Vér, Szerelem & Halál (S.M.)

"Képzeld a csont gyógyul"

Eléggé megváltozott azért azt meg kell hagyni, férfiasabb, keményebb lett és kigyúrta magát.

Bevásároltuk azt ami kellett, aztán elvitt a parkba. Ott rengeteg fa volt, amelyek a lomjai gyönyörű színekben pompáztak és egy kis tó is volt, benne kacsákkal.

-A barmok mondtak már valamit az új sulidról?-kérdezte miközben leültünk a padra.
-Nem.-
-Sejtettem. Szóval a neve Green Dale High School, bár ezt szerintem magadtól is tudtad volna. A tanárok elég jók és jó fejek, az osztályok nagyrészt 20 fősek. A tanterv ugyanolyan mint bármelyik más suliban, modern épület. 1 éve ujjították fel az egész iskolát.-
-Honnan tudsz ennyit?-
-Öhm...pár haver. Tudod kisváros..-
-Ahan. Hát köszönöm.-
-Úgy érzem jó év elé nézel.-
-Oh hát persze. Én leszek a csaj aki eddigi élete során folyamatosan utazott és nem voltak barátai se pasija.-
-Légy büszke arra aki vagy. Ha valaki a földbe akarna tiporni, ne hagyd, hogy sikerüljön.-
-Úgy hiányoztál nekem.-majd szorosan átöleltem.
-Te is nekem.-majd összekócolta az amúgy is kócos, hosszú barna hajamat.

Eltöltöttünk még egy kis időt a parkban, majd 1 sarokkal a házunktól megállt.

-Köszönöm, jogy elhoztál.-
-Ne vigyelek tovább?-
-Apa miatt ne...-
-Rendben. Vigyázz magadra. Akármi van hívjál.-
-Rendben.-

5 körül értem haza, az apám az alkoholtól kidőlve a fotelben aludt, anyám pedig gondolom a fürdőben tusolt.

Gyorsan nekiálltam vacsorát készíteni, mielött apám felkel és kiabálni kezd, hogy hol a vacsora.

Én is ettem, majd felmentem a szobámba és pakolni kezdtem a regényeimet a polcokra.

-Serena.-kiabált Anyám.
-Megyek.-majd leraktam a könyveket az asztalra és lerobogtam a lépcsőn.

Ők a nappaliban vacsoráztak.

-Kedden iskola, úgyhogy holnap menj be a suliba a könyveidért.-
-Hányra?-
-8 és 11 között mehetsz.-
-Oké.-majd sarkon fordultam.
-Gyere vissza.-
-Igen, Apa?-
-Hol voltál eddig?-
-Öhm, nem ismerem a várost, és nem találtam a boltot.-
-Tudod létezik térkép is.-
-Oké..-
-Na menj.-

Miért is reménykedtem abban, hogy majd megköszönik a kaját, mindegy is, már megszokhattam volna.

Hétfőn reggel rendberaktam a kócos hajamat, felöltöztem és lementem a konyhába.
Csináltam reggelit, de a poharakat, amik a felső polcon voltak nem értem el.
Felálltam egy székre, majd egyesével levettem 3 poharat, közben Apám is bejött a konyhába.
A másnaposság miatt gyógyszert keresett a fejfájásra, közben pedig meglökött, miközben én még a széken álltam.
Azt hittem hanyatt fogok esni, de sikerült valahogy hátra lelépnem a székről, aminek a következtében nem sérültem meg, de az egyik poharat levertem.

-Az isten b@ssza meg. Miért nem tudsz odafigyelni??-kiabálta.
-Már bocsánat, de majdnem leestem.-
-Nem érdekel, nem estél le. De a pohár eltört, most azonnal szedd fel a szilánkokat.-

Mély levegőt vettem és inkább nem mondtam semmit. Felszedtem a nagyobb darabokat, a kicsiket pedig felporszívóztam.

-Helló Drágám.-lépett be Anya a konyhába, majd rám nézett.-Te miért porszívózol?-
-Leverte a kölyök a poharat, ekkora szerencsétlent még nem látott a világ.-
-Én vagyok szerencsétlen? Miattad estem le majdnem a székről. Szerintem még mindig jobb, ha a pohár törik el, mintha a csontom.-
-Ne akard rám kenni a te bénaságodat. Képzeld a csont gyógyul a pohár nem.-
-Feltakarítottad?-kerdezte Anyám.
-Igen.-
-Remek.-morgott Apám.
-Elmentem a könyvekért a suliba.-
-Nem is ettél még.-
-Nem vagyok éhes.-
-Na induljál, ennyi mára elég is volt belőled.-

Felkaptam a táskámat és elindultam a suliba. Persze ezzel kapásból csak 2 gond volt, nagyon éhes voltam és nem tudtam, hogy merre van a gimi. Nem maradt más valasztásom, elmentem a boltba és vettem kaját, onnan pedig csak nem lehetett messze a suli sem.
10 óra körül volt amikor a parkban megláttam egy kb velem egykorú srácot. Barna haja és szép zöld szemei voltak.

-Szia. Neharagudj, tudnál segíteni egy kicsit?-
-Szia. Persze.-mosolygott.
-Az a helyzet, hogy csak pár napja költöztem ide és elkellene mennem a suliba a tankönyveimért. De fogalmam sincs, hogy merre kell menni.-
-Te lennél az új lány? Serena...Freese?-csillant fel a szeme.