Vér, Szerelem & Halál (S.M.)

Az áruló...Nikki?

-Adam, rohadtul gyorsítsál.-mondta Shawn.
-De..hogyan tudta megmérgezni?-kérdezte Nikki.
-Áruló..-mondtam halkan.
-Tessék?-fordult felém Shawn.
-Semmi...én csak, nem akarok meghalni. Szemtől szembe akarok állni Elizabethhel és megakarok bosszulni mindent.-
-Így is lesz.-ölelt meg Shawn.

A látomásom, amikor a baleset volt..akkor Elizebeth megsebesített. Akkor juttathatta a mérget a szervezetembe, vagy valaki aki velem utazik, tényleg áruló lenne??
Nem, az nem lehet.

Gyanús pillantást vetettem Adamra, aki az utat kémlelte. Nikki hol Adamet, hol Pault figyelte.
Az utoljára említett srác az ablakon bámult kifelé. Shawn szintén az utat kémlelte, szemében aggodalom tükröződött.

Egyikőjükről sem tudom elképzelni, hogy ilyet tegyenek...na jó talán Paul..de mégis hogyan??

Aki a balesetnél egy kocsiban utazott velem az Nikki és Shawn volt.
Aki kettejük közül a sebemhez ért...Nikki volt.

Nem az nem lehet...vagy még is. Sajnos minden egyes jel Nikkire utal.

Az álmomban megölt mindenkit, az autót ő vezette és a sebemhez is hozzáért, így betudta juttatni a mérget.

-Hogyan történt a baleset?-kérdeztem hideg tekintettel.
-Hát...én nem tudom.-mondta Nikki.
-Mi az, hogy nem tudod??-emeltem fel a hangomat.
-Serena..-nézett rám Shawn.
-Fogalmam sincs...egyszer csak irányíthatatlanná vált a kocsi és a másik pillanatban, már felis borultunk.-

Kezemet a hasamra raktam, ami rettentően fájt. Éreztem, mintha a vonal utat törne magának a testemben.

-Mennyire vagyunk még??-kérdezte Shawn, miközben kezét a vállamra rakta.
-Kb még 5 óra.-vágta rá Adam.
-Mi a helyzet a sebbel??-fordult hátra Nikki.
-Semmi.-mondtam.
-Ez nem igaz, átvérzett a kötés.-
-Állj meg, hadd nézzem meg.-mondta Nikki.
-Nem.-kiabáltam.-Jól vagyok.-
-Adam állj meg.-mondta Shawn.

Idegesen a fiúra pillantottam, akinek szemében láttam, hogy jobb ha nem ellenkezek vele ezügyben.

Adam megállt, Shawn pedig a helyére akarta engedni Nikkit, aki elővette az elsősegély dobozt.
Ekkor megszorítottam Shawn kezét.

-Maradj velem.-suttogtam.
-Serena..nem lesz semmi baj. De most..-
-Üljön az öledbe, igaza van. Úgy hátha tűrhetőbb lesz.-

Shawn bólintott, majd nagynehezen beleültem az ölébe, Nikki pedig beszállt a másik oldalon.

-Megnézhetem?-kérdezte, közben Adam elindult.
-Igen.-mondtam nagy nehezen.

Szerencsére melegítő nadrág volt rajtam, amit fellehetett hajtani.

Óvatosan leszedte a kötést a lábamról, ami tényleg elég véres volt.

-A gézlapok...beleragadtak.-nézett fel.
-Akkor hadjuk.-mondtam egyből.
-Nem. Megkell néznünk.-mondta Shawn.
-Shawn, nem.-
-Manó...kérlek.-súgta a fülembe.

Nikkire néztem, mélyen a szemeibe. Egyszerűen nem tudom elhinni róla, hogy tényleg képes lenne erre.

-Csináld.-mondtam végül.

Nikki bólintott, majd a csomagban keresgélni kezdett. Kivette a fertőtlenítőt majd átáztatta a gézlapot.

Megfogta a sarkát és óvatosan lehúzta a sebről.

Bárcsak ne néztem volna akkor oda.
Már nem csak a széle volt fekete hanem a seb belseje felé is ágaztak fekete vonalak.
Még szerencse, hogy az elmúlt pár órában nem ettem semmit, mert az visszajött volna.

-Adam...ez egyre rondább.-nézett a fiú felé.
-Próbáld meg fertőtlenítővel törölgetni...valamennyit hátha segít.-
-Mégis miben segít?-kérdeztem.
-Lassítja a terjedési idejét, így több időnk marad megmenteni az életedet.-
-Csináld.-vágta rá Shawn.