Vér, Szerelem & Halál (S.M.)

Nem tudok ennek címet😄

"Ohh Drágám...azt hitted azzal, hogy tegnap este eldöntötted, hogy nem foglalkozom velem és a látomásaiddal megoldódik minden? Óriásit tévedsz, mondtam már...nem úszod meg ilyen könnyen. Én a helyedben kérdőre vonnám pár ismerősömet, de te tudod." Kuncogott.

Elegem volt, most csak kiakartam nyitni a szemem. Fogalmam sincs, hogy ez a képzeletem még mindig, vagy valójában hozzám beszél valahonnan...nem tudok semmit...semmit...és egyre jobban kivagyok...fogalmam sincs mi ez az egész..csak én tudok ilyen szar helyzetekbe kavarodni, ez jellemző rám. De most csak...kikell nyitnom a szemem.

Végül sikerült és megláttam magam mellett Shawnt.

-Hogy vagy?-kérdezte egyből, majd megszorította a kezem.
-Jól.-próbáltam meggyőzni.
-Mire emlékszel?-lépett mellém az iskola orvos.
-Arra, hogy szédülök és elsötétül elöttem minden.-
-Volt már ilyen korábban is?-
-Tegnap.-vágta rá Shawn.
-2x.-mondtam halkan.
-2x-er??-kérdezte az orvos.
-Öhm...igen. De voltam korházban és vettek tőlem vért.-
-Rendben. Most hogy érzed magad?-
-Egész jól.-
-Maradj és pihenj.-mondta Shawn.
-Meddig voltam kiütve?-
-4 és fél percig.-mondta az orvos az órájáról felnézve.

Még 1 órát ott tartott pihenni, majd meggyőztem, hogy engedjen fel órára.

A többiek összesúgtak, amikor beléptem a terembe, majd leültem a helyemre.

-Jól vagy?-kérdezte szinte egyszerre Josh,Mike,Sofi és Theo.
-Igen..-
-Ez...nem normális, hogy ennyiszer elájulsz..-
-Josh, már elkezdtek kivizsgálni..-
-Remélem semmi komoly.-ölelt meg Sofi.

'Nem komoly...csak egy elvileg vámpír nőci nem akar békénhagyni...folyamatosan belemászik a fejembe..fogalmam sincs, hogy mi ez az egész...elvileg nemsokára találkozunk is, és akkor vér fog folyni...teljesen kivagyok. Tényleg kezdek megőrülni vagy tényleg van valami a háttérben...amit jó lenne kiderítenem...na meg vonjak kérdőre pár ismerőst...na de kiket?? És miért???'

Közben becsöngettek és elkezdődött a töri óra.

-Szóval, már megkaptátok az érdemjegyeket a beadandótokra, de most szeretném megdícsérni külön az egyik párosunkat. Serenát és Shawnt.-mosolygott a tanárnő.-Ők Green Dale egyik legendájáról írtak, amit fantasztikusan sikerült összehozniuk. Ez meghozta a kedvemet ahhoz, hogy én is egy kicsit mélyebbre ássak, így régi boszorkányos,vámpíros tényekkel készültem nektek.-

'Na már csak ez hiányzott, mostmár tényleg mindenhol vámpírokról hallok.'

A tanár éppen valami ősi boszorkányos dologról beszélt...látomások..jelenések..

-Bocsánat tanárnő. Elismételné kérem?-
-Persze, régen az ősi boszorkányok pár percre önkívületi állapotba kerültek, ezidő alatt pedig látomásaik voltak. Ezek egy része valóra vált, a másik nem. Ez sokmindentől függ, például a látomásban szeperlő személy más döntést hoz, így megváltoztatja saját vagy más jövőjét.-
-Na ne...-
-Tessék?-érdeklődött a tanár.
-Semmi.-

Suli után Brandon már várt minket.
Elköszöntem Shawntól, majd Sofival és Theoval követni kezdtük a bátyámat.

Kb már 19 percce sétálhattunk, amikor megálltunk az egyik ház elött.

-Seth.-kiabált Brandon.
-Nem lehetne inkább az ajtót használni?-kérdeztem.

Mire mosolyogni kezdett, majd leintett.

Kattant a zár és megláttunk egy fiút.
Kisfiús arc, kidolgozott felsőtest, barna szem és fekete haj.

-Seth, bemutatom neked a hugomat Serenát és a barátnőit, Sofit és Theot.-
-Sziasztok, örülök, hogy megismertelek benneteket.-
-Én is örülök.-mosolygott Theo.

Seth behívott minket a házba, beszelgettünk és ismerkedtünk.

-Na és te tényleg motoros csajszi szeretnél lenni?-fordult Seth Theo felé.
-Igen.-vágta rá mosolyogva.
-Kerítenünk kell neki egy bőrdzsekit.-mosolygott Brandon.
-A bátyám is tud benne segíteni.-
-Köszönöm.-majd Theo megölelte a srácot.
-Milyen állapotban van a motorod?-kérdezte Brandon.
-Egész jó.-
-Megmutatod??-
-Persze.-

Seth és Theo elmentek a garázsba, láthatóan élvezték egymás társaságát.

Csörgött a telefonom...ismeretlen szám volt.

-Igen?-
-Jó napot. Dr. Mason vagyok az apja orovosa. Örömmel közlöm, hogy felébredt.-
-Igen? Ez nagyon jó hír, köszönöm. Már indulok is.-