A motor hangos búgása azonnal abbamaradt, ahogy Harry leállította a kocsiját Greg háza előtt. Mosolyogva fordultam barátom felé, míg kioldottam biztonsági övemet. Kezeit a kormányon pihentette, miközben zöld szemeivel enyhén fáradt vonásaimat kémlelte. Tekintetében láttam valamit, amit sajnos nem tudtam megfejteni.
- Köszi, hogy elhoztál. - küldtem felé egy hálás mosolyt.
- Bármikor. - hangja gyengéd volt.
- Majd még beszélünk. - hajoltam oda hozzá, majd elköszönésképp egy apró csókot nyomtam arcára.
- Igen, majd beszélünk. - viszonozta gesztusomat egy halvány mosoly kíséretében.
- Szia. - nyitottam ki a kocsi ajtaját.
- Abi, várj! - szólt utánam sietősen, ahogy kiszálltam a járműből.
- Igen? - hajoltam le, benézve az autó belterébe.
- Öhm... szabad vagyok hétvégén. Mehetünk mozizni, ha... ha gondoljátok. - számomra kicsit furcsa hangsúllyal mondta, de megpróbáltam nem törődni vele.
- Rendben, majd megmondom Elliott-nak. - mosolyodtam el. - Akkor, szia. - csuktam be a jármű ajtaját egy mosollyal az ajkaimon.
A barátom lakásához vezető járdán végigsétálva hallottam, ahogy Harry kocsija elhajtott a ház elől. Hirtelen eltöprengtem. A Heather-rel való telefonbeszélgetés óta kicsit furcsán viselkedett. Tegnap még nem volt probléma, de ma reggelre megváltozott. Egyfolytában engem nézett és olyan szótlan volt, kicsit visszahúzódó. Nem értettem, hogy mi lehetett a háttérben, de talán jobb is volt így.
Előkerestem Greg pótkulcsát a táskámból, majd amint megleltem azt, megálltam a bejárati ajtó előtt. A zárba helyezve a kulcsot nyitottam be a házba. Az előszobában lévő cipős szekrény tetejére egyből leraktam táskámat, miközben bármiféle nesz után hallgatóztam. Greg ma szabadnapos volt, így itthon kellett, hogy legyen.
Kiléptem magas sarkú cipőimből, félre tettem őket az útból, majd beljebb sétáltam a lakásban. A ház végében lévő hálószoba felé vezettek lábaim. Próbáltam halkan sétálni, hisz nem szerettem volna felkölteni barátomat, ha esetleg még aludt volna.
A szobája felé vezető úton találtam néhány szanaszét hagyott ruhát. Zoknik állták utamat, ezért egy fáradt sóhajt követően hajoltam le értük. Amint felvettem azokat, elmentem a fürdőszobába, hogy bedobhassam őket a szennyes tartóba.
Meglehetősen fáradt voltam, nem aludtam jól az éjszaka. Egyszer majdnem leestem Harry ágyáról a szűkös hely miatt, de ha kényelmesen el tudtam helyezkedni, akkor meg kattogott az agyam. Furdalt a kíváncsiság, hogy vajon mi üthetett Harry-be, miért lett velem olyan furcsa. Ezer százalékig biztos voltam benne, hogy én is szóba kerültem a telefonbeszélgetés során.
Óvatos léptekkel közelítettem meg szerelmem szobáját, majd amint odaértem, kitártam annak ajtaját. Greg ott aludt takarója alatt hanyatt fekvésben, míg halkan horkolt. Szőkésbarna színű rövid haja elterült a feje alatt lévő párnán.
Egy vigyor díszelgett ajkaimon, ahogy beljebb mentem a helyiségben. Lábujjhegyre emelkedve settenkedtem közelebb hozzá. Lassan másztam fölé, majd egy halk kuncogást hallatva ültem rá csípőjére. Cselekedetem nyomán ajkaira kaján vigyor kúszott fel, ami arra engedett következtetni, hogy fent volt, vagy épp kezdett ébredezni.
- Hahó, álomszuszék. - kuncogtam, végigsimítva póló fedte mellkasán.
- Jó reggelt! - nyitotta fel lassan szemeit, de egyből vissza is csukta azokat az ablakon beszűrődő erős fény hatására.
YOU ARE READING
Just Friends (Befejezett)
Fanfiction,,Hogy mi az igaz barátság? Sokaknak csak egy színlelt dolog, egy ismeretlen fogalom vagy épp egy jobb kéz, ami kihúz a magányból. Nekem a barátság ennél sokkal többet jelentett. Számomra egy olyan embert szimbolizált, aki már születésemkor belopta...
