Vér, Szerelem & Halál (S.M.)

Valami veszélyes...

Hamar elnyomott az álom, majd reggel arra ébredtem, hogy nyikorog a lépcső.
Felültem az ágyon, majd lassan nyílni kezdett az ajtó.

-Brandon...-lépett be apám.-Beszélnünk kell fiam.-
-Mit akarsz?-
-Sajnálom, hogy tegnal este ittam...sajnálom, hogy megütöttelek...-majd leült mellém.-De én is éppen úgy aggódom a hugodért. Tudom, voltak múlt béli hibáim, nagyon sok volt. De akkor este, amiután korházba kerültem...megjelent elöttem egy holttest. Mint ha egy rémálom lett volna, én annyira megijedtem, hogy elcsúsztam a padlón és bevertem a fejem. Akkor...akkor jöttem rá, hogy ez nem mehet így tovább. Azóta sem tudtam rájönni, hogy miért láttam azt amit láttam, de már nem is ez a fontos. A gyerekeim vagytok és szeretlek titeket. Rettentően aggódom a hugodért, azt remélem, hogy valahol jó helyen vagy és nem éppen a sikátorban erőszakolják...vagy rosszabb.-
-Ne apa, ilyeneket ne is mondj.-álltam fel.-Sajnálom, hogy olyan dolgokat vágtam a fejedhez.-
-Megérdemeltem.-majd megveregette a hátam.-Te jutottál valamire? Mert én semmire.-
-Tudom, hogy a pasijával és annak testvéreivel ment el.-
-Shawn??-
-Igen, amint megtudod hol vannak, a kezeim közé kerítem mint a 3 srácot és egyenként folytom meg őket.-
-De legalább velük van...ez az egy jó hír..-
-Igen..de mégis miért ment el? Mi oka volt rá?-
-Nem tudom fiam. De visszakell hoznunk őt.-
-Tudom...kiplakátoltam egész Green Dalet és a környező városokat is...most pedig mennem kell. Tudom ki segíthet még.-
-Rendben, én is próbálkozom. Elmegyek a rendőrségre.-
-Nem fognak segíteni.-
-Hidd el nekem, hogy fognak.-mosolygott.
-Akkor majd hívj.-

Lerobogtunk a lépcsőn, megittuk a reggeli kávét, majd ő kocsiba szállt, én pedig motorra.

Tudom, hogy megígértem a lányoknak, hogy délután együtt mondunk el mindent a falkának, de az már túl késő.

Háromnegyed 12-re odaértem a házhoz, ahol megláttam Seth motorját és Sofi kocsiját.

-Sofi.-léptem be idegesen a házba.
-Neked is szia.-fordult felém.

Az egész csapat ott állt velem szembe és minden szem rám szegeződött.

-Neked és neked.-fordultam Theo és Sofi felé.-Suliban kéne lennetek.-
-Hívtalak már többször is, csak az első  3 óra volt megtartva, az is rövidített volt..-
-Brandon, mi van a hugoddal?-nézett rám Sam.
-Mi is csak most jöttünk meg.-mondta Seth.
-Elment...-fordultam Sam felé.
-Elment?-vonta fel a szemöldökét.
-A barátjával és a 2 testvérével tegnap délután elmentek. Senki sem tudja, hogy hova...megkell találnom.-
-Segítenetek kell Sam.-mondta Theo.
-Figyelem...minden fontos infó és tulajdonág kell a hugodról...szétszóródunk, hátha megtaláljuk. Világos?-nézett körbe.
-Már miért kellene segítenünk? Csak egy tini kiscsaj akinek elege van a szüleiből, meg a bátyjából...amit őszintén nem is csodálok.-vonta meg a vállát Jake.
-Rohadék..-majd megindultam felé.
-Brandon.-állt elém Seth.
-Elég legyen.-szólt Sam.-Azt mondtam megkeressük a lányt...úgy érzem közeleg valami... Minél hamarabb megvan Serena, annál jobb. Megértetted Jake?-
-Meg.-
-Rendben, párokban mentek, különböző irányba.-
-Én inkább a motorommal szelném az utakat.-
-Rendben.-bólintott Sam.

Köbemutattam egy képet Serenáról, majd, Sofi mellém lépett és megfogta a kezem.

-Meglesz, Brandon. Érzem.-mosolygott.
-Légy óvatos.-
-Mindig az vagyok.-majd megpuszilt.

Mind párokba álltak és elmentek.

-Sam...-
-Tudom mi nyugtalanít téged...az ami engem is. Valami veszélyes közeledik...fontos, hogy össze kell tartanunk.-
-Van fogalmad róla, hogy mi lehet?-
-Természetfeletti...hatalmas dolgok vannak itt készülőben. De egyenlőre én sem tudok többet.-

Bólintottam, majd felpattantam a motoromra és útnak indultam. Úgy döntöttem üzletekben kérdezem meg embereket, látták e a hugomat.

Délután egy autó kölcsönzőre esett a választásom. Éppen indulni készültem miután beszéltem a tulajjal meg egy másik fiatal sráccal, amikor megláttam háttal egy ismerős lányt.

Rákellett jönnöm, hogy sajnos nem a hugom volt az, így tovább indultam remélve, hogy a nyomára bukkanok.