Vér, Szerelem & Halál (S.M.)

-...Tartsd a szád.-

Arra ébredtem, hogy fázok.
Shawn ott pihegett mellettem az ágyban...majd rájöttem, hogy a drágám lehúzta rólam a takarót.

Felöltöztem, kimentem a fürdőbe és megmostam az arcom.

•Hali Serena.-
•Sofi...szeretném ha legközelebb amikor éppen szexelünk...nem jelennél meg.-
•Hát...nem is tudom.-
•Sofi.-
•Jó,jó.-kuncogott.•Ugye nem tervezel semmit?-
•Mégis mit terveznék?-
•Nem tudom...de gyanús vagy nekem.-
•Ez van.-mosolyogtam.
•Késöbb jelentkezem.-
•Oké...addig is légy jó Sofi.-

Kinyitottam az ajtót és megláttam Shawnt.

-Úristen...a szívbajt hozod rám.-
-Ilyen ilyesztő lennék?-nevetett.
-Nem...de...ezt már eljátszottad.-ütöttem gyengéden a mellkasába.

Megfogta a csuklóimat és magához húzott. Megakart csókolni, de mosolyogva elhajoltam.

-Shawnie...-mosolyogtam.
-Shawnie??-kerekedtek ki a szemei.

Nevetve bólogattam, mire felkapott a vállára.

-Kérlek tegyél le.-

Kérésemre megállt az ágy elött, majd ledobott.
Egérutat nem adva, felém hajolt és nem engedett elmenni.

-Mit szeretnél?-
-Téged..-
-De hisz már a tiéd vagyok, örökre. Persze csak ha akarod.-
-Hogy ne akarnám?-kérdezte, majd megcsókolt.

Kis idő múlva kikászálódtunk az ágyból és lementünk a többiekhez.

Megálltunk a lépcsőfordulóban és szinte mindenkinek tátva maradt a szája.

Elmondtunk mindent Shawnnak, mármint, hogy miről maradt le. Mindenki nagyon örült, hogy mégsem halt meg.

-Shawn.-lépett be a nappaliba a bátyám.
-Brandon én...-
-Nem. Nem neked, hanem nekem kell bocsánatot kérnem. Sajnálom, hogy kételkedtem a hugom iránti érzéseidben. Titeket tényleg egymásnak teremtettek, de én erre csak akkor döbbentem rá, amikor lezuhantál.-
-Köszönöm Brandon.-

A bátyám megvillantotta a mosolyát és kezetfogtak.

-Sajnálom Sofit...-

Brandon bólintott, majd kiment a konyhába.

-Minden rendben?-csuktam be az ajtót.
-Nem.. Mármint én örülök annak a legjobban, hogy Shawn itt van... Csak...nézd el nekem. Sofi nem jön vissza...soha.-emelte rám tekintetét.
-Én...tudom.-odaléptem hozzá és szorosan megöleltem.

Látni a bátyámat, hogy ennyire összetört...még jobban ösztönöz a tervemre.
A tervemre ami boldogságot és szomorúságot is hoz...

-Serena...köszönöm, hogy mellettem vagy. Nélküled nem menne..-
-A bátyám vagy...mindent megtennék azért, hogy boldog légy.-
-Kár, hogy a halálból nem lehet visszahozni embereket..-
-Igazából...lehet.-mondtam alig halhatóan.
-Tessék??-
-Hmm?-
-Azt mondtad, vissza lehet hozni embereket a halálból.-
-Öhm...én...talán.-
-Serena...ugye nem tervezel semmit?-
-Én..nem.-
-Mondták már, hogy nem tudsz hazudni?-
-Igen...ezt elég sokszor megkaptam Shawntól.-
-Serena...ez nagyon komoly dolog. Mi a fenét tervezel??-
-Miért gondolod azt, hogy tervezek valamit?-
-Mert ismerlek, az ég szerelmére.-emelte fel a hangját.
-Most miért kell kiabálni??-
-Mert ez nálad soha nem jelent jót.-
-Tudod mit?? Semmi közöd hozzá, hogy mit akarok csinálni. Neked semmi sem felel meg. De tudom mit kell tennem. Csak hagyj békén és tartsd a szád.-kiabáltam.

Kirontottam a konyhából és felszaladtam az emeletre.

-Serena..-suttogta szomorúan Brandon.

Bevágtam a szobám ajtaját, tudtam, hogy Shawn utánam fog jönni, így bezárkóztam a táskámmal együtt a fürdőbe.

A könyeim utat törtek maguknak, és a csempének támaszkodva ültem..

-Akkor is megteszem...nem érdekel...-előhúztam a tőrt a táskámból és szemügyre vettem.

Hirtelen elsötétedett elöttem minden, csak azt éreztem, hogy a fejem a hideg padlóval találkozott.

-Serena.-jelent meg elöttem Amelia.-Tudod, hogy kell hozzá Elihabeth vére. Anélkül nem fog sikerülni.-
-Igen, tudom.-
-Biztos vagy benne? Mi lesz a többiekkel? Shawn?-
-Amelia kérlek. Te is tudod, hogy mi lesz velük. Utat mutatsz nekik és...-
-Serena...Anyukád büszke rád.-

Elmosolyodtam...majd arra ébredtem fel, hogy a hideg kövön fekszem.

Shawn és Theo hangja ütötte meg a fülem, így gyorsan elraktam a tőrt a táskába.

-Serena. Nyisd ki az atót.-

Shawn hangjából leszűrtem, hogy aggódik, de ideges is.
Kinyitottam az ajtót és mind a ketten kérdően néztek rám.

-Mivan?-kérdeztem.
-Mi az, hogy mivan?? Mi történt a konyhában?-
-Shawn..kérlek hagyj most.-
-Beszélek vele.-fordult felé Theo.

Shawn bólintott és ugyan látszott rajta, hogy nem szivesen, de kiment és becsukta az ajtót.

Szép Estét Mindenkinek.💗🌸