*Harry szemszöge*
Az éjszaka ráborította leplét London városára, ezzel sötétségbe vonva mindent és mindenkit. Az utcán álló lámpák erejükön felül igyekeztek fényességgel ellátni a környéket, de a pislákoló égőkben már nem volt annyi kitartás, hogy teljesítsék e nemes feladatot. A Hold csintalanul rejtőzködött a hatalmas felhők mögött, bújócskát játszva a fénylő csillagok hadával. Eközben a szél hangosan süvített végig a házak között, felborzolva a fák színesebbnél színesebb lombkoronáit.
A csípős időből kifolyólag enyhén fáztam idekint, hisz a kabátom bent maradt valahol a nappaliban. Egy egyszerű - mellesleg elég vékony - ing nem volt elég ahhoz, hogy melegen tarthassam testemet. A zöld gyepen feküdtem Dominic társaságában, míg a sötét égre meresztettük szemeinket. Ahogy íriszeim cikáztak az eget beborító több millió aprócska pont között, ködös elmém csak még jobban összezavarodott. A Dominic lakásából kiszűrődő erőteljes zene ellenére is hallottam a fülem mellett ciripelő tücsköket, amiknek hangja kellően megnyugtatott ahhoz, hogy ne törődjek részegségem okozta migrénemmel.
- A banán ezerszer jobb, mint a kötre! - zagyváltam, folytatva csaknem húsz perce tartó, meglehetősen értelmetlen szócsatánkat.
- Kötre? - vonta fel szemöldökét egy csuklás kíséretében.
- Akkor körte, nem mindegy? - dobáltam kezeimet a földön fekve. - Akkor is a banán a jobb! - jelentettem ki.
- Ez baromság. - pillantott felém, tenyereit a mellkasán megpihentetve. - A villanykörtének nem hiába van körte alakja. - olyan erősen gesztikulált, hogy szinte szemen csapta saját magát. - Aki azt feltalálta, biztosan tudta, hogy a körte a legmenőbb gyümölcs a világon. - érvelt zavarosan.
- Részeg vagy, fogalmad sincs, hogy mit beszélsz. - dorgáltam meg nevetve.
- Te is az vagy...
- De én tényeket közlök, nem baromságokat. - vágtam a szavába.
- Persze, me... - hirtelen egy csuklás szakadt fel torkából. - Mert az tény, hogy a banán sokkal finomabb. - cukkolt nevetve, belőlem is hasonló reakciót kiváltva.
- Hát nem? - jelent meg egy győzedelmes vigyor az ajkaimon.
Szemeit összeszorítva próbálta realizálni azt a két szót, ami elhagyta számat. Kezeit párna gyanánt a feje alá hajtotta, de még most sem szólt semmit. A csillagokat nézegette, de íriszei elárulták, még most is kattogott az agya. Vonakodva felém fordult, majd ismét megszólalt.
- Mindenki máshogy látja, de az biztos, hogy a...
- A körte a legjobb. - vágtam ismét a szavába cinikusan, befejezve mondatát.
- Na, látod? Beismerted. - mutatott rám.
- Nem! - tiltakoztam hevesen.
- Basszus, olyan kanos vagyok. - váltott témát.
- Ezen nem tudok segíteni. - vihogtam fel váratlanul, ezzel azt a hatást keltve, mintha cseppet sem lettem volna normális.
- Kérlek, hadd szexeljek Abi-vel! - szinte könyörgött.
- Nem. - csóváltam meg fejemet. - Van itt vagy nyolcvan csaj, ebből minimum hatvan ribancosan van felöltözve. Elég rámutatnod egyre és már menne is veled. - magyaráztam.
- Tudom, hogy már régen megbeszéltük, de szerinted Gemma benne lenne? - kérdezte meg hirtelen.
- Eszedbe ne jusson, vagy megöllek! - néztem rá nyomatékosan.
YOU ARE READING
Just Friends (Befejezett)
Fanfiction,,Hogy mi az igaz barátság? Sokaknak csak egy színlelt dolog, egy ismeretlen fogalom vagy épp egy jobb kéz, ami kihúz a magányból. Nekem a barátság ennél sokkal többet jelentett. Számomra egy olyan embert szimbolizált, aki már születésemkor belopta...
