A középkorban ragadva

54.fejezet: Veszteségek

Kagome borzasztóan aggódott barátaiért. Sango és Miroku már órákkal ezelőtt bementek a hegybe, Inuyasha pedig nem is olyan régen indult utánuk. A lány Shippo-val, Kirara-val és Koga-val várta visszatértüket, azonban mikor megérezték, hogy a Hakurei hegy szent akadálya szertefoszlott, úgy döntöttek nem várnak tovább és a többiek után mennek.

Hamar rátaláltak a barlangra, amibe szinte habozás nélkül beléptek, mivel Kagome ékkőszilánkokat érzett a belsejéből. Azonban a barlang hamarosan életre kelt körülöttük, és Kogát máris kezdte elnyelni. Kagome próbálta kihúzni, de Koga aggódott, hogy a lányt is be fogja rántani magával, így elengedte a kezét, és egy „ne aggódj miattam" mosollyal még utoljára rápillantott a kétségbe esett Kagome-ra, majd a föld teljesen elnyelte.

Shippo nagyon megijedt, de Kagome eltökélte, hogy nem fogja hagyni Kogát itt pusztulni. Így, hát sietve tovább indultak egyre beljebb a barlangba. Kagome érezte a Koga lábaiban lévő szilánkokat, és azokat követte.

Hamarosan egy mély szakadék elé értek, ahol megtorpanva nézelődtek, hogy merre kéne tovább haladniuk. Felettük azonban valami nagyon különös dolgot vettek észre. Egy átlátszó burokban sok száz kis fehér valamik mozgolódtak.

- Azok szellemek? – kérdezte Shippo.

- Valami másnak tűnnek.. – válaszolta Kagome bizonytalanul.

- Ez Kagome és Shippo? – hallottak meg egy ismerős hangot egyenest a fehér valamik felől. Majd egy nagy bumeráng nyúlt ki onnan és helyet csinálva köztük, Sango és Miroku nézett le rájuk.

- Srácok! – kiáltott boldogan Kagome. Miroku és Sango is hasonlóan üdvözölték őket. – Csak ti vagytok? Inuyasha nincs veletek? – a páros összenézett, majd Miroku kiáltott vissza:

- Mi történt Inuyashával?

- Utánatok ment, és jóval előttünk lépett be a Hakurei hegybe!

- Nem találkoztunk vele! – Kagomét megijesztette a válasz. Borzasztóan aggódni kezdett a félszellemért.

A barlang egyszer csak megmozdult és rázkódni kezdett. A burok, ami a kis fehér élőlényeket tartotta szétesett, és velük együtt Sango-ék is zuhanni kezdtek. Kirara felugrott, hogy elkapja őket, de ekkor Kagome és Shippo is lecsúszott a talajról. A kis rókaszellem gyorsan kapcsolt, és sietve átváltozott rózsaszín repülő gömbé, amin Kagome könnyen elfért. Így mindketten lebegtek már.

A mély szakadékból hatalmas csápok törtek sebesen az ég felé. Mindannyian el tudták kerülni őket, azonban a vastag ocsmányságok közt meglátták az eszméletlen Inuyashát és Kazumit.

- INUYASHA! – kiáltotta Kagome elborzadva. Azonban sem a lány, sem a félszellem nem tért magához. Kagome viszont nem adta fel, addig kiabált, míg Inuyasha meg nem mozdította kutyafüleit, és lassan ki nem nyitotta szemeit.

- Kagome? – motyogta zavarodottan.

- Hál' istennek! – sóhajtott fel boldogan a lány, és Shippo-val közelebb repültek a csapdába esett félszellemhez. Inuyasha a mellkasán még mindig alvó Kazumihoz fordult. Úgy tűnt lélegzik és valószínűleg hamarosan magához tér. – Mi történt Inuyasha? Mit keres itt Kazumi? Hogy estetek csapdába?

- És te mégis mit keresel itt Kagome? – hagyta figyelmen kívül Kagome kérdéseit a férfi – Nem azt mondtam, hogy odakint várj?

Kagome nem reagált, a csápokba kapaszkodott, és megpróbálta leszedni őket Inuyasháról, de hiába próbálkozott, azok meg sem moccantak.