1. fejezet 5. (5. rész)

8.2K 147 2
                                    


- Nézzünk meg egy másikat is. – jelenti teljesen közönyösen.

Nem értem, hogy mit is akar, kicsit össze vagyok zavarodva. Fogalmam sincs, hogy az előbb az ő elbeszélését éltem át, vagy csak a fantáziám játszott velem. De gyorsan rájövök, hogy mit is akar, mikor elkezdi, lehúzni a ruhám zipzárját. Előveszi a piros ruhát is, és felém nyújtja. Elindulnék, vele a fürdő fele, de leállít.

- Jaj, ne szórakozz már! – és egy pillanat alatt húzza le rólam a ruhát, és már adja is fel a másikat.

Ez is csodálatosan áll, nagyon szexinek érzem magam, gyönyörűen domborodik a mellem, és homoródik a csupasz hátam. Vajon ehhez is tartozik valami obszcén sztori, de túl bátortalan vagyok, hogy rá kérdezzek. De nem is kell, mert magától kezdi el mesélni.

- Képzeld! Amikor ebben voltam házibuliban, milyen különleges dolog történt velem. A pasim elment, hogy hoz innivalót nekünk, ott maradtam egyedül a táncparkett szélén. Táncolni se tudtam, mert lassú számok mentek, és még néha az összes világítást lekapcsolták. Kezdtem mérges lenni a fiúmra, mert már három szám lement, és én is szerettem volna összebújni vele, és különben is csak két italért ment el, mi tart ennyi ideig? Pont indultam volna a megkeresésére, mikor megint sötétség lett. Pár pillanat múlva, valaki hozzáért a csupasz hátamhoz. Kicsit összerezzentem, de jól eső érzés volt. Azonnal rájöttem, hogy nem a pasim az, ő még soha nem ért hozzám ilyen érzékien. Nagyon finoman simogatta a hátamat, nagyon élveztem, annak ellenére, hogy nem lett volna szabad. Azután olyan dolog törtét, amit soha nem gondoltam volna, ugyanis a körmeivel kezdte el finoman karmolni a hátamat. Azonnal megszületett bennem a felismerés, hogy egy lány kényeztet.

Amanda mögém lép, és ami történt vele, ugyanazt teszi velem is. Egy pillanat alatt libabőrös leszek, ahogy az ujjai után a körmeit is megérzem a hátamon. Legszívesebben kiszaladnék a világból, de a lábam földbe gyökerezik, és mozdulni se tudok. Utálom az egész helyzetet, mert nem hogy taszítana az egész szituáció, inkább tetszik, és élvezem.

- Haladjunk tovább! – felkiáltásával ránt vissza ismételten a valóságba. – Jöhet a következő.

- Hamarosan takarodó lesz.

- Ugye tudod mi a véleményem a takarodóról?

- Tegnap óta változott valamit? – fordulok felé mosolyogva.

- Sokat nem. - válaszol úgy, hogy közben a bőröndjét túrja.

Nagyon keres valamit, szór ki mindent a bőröndbő. Végül, megtalálja amit keres, de nem igazán látom, hogy mit is talál.

- Van fehér melltartód?

- Van. – próbálok odatipegni a táskámhoz, és kiveszem, és venném fel mikor félbeszakít.

- Ne már, az meg mi?

Nézek rá értetlenkedve, mikor belenyúl a táskájába, és előkap egyet a sajátjai közül.

- Ezt próbáld fel! - és nyújtja felém.

