német napsugarak - versek

Este

Csillagtalan ég.
Semmi remény.
Már az utolsó villanykörte sem ég.
A hold is elment, nem látom az ablakból.
Csak ezt hallom a magas panelszobából.
Kikacagó denevérek.
Nincsenek emberi lények.
Magány.
Magány az van.
Legyen is bármennyire elfogadhatatlan.
Van itt minden, csak jó nincs.
A csend valójában kincs.
Hűvös szél melengető nap nélkül.
Az elviselhetetlen rémálmok nélküled.
Ezért elviselhetetlenek.
Furcsa ez az éjjel.
Nekem is paradox minden szavam.
Épp kiáltanám maradj.
Csakhogy elmentél.
Mikor futottál egy virágot letörtél.
Még mindig én voltam jobban letörve.
Nem mintha ez egy verseny lenne.
Kacagó denevérek, magány, letört virágok, ezek keretében mindenkinek szebb estét kívánok.