Sziasztok! :) Megérkeztem a folytatással! :) Hogy vagytok, élvezitek a nyári szünetet? Remélem, hogy ez a rész izgalmasabb lesz számotokra, mint az első. :) Jó olvasást és további szép hétvégét kívánok mindenkinek! :)
Egy zsúfolt pizzéria egyik eldugottabb részén ültünk az egyik bokszban. A zene halkan szólt a háttérben, így kellemesen el lehetett beszélgetni mellette. Harry velem szemben ült. Előttem egy palack szénsavas ásványvíz, míg Harry előtt egy üveg kóla hevert, ahogy vártunk a megrendelt ételünkre.
Alkarjaival az asztalon támaszkodott, míg kezei között forgatta üveges kóláját. Hatalmas tenyerében olyan kicsinek tűnt az üdítő, mintha alig két decis lett volna a fél liter helyett. Telefonja közvetlenül keze mellett pihent az asztalon, néha fel-felvillanó képernyővel, jelezve, hogy írtak neki.
Megigazítottam copfomat, ahogy minden figyelmemet neki szenteltem, míg elmesélte a tegnapi napját az edzőteremben. Ajkain végig szórakozott mosoly ült. Hátamat a fekete műbőrrel fedett boksz háttámlájának döntöttem, de szemeimet egy percre sem vettem le barátomról.
- Én meg mondtam a nőnek, hogy ma már teljesen foglalt vagyok, majd jöjjön vissza holnap. - nevetett fel, ahogy befejezte a történetet.
- Pedig még plusz pénzt is adott volna, hogy elvállald. - vigyorogtam.
- Plusz pénz nélkül is elvállaltam volna, de az időm nem engedte. - magyarázta, míg a kiszolgáló pult felé tekintett.
Hasam halkan korogni kezdett, jelezve éhségemet. Kezembe vettem a palackos vizemet, majd megszabadítva azt kupakjától, ittam bele a szénsavas folyadékba. Kicsit marta a torkomat, de nem kellemetlen módon. A pincérnő egy egész pizzával a kezében sétált a mi bokszunk felé, így megörültem, hogy csaknem fél óra várakozás után végre ehetek.
- Egy sonkás-gombás pizza. - tette le elénk az ételt. - Jó étvágyat!
- Köszönjük. - küldött felé Harry egy kedves mosolyt. - Kérhetnénk a számlát? - kérdezte.
- Persze. - mosolygott a nő.
Ahogy a forróságtól gőzölgő pizzára néztem, csak még éhesebb lettem. A ráolvadt sajt látványától már szinte éreztem az ízét a számban.
- Vegyél előbb te! - ajánlotta fel Harry.
- Nem, téged ünneplünk. Tiéd az elsőbbség. - mosolyogtam.
- Biztos? Nem leszek bunkó, ha én szedek előbb? - nézett fel rám.
- Nem, dehogy is. - vigyorogtam.
Nyelvével végigszántott alsó ajkán, míg elvette a neki szimpatikus pizzaszeletet, majd a tányérjára helyezte azt. Megvárta, hogy én is vegyek, csak azután kezdett el enni.
- Hé, ne légy olyan mohó! - szóltam rá. - Előbb még hadd mondjak köszöntőt! - kértem mosolyogva
- Bocsi. - mondta teli szájjal, majd halkan felnevetett. - Ezt előbb még megenném. Nem akarom, hogy tele legyen a szám, míg beszédet mondasz. - sietősen rágta meg a szájában lévő falatot, és amint lenyelte azt, rám emelte zöld íriszeit.
- Na, szóval. - emeltem fel ásványvizemet. - Sosem hittem volna, hogy pont te leszel kettőnk közül az első, akit előléptetnek a munkahelyén. - vigyorogtam játékosan.
- Ez nagyon kedves. - kuncogott fel, megforgatva szemeit.
- Hallgass! - csitítottam el nevetve. - Nagyon büszke vagyok rád. Megérdemled, hogy személyi edző légy. Biztos te leszel majd a legjobb a szakmában, mert nagyon kitartó és lelkiismeretes vagy.
YOU ARE READING
Just Friends (Befejezett)
Fanfiction,,Hogy mi az igaz barátság? Sokaknak csak egy színlelt dolog, egy ismeretlen fogalom vagy épp egy jobb kéz, ami kihúz a magányból. Nekem a barátság ennél sokkal többet jelentett. Számomra egy olyan embert szimbolizált, aki már születésemkor belopta...
