Vér, Szerelem & Halál (S.M.)

-Serena, látom a szemedben.-

-Mit akarsz Jake?-fordultam meg.
-Téged.-majd közelebb lépett.
-Neked csak a testem kell.-majd lepattantam a székről és hátra léptem egyet.
-Talán, de talán nem.-mosolygott, és megállt elöttem.
-Hagyj.-
-Tudom, hogy te is akarod.-hajolt egyre közelebb.

A szívem egyre hevesebben vert, valahogy amikor Jake a közelemben van...mindig ez van.
Nem szeretem őt...ezt egyértelműen tudom...de...nem is közömbös.

-Shawnt szeretem.-mondtam.
-Bla bla bla...-megmarkolta a fenekem és felrakott az asztalra.
-Nem Jake...-toltam el magamtól.-Shawnt szeretem.-
-Én megőrülök érted.-suttogta érzékien, a nyakamhoz hajolt és csókolgatni kezdte.
-Azonnal hagyd abba.-

Erre megragadta a kezeimet és a száját az enyémre tapasztotta.
Ellenkezés képpen ágyékon rúgtam.
Kezeimet elengedte, majd összeszorította a szemeit.

-Hagyj békén. Még egy ilyen és nem állok jót magamért.-
-De baszki, látszik, hogy te is akarod.-
-Nem akarom. Egyedül Shawn kell nekem, őt szeretem.-
-Meséld be annak akinek tudod.-
-Na jó, nem érdekel a véleményed. Kopj le rólam és kész.-
-Tetszem neked.-tette a kezét a combomra.
-Nem, ez nem igaz.-
-Serena...lehet, hogy Shawnt szereted, de akkor is érzel irántam valamit.-
-Nem. Elég. Hagyj.-löktem el a kezét.
-Jólvan Serena, meglásd nemsokára te fogsz felém közeledni.-mosolygott.
-Álmodban.-

Egyből kirohantam a konyhából, fel az emeletre.
Shawn ott ült az ágyon, majd rám emelte tekintetét.

-Minden oké?-léptem oda mellé.
-Hát persze.-mondta.
-Shawn.-
-Elmegyek fürdeni. Hosszú napunk volt.-

Felkelt és bement a fürdőbe.
Nem tudtam mire vélni a viselkedését, soha nem volt még velem ilyen.
Lefeküdtem, és nem sokra rá elnyomott az álom.

Arra ébredtem, hogy Shawn felkel mellőlem.

-Szia.-
-Szia.-mondta, majd öltözni kezdett.
-Shawn....ugye tudod, hogy szeretlek?-
-Persze.-mondta félvállról.
-Na idefigyelj Mendes.-keltem ki az ágyból, majd elé álltam.
-Serena, szeretném felvenni a pólómat.-mutatott a szekrény felé.
-Rohadtul nem érdekel. Mi a fene ütött beléd?-
-Semmi.-
-Shawn. Ne nézz hülyének légyszives.-emeltem fel kissé a hangom.

Nem mondott semmit, csak nézett ide-oda.

-Shawn, a picsába már. Hozzád beszélek. Nem tudom mi a bajod...úgyhogy kérlek mondd el.-
-Mi van közted és Jake között?-szegezte nekem a kérdést.
-Öhm...mégis mi lenne??-
-Ezt kérdezem én is.-
-Semmi, csak...barát és ennyi.-
-Igen?? Na és az a csók?-
-Az csak...Jake volt és nem is jelentett semmit. Én téged szeretlek.-majd magamhoz húztam.
-Aham...akkor itt az ideje, hogy elbeszélgessek azzal a sráccal..-
-Shawn, ne kérlek.-
-Mégis miért? Nem azt mondtad, hogy nem jelentett semmit és nem is akartad??-
-Én..de.-
-Haboztál a válasszal.-nézett a szemembe, majd eltolt magától.
-Mi??-
-Tetszik neked.-
-Nem, ez nem igaz.-
-Serena, látom a szemedben... Nekem nem tudsz hazudni.-
-De Shawn...én...-majd könnybe lábadt a szemem.
-Oké...túltárgyaltuk a dolgot.-majd odament a szekrényhez és felvett egy pólót.
-Shawn, szeretlek.-fordultam felé.
-De Jake iránt is érzel valamit.-
-De amit irántad érzek, az erősebb. Értsd meg.-
-Mégis honnan tudjam, hogy igazat mondassz?-emelte fel a hangját.
-Igazat mondok, Shawn.-
-Én tényleg elhittem, hogy egyszer a feleségem leszel...de ez csak álom volt.-
-Shawn...miért csinálod ezt??-kérdeztem sírva.
-Nem illünk össze. Mellette talán boldogabb leszel.-majd odalépett hozzám.

Megölelt, és kiment a szobából.

-Neem... Ez nem lehet. Sajnálom..-rogytam össze sírva.

Úgy éreztem elhagyott az összes erőm.
Shawn életem szerelme és én engedtem Jake csábításának.

Lassan elsötétedett elöttem minden, majd egy meleg kéz érintését éreztem az arcomon.

Megjelent elöttem egy fehér ruhás nő, majd felém fordult.

-Serena.-
-Anyaa.-majd szorosan átöleltem.
-Ne aggódj, Drágám. Mindeb rendbe jön majd.-nézett rám, majd letörölte a könnyeimet.
-És ha elvesztettem őt?-
-Nem, erre ne is gondolj. Ti ketten olyan vagytok mint a Ying és a Yang.-majd a kezembe adott egy medált.
-Anya, ez..-néztem rá.
-Igen, ez az a medál, amit még 9 évesen kaptál. Csak egy kis változáson esett túl.-mosolygott.

Jobban szemügyre vettem a medált, majd rájöttem, hogy ez igazából 2 medál ami eggyé válik.

-Köszönöm.-
-Kislányom, szedd össze magad és harcolj. A szerelem nem csak abból áll, hogy minden rendben, igenis küzdened kell...-
-Nem hagyom annyiban.-
-Ez a beszéd.-mosolygott.
-Serena, már majdnem teljesen készelállsz.-jelent meg Amelia.
-Igen, és amint a vihar csillapodni kezd, útnak indulunk és eljön Elizabeth életének utolsó napja.-
-Legyen így.-mosolygott Amelia.
-Most menj.-

Megöleltem Anyát, majd kinyitottam a szemem.