Just Friends (Befejezett)

60. fejezet

Némiképp dideregtem a hűvösnek nevezhető fürdőszobában, ugyanis testem melegítéséről kizárólag fehér bokszerem gondoskodott. Az imént levetett ruháim már a szennyes tartóban pihentek, habár az egyik zoknim útközben a csempeburkolatra zuhant. Azóta sem volt kedvem felvenni azt onnan. Fekete tetoválásokkal ékesített karjaimon végigszaladt a libabőr, majd tovább haladt egész testemen. Bensőmet megfogalmazhatatlan érzés kerítette hatalmába a fázás és az erőteljes vágy egyvelegéből kifolyólag. Örökkévalóságnak tűnő percek óta ácsorogtam a fürdőszobaszőnyegen, Abigail végleges döntésére várakozva. Ez idő alatt karjaimat összefontam fedetlen mellkasom előtt.

- Na? - szegeztem barátomnak a kérdést.

- Nem tudom... félek. - simogatta meztelen karját lányos zavarából kifolyólag.

Sérült lábának köszönhetően rákényszerült a mankóra való támaszkodásra. A kötés néhány perce még lábát óvta a külső behatásoktól, de a betervezett zuhanyzás révén kénytelen volt megszabadulni tőle. A vonásait leterhelő fájdalmas grimasz összevarrt talpának állapotáról árulkodott. Kétségtelenül sajnálatot és aggodalmat éreztem Abi irányába, akiért az életemet is odaadtam volna, hogy megszűnjön fájdalma.

A lány orcáit élénk pír színezte vörösre pillantásom alatt, ez idő közben tekintetével igyekezett kerülni engem, megakadályozva egy ennél is kínosabb szituáció kialakulását. Telt alsó ajkát a fogai közé vette annak érdekében, hogy feszengését némiképp levezethesse bőrének harapdálásával. Szemüvege hiányából kifolyólag szemeivel enyhén hunyorítva kémlelte a padlón nesztelenül dobogó lábait. Ujjait az alteste előtt összefonva iparkodott eltakarni magát a világ árgus szemei elől, csakhogy igyekezete mit sem ért. Sóvárgó tekintetem a lány csaknem minden apró porcikáját éhesen mérte végig.

Ahogy szenvedélytől égő zöld íriszeim komótos mozdulatokban többször is végigvándoroltak mindössze fehérneműje által eltakart testén, a fejemben lévő piszkos fantáziaképek feléledtek. Az alsóneműmben lévő hely percről-percre szűkülni látszott, de erőmön felül türtőztetnek kellett kielégítetlen szükségleteimből adódó vágyaimat, nehogy azok a felszínre törjenek. Féltem, netán epekedésem elijeszti őt közelemből, ellenben nem bírtam határt szabni kíváncsiságomnak. Az előttem ácsorgó személy nyújtotta gyönyör látványát képtelen lettem volna szavakba önteni. Kíváncsiságomból eredően tüzetesen végigmértem alakját, hiszen most alkalom adódott jó formán meztelen teste részletes tanulmányozására.

Abi barna szemeivel időközben a világos csempét kémlelte, zavarában mozgatva lábujjait. Ezen cselekedete felhívta figyelmemet a lábujjkörmeit kiemelő vörös lakkra, aminek színe pontosan passzolt alsóneműjének árnyalatához. A gyönyörű lány bársonyosan fehér bőrén megcsillant az ablakon beszűrődő napfény, ezzel egy valóságos angyal mivoltát keltve. Meztelen combjai kis híján összeértek, habár részemről ez inkább imponált, minthogy zavart volna. A címlapokon pózoló modellek ugyan soványak voltak, ennek ellenére a nyomába sem tudtak érni Abigail Potter-nek, aki számomra egyenlő volt a hibátlan fogalmával.

Vörös bugyijának anyaga felett egy aprócska anyajegy díszelgett, melyre kedvem lett volna néhány nedves csókot hinteni. Ezen gondolat csak még jobban felélesztette a bennem tomboló tüzet, ismételten csökkentve a bokszerem nyújtotta szabadságot. A kínos érzés, mely barátomat jó néhány perce a hatalmába kerítette, felettem is kezdett elhatalmasodni. Kizárólag egy ruhadarabot viseltem, viszont kényelmesnek cseppet sem tituláltam volna a büszkeségem egyre csak fogyatkozó férőhelye miatt. Szemeimet hirtelen vezettem a lány arcára, törekedve figyelmem aránylagos elterelésére. Abigail szüntelenül fürkészte az unalmasnak nevezhető taposót, mialatt próbált gondoskodni lányos zavarából keletkező pírjának eltüntetéséről.