Just Friends (Befejezett)

52. fejezet

*Harry szemszöge*

Hatalmas erőfeszítéseim ellenére is képtelen voltam gondolataim tömkelegét másféle irányba terelni, mindössze Abi-n forgott az agyam és azon a tényen, hogy szeretett engem. Miért nem vallotta be érzéseit, mikor még esélye lett volna rá, hogy netán én is többet érezzek iránta? Miért tűrte szótlanul az őt ért fájdalmakat, melyeket az én viszonzatlan szerelmem okozott számára? Amióta megéreztem puha ajkait az enyémekre nyomódni, tudtam, nem ismertem őt eléggé, hisz sosem gondoltam volna arra, hogy valaha is erősebb érzelmeket táplálna az irányomba. Hónapok óta furdalt annak gondolata, miszerint ő már régóta nem az a lány volt, aki egykor, azonban hirtelen cselekedete után bebizonyosodott számomra a sejtésem helyes mivolta.

Olyan érzésem volt, mintha egy mély szakadék szélén kötöttem volna ki, választás elé állítva. Az egyik oldalon egy olyan lány állt, aki szeretett engem, viszont a saját érzéseimet nem tudtam pontosan behatárolni. Szimpla vonzalom volt mindez, vagy talán már szerelem is? Erre mindössze csak a szívem tudta a pontos választ, habár remekül eltitkolta még előlem is.

A szakadék túl felén az állt, akinek a szíve szintén értem vert, azonban volt egy kis különbség kettőnk között. Ezt az érzést én képtelen lettem volna viszonozni, ellenben rettentően vágytam rá, hogy legalább olyannyira szerethessem őt, amennyire ő engem. Megérdemelte volna, hogy valaki végre olyan erős és feltétlen szerelmet tápláljon iránta, ahogy azt ő megérdemelte volna. De sajnos nem én voltam erre a feladatra a legalkalmasabb személy.

Barátnőm halk léptei menekítettek ki a gondolataim nyújtotta hálóból, melyben hosszú percek óta tehetetlenül vergődtem. Néhány másodperc elég volt arra, hogy Tracey belépjen a konyha küszöbén, arcán egy álmosságtól terhes mosollyal. Mihelyst megpillantott engem az ebédlőasztalnál ülve, fedetlen lábai felém vezették.

Karcsú testét mindössze fekete pólóm takarta, lábait nagy örömömre meztelenül hagyta, ezért szép kilátást kaptam formás combjaira. Hullámos tincseit igyekezett kontyba fogni, bár néhány rövidebb tincs nem törődött a korlátokkal, szabadon keretezték szeplős arcát.

Kifordultam székemen, hogy barátnőm gond nélkül beállhasson szétnyitott térdeim közé, ezzel egy időben enyhén széttártam karjaimat. Kezei rögvest az arcomra tévedtek, mialatt elhelyezkedett lábaim között. Arcomat két melle közé temettem, közben tenyereim megtalálták combjai hátsó részét.

- Úgy gondolod, hogy amiért tegnap este szexeltünk, most kedvedre tapogathatsz? - kuncogott fel, ujjaival átszántva kócos tincseimen.

- Nem hiszem, tisztában vagyok vele. - vigyorogtam, felpillantva fölém magasodó alakjára.

Kezeit hirtelen a magasba emelte nyújtózkodása közepette, melyet egy néma ásítás kísért. Eközben tenyereim a csípőjére siklottak, bebújva pólója anyaga alá, hogy érezhessem bársonyos bőrét. Egy nyakára hintett csók kíséretében húztam közelebb magamhoz, ekkor halk nevetése töltötte be az egyébként csendes konyhát. Lassan húzódott el tőlem, arcomat két tenyere közé zárva.

- Mi a baj? - hüvelykujjával lassú mozdulatokban cirógatta bőrömet.

- Mi lenne? - kérdőn felvontam szemöldökömet.

- Nem mondod, de amióta Abi elköltözött, olyan furcsa vagy. - kék szemei tüzetesen átvizsgáltál fáradt vonásaimat.

- Nincs semmi, csak kicsit felkavart ez az egész, de alapjában véve jól vagyok. - füllentettem.

- Ha bármi gond lenne, nekem elmondhatod. - ült le egyik combomra, nekem oldalasan fordulva.

Meztelen karjai átölelték nyakamat tarkóm gyengéd cirógatása közben. Ujjbegyeimmel apró köröket rajzoltam csípőjére, némiképp feljebb tolva rózsaszín tangájának anyagát. Ajkaim megkeresték az övéit egy lágy csók erejéig, melynek következtében szája felfelé görbült. Momentán én nem tudtam őszinte mosolyt varázsolni arcomra, bár az okával cseppet sem voltam tisztában. A hasamban lévő pillangók nyugodtan szundikáltak, most az egyszer kihagyva a csókunk közbeni vidám repkedést.