Szerelmünk Záloga

28. Mumus

Másnap reggel fáradtan keltünk mindketten a szöszivel. Mivel újra hét eleje van, megint tanítás van, ami egyenlő a szellemi kimerültséggel.

Nagy nehezen, csókok között kimásztunk az ágyból. Megint jöhet a színjáték, miszerint mi ellenségek vagyunk. Alig várom, hogy felvállaljuk magunkat, úgy legalább nem kellene titkolnunk egymás iránti vonzalmunkat.

A nagyteremben ülve éppen a pirítósomat vajazom meg, mikor Varangypofa áll a pódium közepére.

-- Kedves gyerekek! - szólal fel a diákseregnek, majd kihúzza magát a csupa rózsaszínbe öltözött banya. - Nagyon örülök, hogy mind ilyen mosolygósok vagytok ma! - körbepillantok. Mindenkinek az arcára komor tekintet ült ki, talán az elsősök között akadt egy-két vidám arckifejezésű gyerek. - Szeretnék veletek közölni valamit. Annak fényében, hogy sajnos nem tudok egyszerre itt köztetek lenni, és egyben a minisztériumban is levezetni a tárgyalásokat, arra a döntésre jutottam, hogy néha, mikor nekem Cornelius miniszterúrnál kell jelenést tennem, egy aurort szervezek be nektek helyettesítő tanárnak. Köszöntsétek szépen Beggin professzort! - mutatott vérfagyasztó mosollyal a terembe belépő, középkorú varázslóra. - Azonban szeretném megjegyezni, kedves diákok, hogy Beggin professzor köteles nekem jelentést tenni a rendbontó diákokról, így a tetteitek büntetést vonnak maguk után! - fejezte be megfélemlítő beszédét, majd visszasétált a tanári asztalhoz.

•─────⋅☾ ☽⋅─────•

-- Nem tetszik ez nekem.. - suttogom Draconak, mikor épp az egyik raktárban bújtunk el, hogy senki se zavarjon, és kicsit ketten lehessünk.

-- Micsoda? - kérdez vissza.

-- Umbridge.. Egy új tanár.. Beggin.. Nekem valahonnan - gondolkodom el. - ismerős ez a név..

-- Találkoztál már vele? - fúrja kíváncsi tekintetét az enyémbe Draco.

-- A névvel szerintem igen.. - kutakodok az emlékeim után, de semmi sem ugrik be.

Beggin.. Beggin.. Hol hallottam már ezt a nevet?

-- Nem lehet, hogy csak egy ehhez hasonló névvel találkoztál, Kincsem? - kérdezi Draco a kezemet simogatva.

-- Nem tudom.. Lehet. - rázom meg a fejem, majd a fiú nyakába csimbaszkodok, és megcsókolom. - Most menjünk órára, majd este a szobában tali. - adok egy puszit a pofijára, majd sietősen kilépek a folyosóra, majd lépteimet megzabolázva sietek az SVK terembe.

Mikor már mindenki megérkezett - köztük Draco is - a professzor úr elkezdte az órát.

-- Szép napot, kedves gyerekek! A nevem Grayson Beggin. De nektek csak Beggin professzor. Biztosan azt kérditek, hogy miért vannak eltolva a padok. - int körbe a teremben, ahol az asztalok egymással merőlegesen a falhoz vannak tolva. - Azért, mert mai órán a mumussal fogunk foglalkozni. Igen, Miss Granger? - szólítja fel a vadul jelentkező lányt.

-- Professzor úr, a mumus 3-os anyag! - jelenti ki a nyilvánvalót a csokoládé barna szemű lány.

-- Igen, Miss Granger, tisztában vagyok vele. Éppen ezért is gondoltam, hogy nem árt az emlékezet-frissítés. Ráadásul, a mumus legyőzése érdekében, - mint már jól tudjátok -, legnagyobb félelmeteiteket kell legyőzni. Márpedig szembenézni a félelmeinkel nem gyávaság, hanem erő és bátorság! És bizony, a pollérozott, tiszta elménél nincs is nagyobb kincs!

A professzor előretolt egy szekrényt, majd azt kérte, rendeződjünk sorba. Előttem állt Ron és néhány mardekáros srác. Mögém direkt lökdöste magát Draco, majd mikor senki sem figyelt, rácsúsztatta erős és eres kezeit a derekamra. Nem tudtam elrejteni egy mosolyt.