Vér, Szerelem & Halál (S.M.)

..mégsem oltja szomjom..

Az emberek vasvillával és fáklyával gyűlekeztek a Blackhearth család kapuja elött.

-Nem engedheted, hogy megöljék őt.-kiabált Elijah.
-Mit vársz fiam, mit tegyek??-
-8 éven keresztül próbáltuk rejtegetni őt.-mondta könnybe lábadt szemmel az anyja.
-Ő a lányotok, a hugunk. Nem engedhetitek.-
-Boszorkány.-kiabált az apja.
-Nem érdekel, attól még a hugom.-
-Élve elégetik. Ezt nem fogom hagyni, addig te csak ülsz majd itt ölbe tett kézzel.-

Ronald azonnal pofonvágta fiát.

-Ronald.-mordult rá az anyja.
-Ebből elég. Nem tehetünk semmit. Jobb, hogy meghal. Te  nem láttad azt amit én.-mondta, majd kiment az udvarra.

Az emberek ott őrjöngtek a kapu elött. Az élükön egy pappal.

-Atyám.-
-Ronald, meg kell hallnia a lánynak.-

A férfi végül beengedte az embereket, akik a pajta felé mentek.

-Nem.-állt a tömeg elé Elijah és William.
-Tűnjetek az útból.-
-Soha.-

7-en kiálltak a tömegből és a fiukat elrángatták onnan.

A pap, kinyitotta a pajta ajtaját, amin kiáramlott az a borzalmas bűz.
Elizabeth a földön ült lehajtott fejjel.

-Elég volt gyermekem. Ennek ezennel vége.-
-Ugyan minek?-nevette el magát.
-A boszorkánykodásnak.-
-Téved atyám.-majd felállt és kiegyenesedett.-Minden csak most kezdődik.-majd elmosolyodott.
-Láncra és máglyára vele.-

Elizabeth hangos nevetésbe kezdett, kihurcolták a pajtából, láncra verték és úgy vezették a falu központjára.

A hatalmas farakás már állt, a nagy tömeg pedig már várta a kivégzést.
Hozzákötözték egy nagy cölöphöz, majd meggyújtották a máglyát.

-Ha azt hiszitek, hogy ezzel mindennek vége óriásit tévedtek. Vissza térek. VISSZATÉREK ÉS MEGÖLÖK MINDENKIT. Trēs dies. (3 nap).-

Majd hangos nevetésbe kezdett. Lassan a testét beborították a lángok.

Rengetegen nézték végig a haláltusáját, a szülei is.

3 nappal a halála után, Elijah és William a templomból hazafelé menet meghallották azt a dallamot, amit Elizabeth mindig dúdolt kicsiként.

A hang a házuknál volt a legerősebb, majd az udvar végében megpillantottak egy lányt.
Fekete haj, fehér bőr, piros szem...ez nem más mint Elizabeth.

-Elizabeth..-kerekedtek ki Elijah szemei.
-Segítenetek kell nekem.-mondta lágy hangon.
-Ezt hogyan??-
-Csatlakoztok hozzám?-
-Igen.-

Elizabeth odalépett Elijahoz és megharapta a nyakát, majd ugyan így tett Williammel is.

A testük felforrósodott, elviselhetetlen fájdalom járta át őket, míg végül a fájdalom elmúlt.

-Üdvözöllek benneteket.-mosolygott elégedetten Elizabeth.

A bátyjai segítségével megöltek minden egyes embert, akik segítettek a papnak a lány elégetésében. Ronald, Victoria és a pap persze utoljára maradt.
Ők a templomba menekültek.

-Anyám,Apám.-nyitott be Elizabeth a szája szélén lévő vérnyomokkal és elkezdett az oltár felé lépkedni, a testvérei pedig követték.
-Elizabeth, kérlek ne.-könyörgött sírva Victoria.
-Hiába, Anyám.-mosolygott.
-Elijah, William. Legalább ti gondolkozzatok.-szólalt meg remegő hangon Apánk.
-Mi vagy te leányom?-kérdezte a pap.
-Hozzám hasonlóval soha nem találkozott senki. Nem vagyok élő, nem vagyok halott. Pataknyi vért megihatok, mégsem oltja szomjom.
Vámpír vagyok és az életedért jöttem..-

Majd Elizabeth rávetette magát a papra, aztán a szüleit sem kímélte.

Ezek után farkas üvöltések hallatszódtak a távolból, mire Elizabeth és a testvérei nyomtalanul felszívódtak. Senki többet nem hallott vámpírokról, csak néha néha nyomtalanul eltűntek emberek.

Ez még a mai napig is így van, vajon az úgynevezett vámpírok és farkasok ellenségek?

Senki sem tudja, mint ahogy azt sem, hogy mi történt Elizabeth-el és a testvéreivel.