Befejezett
A történet a 17 éves Serena Freese-ről szól.
8 éves kora óta több mint 6 országban és 39 városban élt már. Az anyja író, az apja egy alkoholista történész, a bátyja pedig kemény motoros. Ám egy nap szülei úgy döntöttek, hogy egy kisváros...
3 napja már, hogy feltettem a kérdést a kategóriákkal kapcsolatban.
Az eredmény pedig a következő lett... 👇
Romantikus - 20 Vámpír / Vf. - 19 Fanfiction - 11 Akció - 8 Fantasy - 5 Horror - 1
Kéréseteknek eleget téve, romantikus sztorira számíthattok...amiről azért elárulok pár dolgot mielőtt megmutatnám a borítót és a fülszöveget.
* * *
Biztos vagyok benne, hogy nagy számban vannak köztünk olyanok akik már tudják mi az, amikor a lelked darabokra törik. Úgy érzed ez a vég...és feladod.
Ezzel azt akarom mondani, hogy ez a sztori nem lesz tiszta happy és nem az a tipikus romantikus történet amit már annyiszor olvastatok.
Hogy miért írom most ezt??
Azért...mert molesztáltak, rengeteget szekáltak, éveken keresztül problémák voltak a családban (most is), el is szakítottak a szüleimtől, vágom magam, majdnem meghalt az a 2 ember...akiknek sokat köszönhetek, a szüleim. A jobb kezemen minden egyes pengéhez nyúlásnak nyoma maradt... Nem feltűnően, de elég az, hogy én tudom, hogy ott vannak.
Tudom milyen az, amikor úgy érzed senkire sem számíthatsz, amikor az egész világ ellened van...amikor azt érzed, hogy jobb lenne mindenkinek nélküled.
Engem a 2 kistestvérem és a családom tart vissza a haláltól, de főleg az öcsém.
Rohadtul tudom, hogy milyen érzés amikor összetörsz belülről, de közben mosolyogsz. Mivel mosolyogni könnyebb...mint akár bevallani magadnak, hogy nem vagy jól.
Ha leírnék mindent ami az önbántalmazást kiváltotta, akkor több mint fél órán keresztül kellene olvasnotok, de azt nem teszem meg.
Mostmár vállalom a múltamat, mivel az is én vagyok...hozzám tartozik.
Azért írtam le mindezt, hogy megértsétek miért lesz a könyvem olyan, amilyen...
Tehát térjünk vissza a sztorira...
Már több mint fél éve érlelődik bennem ez a gondolat, hogy mi lenne ha írnék egy ilyet.. Eddig mindig parkolópályára tettem, mert nem álltam készen arra, hogy felfedjem ki is vagyok igazából.
De most...most készen állok.
Sok olyan visszajelzést kaptam, hogy olyan életszerűen és hatalmas beléléssel írok meg minden részt..ezek a kommentek is bátorítottak erre a döntésre.
Mindent amit én átéltem a 16 évem alatt belefogalmazok a könyvbe.
Ígérem, hogy a legjobb tudásom szerint fogom megírni...és remélem...nem vallok majd kudarcot ha már felvállaltam a múltamat.
A célom az:hogy segítsek másoknak, akik szintén hasonló gondokkal küzdenek. Felakarom nyitni a szemüket, hogy ez igenis segítséget igényel. Akár az életükbe is kerülhet a dolog.
Ha te is átéltél ehhez hasonlót és úgy érzed senkivel sem tudsz/akarsz beszélni erről az ismeretségi körödből...írj rám.
Ha valaki, én megértelek. Többen is fordultak már hozzám hasonló problémákkal. Segítek ahogy tudok.🖤
Mind értékes emberek vagyunk, ezt pedig soha nem lenne szabad elfelejteni.♡
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Engedd, hogy szeresselek
Isabella Haggerty egy átlagos lány akárcsak te és én. Ám Ő nem azon aggódik, hogy mit vegyen fel reggel, hogyan állítsa be a haját, hanem azon, hogy hogyan rejtse el a hegeket a karján.
Mindennapjait beárnyékolja egy súlyos probléma...az önbántalmazás.
Elzárkózik a külvilágtól, még legjobb barátnőjének sem hajlandó megnyílni. Feltűnik az iskolában egy tehetős üzletember fia, Austin Clifford, aki felettébb érdeklődést mutat a lány iránt.
Bella viszont dacolva érzéseivel nem enged közel magához senkit.
Austinnak sikerül időben megtörnie a jeget, még mielőtt a lányt titkai a mélybe rántják?
