Mint a kutyát, úgy vezetett el. Ugyanazon az ajtón jöttünk ki, mint amin be mentem. A lépcsőn fel és egy másik ajtón be. Teljesen más volt az a folyosó,amin most megyünk. Világos szürke falak, nagy kockás padló, sötét barna ajtók.
-Hova viszel?
-A szobádba.
-Minek? Minek, ha úgyis ki akarsz nyírni?
-Dehogy akarlak! Nagyon jó show alany vagy.
-Csak ennyire kellek nektek?
-Nem. Jó szórakozás látni, ahogy így meg haltok. - nevetett, közben egyedül hagyott a nyitott szoba ajtóban.
Le téptem magamról a nyakörvet. Ázott kutya szaga volt. Le dobtam a folyosón és be léptem a szobába.
Hatalmas szemekkel néztem körbe. Hasonló fogadtatásra számítottam, mint az első alkalommal, de nem azt kaptam.
Ahogy be léptem, balra egy kis asztal a szoba kulccsal, előttem a szoba végében egy ablak, az előtt egy asztal, az asztal melletti falon jobbra két ajtó, balra csak egy. A bal oldaliban a háló szoba, jobbról az ablak melletti a fürdőbe, a bejárati ajtó melletti egy kis konyhába vezetett. Futurisztikus élmény volt, a falba épített kocka alakú led lámpa és a szürkére festett falak miatt.
Az első dolog, amit ki próbáltam? A fürdő! Isteni volt a forró zuhany alatt állni. Már, ha mondhatom így. Nem hallatszott be semmi a csarnokból. Nem tudtam, hogy azután volt - e valami, miután ki vonszolt onnan az a csaj. Ha rá gondolok is fel forr az agy vizem. El akarom intézni azt a nőt, de nem használhatom az erőmet. Tudom, hogy meg figyelnek, csak a legjobb pillanatra várnak, hogy el kaphassanak. Ehhez viszont elég, ha a karomon kívül egy apró szösszenettel is több erőt engedek ki.
Nehéz lesz így helyt állni.
Másnap reggel ki nyitom az ajtóm, egy tálcatartó kocsi várt,rajta a reggelimel. Be húztam, le tettem az asztalomra a tányér bundás kenyeret, tele raktam tejföllel, ki öntöttem a kis kávém és a bögre teám.
Ahogy végeztem és pakoltam vissza, találtam egy cetlit. Nagyon csúnya írással el magyarázta valaki hova kéne mennem és hagyjam ott a kocsit, ahol találtam.
A cetli le vezetett egy lépcsőn, ott a négy ajtó közül abba kellett be mennem, ami a múltkor ki nyíltal szemben volt. Ugyanolyan terembe mentem be, de nem volt ott senki.
-Nem tudtál aludni? - lép be mögöttem a csaj.
-Sajnos de. - tettem keresztbe a kezem.
-Miért nem próbáltál el szökni?
-Minek álljak ki ellened megint? Úgysem hagytál volna el mennem. Valami módon vissza tuszkoltál volna abba a csatorna szagú mocskos szobába. Mondván, "miért nem tudtam simán el fogadni a szobát,akkor most puha ágyban aludnék." Nem igaz?
-Végülis... Valami ilyet mondtam volna. Igen. - húzta fel mindkét szemöldökét.
-Most viszont arra válaszolj, hogy miért hoztál el ide.
-Ez egy hosszú történet.
-Akkor adj egy üveg fekete rumot, menjünk el innen egy jobb helyre és meséld el.
-Még mit nem! Nem fogok egy démonnak ki tálalni.
-Befejeznéd? Nem vagyok egy gyílkoló gép. A démonok is csak parancsot teljesítenek...
-Éppen ez a baj!!! Ezért vagyok ellenetek! Viszont nem értem veled mi van.
-Ezt akartam el mondani, mielőtt félbe szakítottál. Meg hallgatsz?
-Talán.
-Nagyszerű! Ha kapok rumot...
-Ne is álmodj róla.
-Csak meg próbáltam. - húztam fel az egyik vállam. - Én ott hagytam a poklot, a hitünk, az Urunk, az egész démon létet. Én és pár társam ki törtünk onnan.
-Várj!!! Te vagy Az a démon? A Fekete Árny?
-Nem tudom ki hol hogyan nevez. Volt pár nevem idefent.
-Az, aki lázadást szított lent és ellent mondott a rendszernek.
-Igen, ezt tettem.
-Hm. - ennyi volt a válasza és ott hagyott.
-Nagyszerű. - köröztem a szememmel, most rám fog küldeni mindenkit, hogy kapjanak el, a váltság díjért...
Nem telt el sok idő, újra ki nyílt az ajtó. A vörös lépett be valami pap féle emberrel. Éreztem rajta az emberi ki sugárzást.
-Nézze meg kérem. - mutatott rám a csaj a pasinak mondva. Az idős ember rám nézett, vaj színű alba miseingje meg lebbent a hirtelen mozdulattól. Fel emelte a kezét, rám nézett.
-Vedd fel igazi alakod, hogy lássam az igazságot.
-Bocsika. Nem fogom. Bajba kerül itt mindenki, ha meg tudják hol vagyok.
-Ha nem veszed fel az alakod, nem tudom bizonyítani az állítást és hamis hírnek állítom. Te pedig egy egyszerű démon leszel...
