𝚃𝚒𝚕𝚝𝚘𝚝𝚝 𝚂𝚣𝚎𝚛𝚎𝚕𝚎𝚖 | ✓

79.

𝓑𝓮𝓽𝓽𝔂

Az esküvő napja

Mivel Kristen, sem nekem, sem pedig az anyjának nem hitt, ezért az esküvő nem lett lefújva. Az igazság az, hogy nem voltunk kívánt személyek ott továbbra, aminek Stefan különösen örült. Ismerem, szóval tudom, hogy elege volt már a folyamatos zűrből körülöttünk, ő csak egy boldog életet szeretett volna nekünk, és a születendő gyermekünknek. Teljes mértékben megértettem a sorozatos kiakadásait, és, hogy túl akar már lenni mindenen, ami a boldogságunk útjába állhat. Én is ezt szerettem volna.

Próbáltam nem izgulni a mai nap miatt, de gondolataim csak az esküvőn jártak. Mivel akaratom ellenére már bele csöppentem ebbe az egész kalamajkába, nehéz lett volna tettek nélkül kimászni. Tisztáztam Stefan - al, hogy muszáj elmennünk az esküvőre és mindenféleképpen meg kell akadályozzuk, hogy összeházasodhassanak. Eleinte ellenezte, és azzal próbált győzködni, hogy ez nem az én dolgom, de végül átgondolta és beleegyezett. Tudtam, hogy csak azért tette, hogy túl legyünk rajta, és egyrészt én is ezért tenném.

Beszéltem Cecilia - val is, aki rendkívül letört volt. Azt hajtogatta, hogy semmi értelme nem lenne, Kristen már így is utálja. Igyekeztem biztosítani róla, hogy téved, és Kristen csak összezavarodott. Ha ezt az oldalt nézzük, én sem biztos, hogy elhittem volna elsőre, mivel mégis csak arról az emberről van szó, akit rettentően szeret.

Nehéz volt, de végül, az utolsó pillanatokban sikerült rávennem. Tisztában volt vele, hogy az a jó döntés, amire én próbálom ösztönözni, csak félt, hogy ismét elbukik, akárcsak múltkor. Összeroppanna, ha ez történne, de nem fog. Végig mellette leszek és támogatom, addig ameddig Kristen is elfogadja az igazságot.

Szerencsére a helyszínt még a meghívón feltüntették, szóval nem volt nehéz oda találni. Rengeteg ember tolongott, mindenki elegáns volt, és a hely is gyönyörűen volt feldíszítve, kezdtem rosszul érezni magam, hogy egy ilyen káprázatos esküvőt kell elrontanunk.
Észrevétlenül helyet foglaltunk, egy nem annyira látható asztalnál, és vártuk, hogy kezdődjön a szertartás. Stefan nem leplezte unottságát, csak ült és nézelődött az emberek között. Cecilia azonban nagyon nyugtalan volt, persze ez nem volt meglepő.
Szerencsére nem kellet túl sok időt unalmas várakozással tölteni, mivel korán megkezdték a szertartást. A pap elmondta az alapvetőket, majd amikor ahhoz a részhez ért, hogy " Aki ellenzi a jelenleg történő házasságkötést most mondja, vagy hallgasson örökre " , Cecilia magabiztosan felkiáltott.

- Ellenzem! - állt fel, mire minden szempár rá szegült.

- Halljuk, lányom. Miért ellenzed, e két fiatal szerelmes egybekelését? - kérdezte a pap.

- Erre inkább az ott álló férfinek kéne választ adni - nézett William - re dühösen - Mond el a gyerekeidnek az igazat! - kiabált a férfivel, szavai hallatán pedig mindenki értetlenül és döbbenkezve figyelt.

- Apa, miről beszél? - kérdezte Adrian hangosan, hogy jól hallható legyen.

- Fogalmam sincs. - válaszolt William, mire Cecilia az eddiginél is mérgesebb lett.

- Cecilia, mit keresel te itt? - kezdett szóhoz Florence is, láthatóan ő sem tudott minden részletről.

- A lányom, épp most akar hozzá menni a te fiadhoz Florence, nem gondolod, hogy ez képtelenség? - célozgatott, mire Florence is megértette.

- Mi a francról beszéltek az isten szerelmére? - nyugtalankodott Adrian.

- Kristen a lányom, Adrian. Nem házasodhattok össze, mivel testvérek vagytok. - vallta be végre William az igazat, a jelenlévők pedig mind elszörnyedtek.

- Tehát igaz. - mondta Kristen megtört hangon.

- Te tudtad? - kiabált a lány felé Adrian, majd rám nézett - És te Betty, te miért nem szóltál? Azt hittem ennyit érek neked! - őrjöngött, amit Stefan sem hagyott szó nélkül.

- Hagyd ki a szarságaidból a barátnőmet! - rontott a fiúnak és dulakodni kezdtek.

A vendégek pánikoltak, Kristen zokogva elfutott Cecilia pedig utána eredt, William próbálta szétszedni a fiúkat. Egyik pillanatról a másikra az egész esküvő kész káosszá vált. Én csak álltam, és a semmiből szörnyű fájdalom haladt végig az egész testemben. Kiabálni próbáltam, de nem tudtam, ezután pedig minden szép lassan elsötétült...

😮