A Cél Érdekében

480 25 4
                                    

Jack elkezdte felkutatni az első tárgyat, ami egy mélytengeri hal volt. Eric adott egy gyűrűt, aminek a köve felvillan, ha a közelben van. Rárakta egy láncra, amit a nyakába tett.
Annyira elhomályosult az ítélkező képessége, hogy bárkin átgázol gondolkodás nélkül. Nem érdeklik az emberek, a falvak, a házak. Nem érdekli milyen életet élnek, vagy kibe botlik éppen. Csak előre ment a tenger felé.
A parton felvette páncélját, mindentől védett lett. Belesétált a vízbe, engedte magát lesüllyedni a sötét mélybe.
Megteheti, hogy sokáig nem vesz levegőt, hiszen nem is él igazán. Lebegett, néha úszott egy kicsit, de hagyta, hogy a nyaklánc majd valamikor felvillanjon.
Elvesztette idő érzékét, nem tudja mióta lehetett lent, mikor halványan érzékelt a gyűrű. Elindult az egyik irányba, de múlni kezdett. Megfordult, újra fény jelet küldött. Óvatosan úszott, hiszen nem látott semmit. Utólag belátta, fel kellett volna készülni jobban erre. Mikor a gyűrű már nem tudott erősebben világítani, megállt, körbe körbe nézett, kereste kezével mit kellene elkapni. Mikor valami rátekeredett a lábára, bele is harapott a combjába, akkor el tudta kapni a fejét, az a karjára tekerte magát. Mivel fogta a fejét, nem bánthatta, a páncélban pedig nem is volt érdekes a harapás, mert nem érte el a testét. Felúszott, a világosabb részen ránézett a karjára, egy égtelen ronda óriás angolna acsarkodott vele. Ahogy kiment a partra, az angolna vergődni kezdett, kis idő múlva karjára tekeredve nem mozdult többet. Páncélját a karján hagyta, úgy sétált vissza a barlangba.
-Tessék. - dobta a padlóra.
-El merted engedni? - húzta fel szemöldökét Eric.
-Igen. Miért? - abban a pillanatban az angolna lábakat növesztett és Jack-re támadt.
-Ne öld meg! - rivallt rá Eric.
-Hogy mi? Miért? - vágta a földre.
-Mert élve kell a vére. Ha megölöd, használhatatlan lesz, azonnal elrohad.
-Lefogom, te pedig hozz valamit, amivel kiszeded a vérét! - utasította Ericet. A szőke, csak ámulattól bódúltan követte a parancsokat. Mindig a kedvese jutott eszébe.
Egy üvegcsébe gyűjtött Eric a fekete nyúlós vérből.
-Mostmár kinyírhatod. - legyintett, azzal Jack egy pillanat alatt szét loccsantotta a lény fejét. Ahogy Eric mondta, azonnal el is rothadt. Csak a csontja maradt meg.
-A listán az összes dologhoz jó a gyűrű?
-Persze. Sorrendbe mutat mindent.
-Nagyszerű. - intett és hagyta ott.

Csak egyetlen cél lebegett a szeme előtt, mihamarabb újra látni a lányt, aki ellopta a szívét. Tudja, hogy bajban van, tudja, hogy nem bírja minden dimenzióban. Figyelmeztették a Pokolban,látta Elvi aktáját. Igazi lélekgyűjtőnek készült. Csak abban reménykedett, hogy kibírja a késztetést és nem jönnek el érte.

A következő egy bogár volt, amit a sivatagban talál meg. Szerencsére húsevő, így magához csalhatja.
Kirabolt egy járókelőt, felült egy vonatra és utazott.
-Jegyeket kérem. - nyitott be egy nő. Jack ismerős illatot érzett meg, remélte nem őt találta meg itt. Ahogy mellé ért, ránézett, mindketten csendben néztek egymásra.
-Te mit keresel itt?
-Helló! Nem zavarok sokáig, amint lehet, megyek ebből a dimenzióból.
-Hogy mi? Egyáltalán minek jöttél ide? Újra tönkre akarsz tenni?
-Ne aggódj, nem miattad jöttem. Egy pillanatra sem érdekelsz. - nézett ki az ablakon.
-Szóval ennyi a mondanivalód? - ült le Jack mellé.
-Neee! Menj innen, nem akarom a múltat felhánytorgatni. Csak menj tovább csendben.
-Hogy mehetnék tovább, mikor tönkretettél?
-Nem tudsz tovább lépni?
-Mert egyszerű egy gyerek elvesztése ugye?
-Majdnem 100 éve volt. Azóta lehetett volna újabb. A te hibád, hogy leragadtál a múltban.
-Hogy mi? Az én hibám? Miattad vesztettem el! Hogy lehetne ezen túlmenni?
-Egyszerűen? Ha megbocsátasz, most csendben utaznék. - legyezte el. A lány dühtől perzselődve nézett Jackre.
-Komolyan? - állította meg az időt körülöttük.
-Erre nem érek rá és tudod, hogy nincs esélyed. - húzta fel lassan a páncélját.
-Nincs, de megkell tudnod milyen fájdalmat éltem át! - vörösödött el a szeme. Jack felvette a páncélt teljesen, így nem hatott semmi féle telepatikus erő. Megragadta a lány torkát, az megpróbált kiszabadulni mindhiába. Az erek kiduzzadtak nyakán, szemeiből vér kezdett folyni, szája tátva maradt, lassan elernyedt a teste,szemei üregessé váltak. Porrá vált Jack kezében, elindult az idő, leporolta pólójáról a maradékot és visszaült.

Nem vagy Démon Where stories live. Discover now