-Komolyan nem kell be járnod az iskolába?-kérdezte Will, miközben a kehely fagyi tetejéről ette le az epret.
-Így van.- vettem kezembe a kanalat.-Az Igazgató kijelentette,hogy tettem eleget ahhoz,hogy bebizonyítsam,nem vagyok gyilkos démon. Nem mehetek más városba és nem csinálhatok semmi nagyobb dolgot, mint bevásárolni és fagyizni.-ettem az első falatomat.
-Jobb,minthogy kiűzzenek a világból.-nézett rám nagy szemekkel Will.
-Annál barmi jobb.
-Viszont még mindig be jöhetsz a suliba meglátogatni.-kacsintott rám Jack.
-Nem fogom elhanyagolni az egyetlen jót az életemben, ne aggódj.-hajoltam oda,kaptam egy szájra puszit.
-Nem akartál valamit mondani a múltkor, Will?-nézett rá Jack.
-Mi? Nem...-nézett el zavartan.
-Mondani valamit?-pislogtam nagyokat.
-Apukádról. Nem?
-Nem akarom most megbeszélni.-bújt a kehelybe.
-Nincs itt senki más.-erősködött Jack, a kíváncsi.
-Hát... Az a helyzet, hogy ...Elég érdekes a családfám,ahogy kutattam egy kicsit.
-Mit találtál?-csigázott fel engem is.
-Apám nem éppen az,akinek évek óta mondja magát. Mindig is normálisnak tartottam a kinézetünk. Apám majom forma, anyám róka. Én apám örököltem. De van egy bökkenő a múltjukban.-ahogy Will mesélt, csak ültünk és hallgattuk. Még a fagyihoz sem nyúltunk.
-Apám egy démon. Ő a Majomkirály, Kínából.-húzta össze szemeit.
-Csak ennyi?-dőltem hátra a székben. -50 évvel ezelőtt találkoztam vele. Akkor már anyukáddal együtt volt.
-Én anyukád előtti időkben találkoztam vele. Próbált megkérni,hogy álljak mellé a mennyeieket letarolni. Kicsit más elfoglaltságom volt akkor, így nem segítettem sajnos. -fejezte be Jack a fagyiját.
-Ti tudtátok mindezt?-nézett ránk nagy szemekkel Will.
-Persze!- mondtuk egyszerre.
-Mégis barátkoztok velem?
-Most komolyan Will?-húztam fel egyik szemöldököm.
-Azt gondoltam meg fogtok utálni.
-Wil...-hajoltam közelebb.-Mik vagyunk és miket csináltunk már?
-Az a csoda,hogy te barátkozol velünk.-nevetett Jack.
-Ez is igaz.-nézte az üres kelyhet.-A nevem sem Will.-szólalt meg csendesen.
-Kitalálhatom?-könyökölt az asztalra Jack.-Csak nem Wu-sen?
-Honnan tudtad?-dőlt hátra Will.
-Anyukáddal régebben szoros kapcsolatban álltam,meg maradtunk barátok.De már évek óta nem írt.
-Nőcsábász.-ettem meg én is a fagyimat.
-Bagoly mondja.-nyújtott rám nyelvet Jack.
Ahogy nevettem,meg éreztem egy olyan valamit,amit nagyon régen nem éreztem. Egy valami,amit reméltem,soha többé nem fordul elő velem.
-Jack.-néztem rá ijedten.
-Mi a baj?
-Keressetek meg.-tűntem el onnan.
Hirtelen egy padlás szobában találtam magam, pár lány a nevemet kántálta, gyertyákkal körbe rakva magukat,a padlón a fordított Pentagramma. Nagyon rég idéztek már meg. Igyekeztem minden engem idézős fecnit kiirtani. Még azokat is,akik fejből tudták. Következhet a régimódi "Megidéztünk egy démon-t,jaj de jó!" mondat. Kifújtam a számon a levegőt, elaludtak a gyertyák. A lányok fel néztek ijedten.
-Sikerült?-kérdezte a szemüveges barna hajú.
-Nem tudom.-nézett körbe a vörös hajú.
-Démon! Ha itt vagy, jelezz!- nézett az égre a harmadik lány,a szőke.
Jelezzek? De mivel? Semmi függöny, semmi asztal,csak régi faládák. Ez sem olyan már,mint régen. Vissza gyújtok egy gyertyát. A lányok sikítozva örültek.
-Lenne egy alkunk számodra.-vezette az egészet a szőke lány.
Csak bele kell bújnom az egyik testbe, de melyik lehet kényelmesebb, ami nem omlik össze azonnal, ahogy át vettem az irányítást?
-Mi lenne az?- szólalt meg a szemüveges, barna hajú lány. Arca eltorzult, hangja mély és rekedtes, bőre szürke .
-Szeretnénk, ha elintéznél egy lányt. Cserébe, megkaphatod a lelkünket.-remegett a szőke lány keze.
-Komolyan?-folyt el a szeme körül a bőre a szemüvegesnek. Azt hiszem ennyit bírt. Át kell menjek a másikba, ha tovább akarom hallgatni. Amint ki jöttem a szemüvegesből,a lány a padlón koppant.
-Igen Démon!
-Miért akarjátok?-szólalt meg a vörös hajú. A szőke teljesen meg volt rémülve.
-Mert... Mert folyton mi vagyunk a célpontja és hiába állunk ki magunkért, nem ér semmit.-pityeregte el magát.
-Egy ilyen miatt eladnátok a lelketek?-kezdett el folyni ennek a lánynak is az arca.
-IGEN! KÉRLEK SEGÍTS!-tört össze teljesen a szőke és elsírta magát.
-Hát jó. Alku elfogadva.-jöttem ki a vörös testéből, az is össze esett.
-Akkor mesélj,kit kéne ki nyírni? -jelentem meg a szőke háta mögött saját alakban. Az alku elfogadása után ,már lathatóvá tehetjük magunk. Fekete farmer és egy fekete spagetti pántos trikó volt rajtam. Szám és szemem feketére festve, a hajam szokásos szőkés göndör.
-Te...Te... Te vagy a démon?-fordult hátra.
-Igen és azt hiszem velem szerencséd lesz.-mosolyogtam rá.
