Vér, Szerelem & Halál (S.M.)

Álom v. Valóság

-Ez mind marha jó, de most mi a fenét fogunk tenni?-
-Serena nem maradhat itt. Elkell mennie Morganahoz.-fordult el Derek.

-Miért?-kérdeztem.
-Mert Morgana előhozza a szunnyadó képességeidet és megtanít használni őket. Elizabeth mostmár nem lesz olyan segítőkész. Menned kell.-
-De nem egyedül.-mondta Ashley.
-Nem.-helyeselt Derek.-Ki kíséri Serenát?-
-Én.-fogta meg a kezem Shawn.
-Rám is számíthattok.-mosolygott Adam.
-Úgy hiszem rám is szükség lehet, hisz egyikőjük sem tudja merre kell menni.-
-Köszönöm Nikki.-mondtam.

Ő csak bólintott, majd Derekre nézett.

-Paul?-fordult felé Derek.
-Miaz?-
-A te erődre is szükség lehet.-
-Rendben.-mondta lenézően.
-Jólvan, akkor Peter, Ashley és Én itt maradunk még egy kicsit.-
-Miért?-vontam fel a szemdökömet.
-Menjetek, pihenjetek le. Holnap indultok.-

Mind felmentünk a szobánkba, én csak ültem az ágyon és néztem ki a fejemből.

-Rendben vagy?-ült le mellém Shawn, majd a kezét a vállamra tette.
-Nem. Én...félek.-
-Mind félünk, valaki kimutatja, valaki pedig nem.-
-Nem akarom, hogy miattam akárki is meghaljon.-fordultam hátra.
-Nem fog senki sem meghalni. Derek, Ash és Peter is azért nem jönnek velünk, hogy régi barátaikat felkutassák és tudassák őket a helyzetről.-
-Mellénk állnak?-
-Nem tudom.-

Megfordultam és megöleltem Shawn, mire megpuszilt.

Éreztem, hogy a szíve egyre gyorsabban ver, majd ellökött magától és kiment az ereķélyre.

-Minden redben?-
-Nem...maradj ott.-majd a korlátnak támaszkodva, mély levegőt vett.

Lassan kisétáltam hozzá, majd átkaroltam a derekát.

-Serena, nem akarlak bántani. Menj be.-
-Bízom benned.-

Megfordult, majd szembe találtam magam vele. Az arca aggódást sugallt, nem pedig tűrhetetlen vérszomjat.

-Shawn...bízom benned.-fogtam meg a kezét.

Átkarolta a derekam, majd megcsókolt. Miután ajkaink elváltak a kezét megfogva húztam be az ágyba, majd lefeküdtünk.

A kezeit a fenekemre csúsztatta, közben pedig lágyan csókolgatta a nyakamat.

Ekkor kivágódott az ajtó és megláttam Nikkit.

Se szó-se beszéd negragadta Shawnt és lerántotta rólam. A srác a falnak ütközött, ami megrpedt a becsapódástól.

-Nikki. Kifelé.-kiabáltam, majd lemásztam az ágyról a szoba sarkába.
-Mert?-mosolygott.
-Szólok Dereknek és Peternek.-
-Csak nyugodtan, de nem hiszem, hogy a segítségedre sietnek, hisz meghaltak.-
-Tessék?-kerekedtek ki a szemeim.
-Most pedig te is meghalsz.-majd hirtelen elöttem termedt.

A kezeit a nyakam köré fonta és a levegőbe emelt. Éreztem, hogy egyre jobban szorít és egyre tehetetlenebb vagyok. Hiába kapálóztam és rugdosódtam, nem ért semmit.

-Azonnal tedd le.-mondta Shawn , majd leteperte.
-Eressz el Shawn.-
-Serena menj.-

Észbekaptam és nagy nehezen átmásztam az ágyon, és az ajtóhoz mentem.

Nikki valahogyan felülkerekedett. Shawn felém nézve térdelt, Nikki a jobb kezét hátrafeszítette, a fejét pedig megragadta.

-Nee. Kérlek.-kiabáltam.
-Ne aggódj, nem őt fogom megölni.-majd eltörte Shawn kezét.
-Ribanc..-mondta fájdalommal tele.
-Nee kérlek. Elég.-

A fejét egyre közelebb vitte Shawn nyakához...majd megharapta.

Shawn mozdulatlanul zuhant a földre.