német napsugarak - versek

A szívem és a véred

Lehasalok a holdra, s megpillantom a világot,
Mellettem ezernyi csillag, hát kívánok.
Lecsúszok a krátereken keresztül,
Látom, ahogyan a föld közelről ferdül.

Ilyen lehetett beléd szeretni.

Majd el lepnek a hullámok, elsüllyedek,
De ettől a kívánságom még teljesülhet.
Tudom, nem vagyok már gyermek, hogy reményekkel keljek,
Hogy este az álmaim morajában hullámokat szelljek.

De szeretnék hinni,
Kacéran nevetni,
Hétvégente otthont találni.

Míg más azért kolis, mert otthona távol,
Nekem nem volt tömött buszos mámor.
Nem ültem buszon, nem volt hova mennem.
Mindenneggyes nappal kicsit jobbban elvesztem.

A ködben, bennem es benned,
A sok kimondott nemben.
Amikor számban maradt az igen.

Akarom. Akarlak.

Csókolni és a kádban elvágni a torkod,
Kivéreztetni, a véred és a szívem had folyjon.