német napsugarak - versek

Alkohol! Hol kapom meg?

12 éves lehettem, amikor a pálinka mámora megcsapott.
Még azon a hideg estén az üveget szám megkapott.
Egy 3 dl-es pohárba öntöttem a szeretet italát.
Meleg volt és több reménységet adott, ma úgy is senki nem lát.

Majd jött a keverés az unicum, a fröcs na meg a tátratea.
Hinni szerettem volna, hogy akit látok nem te vagy, vissza meg oda.
De te ott ültél kamerával kezedben, szívemet összeropantottad ezzel egyben.
Félemet és keseűséget adtál, megtörtél valamit bennem.

És azóta a nyelvem csak kívánja az italt, azt a szeretetet, amit te nem tudtál megadni.
Igaz egyszer sem próbáltad, csak ittasan lefeküdtél aludni.
Apu azon az estén én 12 évesen a poharakat széttörtem, a gitárt a falhoz vágtam,
Bőgtem mintha zivatar lenne és persze hánytam.

Hol voltál? Miért nem fogtad meg a kezem, pontosabban a hajam?
Ha már úgyis engedted, hogy mindent kavarhattam.

Nekem 4%-al több esélyem van rá, hogy alkoholista legyek.
És ez mind csak a te életed, a te tetted.
A tanult viselkedési forma meg a traumák,
Oh bárcsak éreznéd tudnád.

Most 17 vagyok és függő meg alkoholista,
Az elvonón egyszer sem láttalak, az tiszta.
3 hónap majdnem, 81 nap,
Még mindig kérdezem, szeretet ki ad?

De már meg van a válasz, nekem kell változni,
Minden nap egy nehéz újabb döntést meghozni.
Tiszta maradni és bízni,
Na meg önmagamat szeretettel nézni.

A leckét megtanultam,
De el nem felejtek.
Soha többé nem kérdezlek,
Hol kapom meg a szereteted?