Kibújok a ruhából, és felveszem, de nincs megelégedve a látvánnyal. Int, hogy vegyem le, és visszaadom neki, közben takarom magam, ahol csak tudom. Valamit csinál, nem látom, mert nekem háttal teszi, majd újból visszaadja. Mikor újból felveszem még állít rajta, és igazgatja egy kicsit, és ahogy a tükör felé fordulok, majd leesik az állam. Úgy fel vannak emelve a cickóim, hogy majd kiesnek a helyükről. Nem mondom, hogy rossz látvány, de csalás, nekem közel sincs ekkora. Ad egy új ruhát, rövid vizsgálat után rájövök, hogy egy body, fekete színű, csak a gallérja és a mandzsettája fehér. Kicsinek tűnik, és ahogy bújok bele, így se tűnik sokkal nagyobbnak, szerencsére sokat nyúlik. Teljesen hozzátapad a testemhez a csipkés anyag, és ahogy felhúztam a cipzárt az elején, már mindenhol feszül rajtam, és igen csak áttetsző az anyaga, szinte takarás nélkül látszik a testem, a fehér melltartó pedig teljesen átüt, úgy látom pont ez cél. Testszínű harisnyát, és egy kis fekete rakott szoknyát ad még, ami elég rövid, talán ha a combom felső egyharmadáig ér. Felveszem ezeket is majd, közelebb lép és igazgatja rajtam a ruhát. A szoknyát egy kicsit feljebb húzza, ahogy mozgatja a derekamon, a felsőnek a cipzárját, a melltartóm aljáig húzza le, teljesen fedetlenné téve a kebleimet. Már nem is tiltakozok, hisz ez úgy is csak egy átmeneti állapot, senki se lát így. Nagy karika fülbeválót rak a fülembe, soha nem volt ilyen extrém fülbevalóm, de ez a sok új dolog mellett, ez már igazán nem számít. A tükör előtt már meg sem lepődők, piszok dögös vagyok, de még is fura egy valami. Soha nem gondoltam, hogy a szemüvegem még szexibbé tesz. Mindig is inkább cikinek gondoltam, de most úgy érzem előnyömre válik. Amanda az órájára néz, majd kapkodni kezd.

- A csajok azonnal itt vannak, és indulunk bulizni.

Erre a mondatra teljesen pánikba esek, nem láthat így senki se.

- Át kell öltöznöm. – kapkodok pánikolva.

- Mi van? A frászt, jól nézel ki! Pont remek bulizáshoz. – próbál leállítani.

- Hogyan? Neeeem, az kizárt dolog, én nem megyek sehova! Nem fogok kiszökni! Bulizni meg főleg nem!

- Hát, pedig  pont ideje lenne elkezdeni!

- Kizárt dolog, hogy én így elhagyom a szobát.

- Nem tudom, hogy mi bajod van! Jól nézel ki, és a suli legmenőbb csaja bulizni hív magával, sokan ezért akár ölni is tudnának. Itt a lehetőség, hogy kilépj az árnyékodból, és kipróbálj valami újat. Különben is itt úgy se ismer senki, csak rajtad múlik. – kis szünetet tart majd közelebb hajol és halkan megszólal: Gyerünk, légy bátor!

A szívem ezerrel kalapál, a döntés mélyen magamban már megszületett, de nem mertem kimondani.

Egyszer csak valaki kopogott az ajtón.

- Kicsit korán jöttek a csajok, úr isten én még nem vagyok elkészülve. Enged be őket! – néz rám.

- És mi van ha nem ők jöttek? – Amanda gyorsan reagált, és rejtély kiderítésére egy nagyon hatásos módszert alkalmaz.

- Ki az? – kiabált át a zárt ajtón keresztül.

- Károly tanárúr vagyok. – jött a gyors válasz!

- Bassza meg! – káromkodom, pedig nagyon ritkán teszem, csak is nagyon feszült helyzetben.

- Bújj az ajtó mögé, majd elrendezem. – mondja suttogva.

Ahogy takarásba érek, már nyitja is az ajtót, kockáztatva az, hogy meglát így a tanár. Valamennyire ő is az ajtó mögé áll, mert még csak egy törölköző takarja a testét.

- Mizujs Karesz bá?

- Csak ellenőrizni jöttem téged, hogy rendesen viselkedsz e?

- Én mindig rendesen viselkedek! – kontráz rá a lány.

- Akkor neked más a fogalmad a szó jelentéséről.

- Az lehet. Szóval, mást is szeretne a tanár úr?

- A másik lánnyal minden rendben van?

- Persze, itt bujkál az ajtó mögött, már felvette a bulizós ruháját és csak arra vár, hogy kiszökhessen.

Eddig se voltam nyugodt, de most majdnem kiugrik a szívem a helyérő, úgy megrémülök.

- Na persze jó vicc, fordítva lenne azon nem csodálkoznék! Szép álmokat, megyek én is aludni.

- Na csá! – köszönt el a tanártól, kicsit se tiszteletmutató módon, és csapja rá az ajtót.

- Hát ez mi a franc volt? - esek neki.

- Kölcsön kenyér vissza jár! – válaszol nevetve – Ugye nem kell elmagyaráznom, hogy miért kaptad ezt? – nevet tovább.

A fordulópontWhere stories live. Discover now