A középkorban ragadva

43.fejezet: A Hakurei hegy

Suikotsu kegyetlen mosollyal méregetett minket. Minden emberség eltűnt belőle. Már semmi sem emlékeztette korábbi önmagára.

- A Semmirekellő orvos eltűnt. – vigyorgott. – Épp elég ideig zárt el magában. – a seb a vállán teljesen begyógyult. Én pedig hirtelen megértettem mi történt vele. Legalábbis egy magyarázatot tudtam csak adni az egésznek.

- Hát, persze.. – suttogtam. – Suikotsu többszörös személyiségzavarban szenved. – Inuyasha kérdőn nézett rám. – Ez egy pszichológiai betegség, ilyenkor több személyiség lakik egy emberben. – magyaráztam, bár sokat én sem tudtam a témáról. – Ha nem a középkorban lennénk, most ajánlanám a Széttörve című filmet – sóhajtottam.

- Áh! Emlékszem rád! – mért végig Suikotsu – A meztelen tested jól beleégett az orvos tudatába – morgott elégedetten. Nekem pedig azonnal vér szökött az arcomba. – Még az én szemeim előtt is az aranyos kis melleid lebegnek – kuncogott – Legalább a nők terén jó az ízlése annak a nyomorultnak. – állam a földet súrolta döbbenetemben. Ösztönösen magam elé kaptam a kezeimet, és hátráltam egy lépést. Köpni-nyelni nem tudtam ettől az arcátlanságtól. Inuyasha összeráncolt szemöldökkel pislogott előbb Suikotsu-ra, majd rám.

- Hogy mondta?..

- Öld meg Inuyasha! – kiáltottam lángpiros arccal. Ebben a pillanatban éppen nem érdekelt, hogy Suikotsu egyik fele ártatlan.

- Suikotsu! Kapd el! – Renkotsu elhajított valamit felénk, ami rögvest Suikotsu kezében landolt. Négy hosszú karom, amiket felcsatolt a kezére.

- AHH! Ez Farkas az Xmen-ből! – mutattam felé. Basszus, tényleg hasonlított rá.

- Na jólvan! Elég az ostobaságokból! – állt elém Inuyasha. – Kazumi, te vonulj fedezékbe! Itt nagy veszélyben leszel!

- És mégis hova vonuljak fedezékbe? – mutattam körbe az összedőlt, vagy épp lángokban álló házakra.

- Kölyök, te velem akartál megküzdeni nem igaz? – emelte fel vészjóslóan karmait Suikotsu – Hát, itt a lehetőség, gyere! – az Inuyasha háta mögött rettegő gyerekekhez térdeltem. Megfogtam a kezüket, és arrébb vontam őket. Inuyashánál nem volt ott a kardja. Mennyi esélye lehet így Suikotsu ellen? – Baj van? A kardod nélkül nem mersz szembeszállni a karmaimmal?

Inuyasha mérgében nem túl kedves dolgokat vágott Suikotsu fejéhez, amitől a másik dühbe gurult, és azonnal támadásba lendült. Inuyashának nehéz dolga volt a megtermett Suikotsuval szemben. Eddig fel sem tűnt, hogy a férfi ennyire izmos. Bár valószínűleg az orvos énje valóban nem is volt, így kigyúrva..

A karmok Inuyasha mellkasát érték. Vére rögtön átáztatta vörös kimonóját. Tennem kellett valamit.

Egy újabb nyílvesszőt feszítettem ki és próbáltam Suikotsura célozni. Féltem, nehogy a félszellemet találjam el. Mikor egy pillanatra megálltak, már lőttem is. Suikotsu döbbenten tekintett a felé közeledő nyílra, de végül karmaival eltérítette azt, bár fénye így is megégette a kezét.

- Te kis szajha! – morgott rám. – Ne aggódj, a félszellem után veled is foglalkozni fogok.

- Kötve hiszem! – ugrott neki újra Inuyasha. A félszellem azonban kardja nélkül vesztésre állt. Suikotsu újra megsebezte, majd vérét le is nyalta a karmokról. Hevesen kezdtem keresni a Tessaigát, azonban csak messze találtam meg. Renkotsuhoz túl közel volt, féltem, hogy nem jutok el odáig. Mire ismét Inuyasháékra figyeltem, ő már a földön feküdt, Suikotsu pedig a torkához szegezte hosszú, éles karmait.