-Hol vagyok? - nézek körbe. De csak sötétséget láttam magam körül. Mintha valami reflektor fényben lennék, csak magam látom. Mögöttem lépteket hallok. Oda fordulok, nincs senki. Megint mögöttem hallom a léptet. Ott se látok senkit.
-Várjunk csak! - jött fel az emlék. - Razor, te vagy az? - csend lett. A fény felettem ki szélesedett.
-Ki vagy te? - hallottam a hangot mögüllem.
-Nem ismersz meg? - fordulok hátra. Előttem állt egy magas srác, arcán maszk, csak a szája látszott. Haja fekete és hátra fésült, kabátja bőr, térdig érő. A többit nem néztem.
-Nem. De ha tudod a nevem, akkor meg akarsz ölni.
-Mi? Dehogyis! Elvira vagyok te gyökér.
-Tessék? De te... Meghaltál. - hangja lágy lett.
-Nem. Csak el szöktem. Nem akartam tovább ölni.
-Elvira! - karolt át. Brutális ölelés áldozata lettem.
-Fúj Razor! Ne már.
-Tudom, hogy utálod. - engedett el. Le vette a maszkot, meg láttam piros szemeit. De...
-A szemed... Mi történt?
-Miután el mentél hatalmas harcok indultak. Mások is azon a véleményen voltak, mint te, de máshogy mondták. A főnök azt terjesztette, hogy meg ölt téged, így le verte az ellenállást. Én is üldözött lettem. Harcba keveredtünk és el vesztettem az egyik szemem. Meg hagyta az életem, cserébe újra a kutyája lettem.
-Rühes eb. - nevettünk. - Ki tudsz juttatni?
-Nem. Neked kéne fel ébredni. - néz rám hitetlenkedve.
-De... Nem tudok. - ijedek meg.
-Mi történt eddig?
-Meddig?
-Hát amíg ide jutottál. Amíg el aludtál.
-Őőmm... Megvan! El ájultam! - mosolygok, aztán az arcomra fagyott a mosoly. - Basszus! A havas hegységben el ájultam! Most mi lesz? Nem tudok addig fel ébredni, míg fagyott a szervezetem! De nem tudok így menni sehova. Hogy szóljak.... Hmmm... - néztem gonoszan Razor-ra.
-Mi van?
Jack mesélte:
-Nem megyek el mellőle, amíg fel nem ébred!-mondtam a fő orvosnak.
-Maga tudja.-hagyott ott vele. Nem értem miért, de ez a lány... Olyat érzek iránta, amit eddig senki iránt. Lehet a származás az oka, de akkor is szeretném ha...
-Tanár úr?-lépett be Jessica. Remélem nem akar megint rám mászni. Egyszer hajlik el az ember, aztán azt hiszik mindig meg teszi.
-Tanárnő? Sajnálom. Megyek, ha a diákkal szeretne...
-Nem. - szakított félbe. - Most megint tudunk beszélni. A tanári mindig zsúfolt, az új telefon számát sem tudja senki. Interneten pedig nem válaszol. - csapta hátra barna hosszú haját. Vörös ruhája tényleg jól áll rajta, magas sarkúja kopog a léptek alatt.
-Hol is hagytuk abba? - hajol le, dekoltázsát jól ki hangsúlyozva. Hiába volt szép látvány, a tenyeres cicivel sokkal jobban el vagyok.
-Pont ott, ahol abba hagytuk. Nincs tovább Jessica,fogadd el!
-Nem! Nem fogadom el! Éltél haltál értem! Mi történt veled?
-Meg ismertem mást.
-Kit?
-Egy nőt Jessica. Rajtad kívül még sok más nő létezik.
-Számodra én voltam az egyetlen! - pityeredik el. Ne! Nem bírom ha egy nő sír.
-Fogadd el. Már nem. Keress mást.
-Nem tudlak el felejteni Jack! Te vagy az én... Én... Szeretlek. - térdel le elém.
-Fejezd be légyszíves. - kelek fel a székből. Próbálom Jessicát lábra állítani.
-De te vagy az egyetlen az életemben. Akit szeretek. - sír tovább.
-Szeresd azt a gazdag pacákot, akit eddig fűztél. Nem keresek annyit. Hiteleim vannak.
-Dehát eddig ezt nem mondtad. Hazudtál nekem? - vetette át a lapot a sértődöttre.
-Igen. Sajnálom. - hazudtam.
-El mondom mindenkinek mekkora hazug disznó vagy! Akár ki is rúghatnak!-mondja idegesen az ajtóból.
-Ha téged ez tesz boldoggá... Csináld. - húztam meg a vállam,majd vissza ültem. Ahogy le ültem, meg remegett a föld.
-Mi ez? - néz vissza az ajtóból Jessica.
-Nem tudom.
Ki vágódott az ajtóból, az ajtó be csukódott, a melegítő testek Elvira köré gurultak, el kezdtek egyre jobban melegíteni. Csak melegedett és melegedett. Nem tudtam a közelébe jutni, csak álltam és néztem, ahogy a négy 1x1 méteres fűtőtest akkora hőt ad, hogy el kezdett olvadni körülötte a műanyag. Még szerencse, hogy én is bírom az ilyen meleget. Jó volt újra ilyen melegben lenni. A takaró nem köszönte meg. Ki gyulladt, Elvi körül minden olvadt és égett. Nem tudom ki csinálja ezt. Sajnos egyre többet vesztek az erőmből. Csak álltam és néztem, mikor...
-Haaa! - ült fel hirtelen Elvi.
