek leszünk egymásba szeretni. „ _________________________________ 𝐄𝐥𝐢𝐬𝐚𝐛𝐞𝐭𝐡 𝐖𝐡𝐢𝐭𝐞 𝐚𝐧𝐝 𝐒𝐭𝐞𝐟𝐚𝐧 𝐄𝐯𝐚𝐧𝐬