Vihar elötti csend

1.5K 124 33
                                    

A sebe már majdnem teljesen begyógyult, amikor rossz érzés kerített hatalmába.

-Menjünk haza.-néztem az erdő felé.
-Mi a baj?-
-Lássuk csak...az a szörny itt van a városban, megsérültél és jelenleg sem hagy valami nyugodni...semmi baj nincs Shawn.-mondtam erős szarkazmussal a hangomban.
-Rendben, gyerünk.-

Segítettem neki felállni és besegítettem a kocsiba is.
10 perc múlva megérkeztünk a házunkhoz.

-A sebed?-
-Majdnem teljesen begyógyult.-
-Még mindig nem?-vettem szemügyre a hasát.
-Serena..ez egy nagyobb seb volt..több idő kell hozzá.-
-Jólvan...segítek.-

Shawn rám támaszkodott és úgy mentünk be a házba.

-Srácok..-kiabáltam el magam.
-Te jó ég, mi történt?-szaladt elénk Morgana.
-A szörny...itt van a városban.-
-Katherine azonnal hozz alkoholt...fertőtlenítjük a sebet. Srácok, csináljatok helyet a nappaliban az asztalon és fektessétek oda.-

Shawn elbicegett Paul segítségével, Morgana pedig idegesen felém fordult.

-Elmentünk a házukhoz, amikor odaértünk azaz izé már ott volt és nem sokra rá nekünk is támadt...én pánikba estem. Kihúztam azt a vastag fadarabot, mert nagyon szarul nézett ki szegény..aztán pedig javulni kezdett.-
-Nyugodj meg Serena, helyesen cselekedtél. Most megyek.-

Bólintottam, majd észrevettem, hogy a bátyám a konyhaajtóból engem figyel.

-Te jól vagy?-lépett elém Apám.
-Igen.-
-Hazudik..-szólalt meg Brandon.
-Tessék?-
-Apa ne is figyelj rá.-modtam egy szúrós pillantás kíséretében.
-Serena...nem akarom, hogy holnap kilépj azon az ajtón. Nem harcolsz senkivel...nem hagylak meghalni.-
-Apa megmondtam már, hogy nem érdekel a véleményed. Nem visszakozhatok...mostmár nem. Véghez viszem amit elkezdtem és kész.-
-Nem tudlak lebeszélni?-
-Nem.-

Szomorúan bólintott és megölelt.
Elindultam a nappali felé, de Brandon elém lépett.

-Beszélnünk kell.-
-Essünk túl rajta.-mondtam és bementem a fürdőbe.
-Szóval Serena..nem tudom, hogy mit tervezel...de azt viszont tudom, hogy semmi áron nem mondanád el.-
-Ez így van.-
-Hadd fejezzem már be.-mondta türelmetlenül.
-Jó...bocs.-
-Szóval...remélem semmi hülyeséget nem tervezel...mert mivel a bátyád vagyok, kötelességem leállítani téged.-
-Sofi is ezt mondta...csak más szavakkal.-
-Valóban?-majd egy szelíd mosoly jelent meg az arcán.
-Igen...értsd már meg végre, hogy Ti egymásnak vagytok teremtve. És igen...a tervemet nem fogom elmondani...így esélyt sem adok rá, hogy lebeszéllj...se Te...se Sofi.-
-Esküszöm kikészítessz... Serena kérlek...-
-Nem, Brandon. Én kérlek, hogy hagyj békén ezzel. Minden kiderül akkor...amikor kell és nem elöbb.-
-Rendben...látom feleslegesen jártatom a szám.-
-Egy valamiben viszont igazad van..-hajtottam le a fejem.
-Miben?-
-Félek attól..., hogy az erőm valóban felemészt engem.-
-Ohh, nem.-emelte fel kezével a fejem, hogy a szemébe nézzek.-Ideges voltam...és csak azért mondtam olyanokat. Erős vagy...és remekül tudod kontrollálni a képességeidet.-
-Valóban?? Akkor mik voltak azok a fekete vonalak a szemem alatt?-
-Nem tudom...fáradt és fusztrált vagy...és velem is vitatkoztál.-
-Legyen igazad...-
-Na gyere hugi.-nyitotta ki az ajtót.

Mielött kimentem volna megöleltem, jó szorosan.

-Most, hogy mindenki itt van.-kezdett bele Morgana.-Igaz, hogy még csak 8 körül van...de muszáj mindannyiónknak pihennie. 10 körül indulunk el...mert nem lesz ám, olyan könnyű eltalálni a városba.-

Mindenki egyetértően bólogatott, majd Apumra néztem. Nem titkolta félelmeit az úttal kapcsolatban.
Shawn mellettem termedt és megfogta a kezem.

-Jól vagy?-néztem rá.
-Jobban...sokkal.-
-Azt hittem egy pillanatra, hogy meghalsz.-mondtam szomorúan.
-Serena...hisz megmondtam, hogy nem hagylak el.-ölelt magához.

Felmentünk a szobába...együtt lefürödtünk és bedőltünk az ágyba.
Háttal fordultam Shawnnak, aki átkarolta a derekam, fejét pedig a nyakamhoz közel rakta.

-Gyönyörűm.-suttogta és puszilgatni kezdte a hegemet.
-Shawn..hagyd abba.-mondtam majdnem nevetve, igen ...eléggé csikis vagyok.

Olyan nyugtató érzés Őt ilyen közel érezni magamhoz...biztonságot és szeretetet sugall.
Az elalvás elötti utolsó gondolatom Elizabethhel kapcsolatos volt.

Ezennel bejelentem, hogy befejeztem a könyvet.😭😭😭😭💕💕

(Jegyzetekben)

Úgyhogy már csak 10 rész van hátra.

😢😢😢😢😢😢😢

Vér, Szerelem & Halál (S.M.) Where stories live. Discover now