1. fejezet 4. (4. rész)

8.3K 145 5
                                    



A nap az előre megjósolt módon, dög unalmasan telt, többször is küzdenem kellett, hogy el ne aludjak. De minden rosszban van valami jó, viszonylag rövid volt, már kora délután a szálláson voltunk. Vagyis voltam, mert Amanda nem érkezett meg, biztosan barátnőivel lóg. Unalmamban összepakoltam, megigazítottam az ágyat. Szép rend lett, így érzem magam jól. Megfürdök, és utána előkapok egy könyvet a táskámból, és lefekszem az ágyra olvasni. Csend van és nyugalom, de csak fél óráig, mert közben visszaér Amanda.

- Szia csajszi! – lép be egyedül a szobába.

- Szia.

- Hogy telt a napod?

- Uncsi volt, de túl éltem. – mondom mosolyogva.

- Jaja, de legalább vége. Megyek fürdeni.

- Rendben.

Alig telik el pár perc és már jön is kifele, persze teljesen pucéran vonul át a szobán és kapja fel a törölközőt, és kezdi megtörölgetni a testét.

- Te összepakoltál utánam? – fordul felém, még mindig meztelenül.

- Ööööö. – teljesen zavarban vagyok a meztelenkedése miatt, másrészt nem készültem fel erre a kérdésre. - Igen, kicsit rendmániás vagyok.

- Én meg kicsit rendeletlen, jól kiegészítjük egymást. – mondja nevetve, és végre maga köré tekeri a kicsike törölközőjét, alig takarja el az intim részeket.

- A többi ruhámat is kurvásnak tartod?

- Némelyiket igen. – vágtam rá gyorsan a választ.

- Ááááá, szóval át nézted a cuccaimat?

Na, ügyes vagyok, saját magamat buktatom le, zsörtölődők magamban.

- Sajnálom, tényleg megnézem párat, de nem turkáltam. – közben felülök az ágyban, ő pedig az ágy végében áll karba tett kezekkel. Nem bírom eldönteni, hogy dühös vagy sem.

- És mit csináltál még a cuccaimmal, még amíg nem voltam itt? – néz rám szigorúan - Ki vele!

- Lehet, hogy felvetem párat! – miközben lesütöm a szemem, és várom a szidást.

- Komolyan????? –kicsit vár, majd el kezd nevetni.

- Most mi van? – kérdezem kicsit remegő hangon – Nem is haragszol?

- Áááá, dehogy, a csajokkal állandóan cserélgetjük a ruhákat, néhányról azt se tudom pontosan, hogy kié. És mesélj, hogy állt? Rajtad is kurvásan állt? – és csak nevet.

Teljesen belepirulok a szavaiba. Végül is igaza van, rajtam is kurvásan nézett ki, inkább az nyugtalanított, hogy élveztem minden pillanatát.

- Jobb ötletem van! Majd én eldöntöm, melyiket is vetted fel?

- Öööööööö, igazán nem számít!

- De-de kivele! Áruld már el! – kérdezi erélyesebben, de én makacsul hallgatok, kis idő múlva folytatja. – Na, akkor majd én választok!

Felnyitja a bőröndöt, kivesz belőle egy ruhát, és odateríti elém az ágyra. A kék ruha az, aminek túl nagy elöl a kivágása.

- Gyerünk bújj bele!

A fordulópontWhere stories live. Discover now