A fordulópont

3. fejezet 4. (17. rész)

- Agya világ! Mit akarsz? - kérdezi halkan, akadozó hanggal.

- Nem akarod?

- Nem! - jön a nagyon gyors válasz.

Az előző rész vége.

- Vagyis de! - vágja rá, és javítja ki az előző állítását hirtelen.

- Nyugi nem fog fájni, bízd rám magad!

Olyan akadozva veszi a levegőt, hogy már néha azt hiszem el is felejt levegőt venni, közben simogatja magát, hajába túr, nyakát simogatja, saját melleivel játszik. Közben megérkezek a célomhoz, húzom a fenekénél fogva magam felé, ő egyre nagyobb terpeszbe csúsztatja a combjait így közelítek a szeméremdombja felé. Olyan finom illata van, teljesen elalélok tőle. Ahogy az első puszit adom rá erősen megrezdül a teste. Ez csak egy picike puszi volt, hát úgy gondolom, hogy nem lesz egy hosszú menet, vagyis remélem, hogy az élvezettől ilyen. A nyelvem hegyét végig húzom a finom kis vágaton, az elejétől a végéig. Na már biztos vagyok benne, hogy élvezi a dolgot, mert ismerős hangokat ad ki, úgy mint sok évvel ezelőtt. Kezdem élőről az egészet, de most már kicsit mélyebbre hatolok belé. Az íze legalább olyan jó mint az illata. Az finom ízétől, teljesen elvesztem az eszem, minden mozdulattal egyre mélyebbre nyomom a nyelvemet. Már-már apró sikításokba megy át a sóhajtozása, és egyre vadabbul köröz a számon. Egy pillanat múlva próbál elhúzódzkodni a számtól, de erősen tartom a kezemmel. Aztán egy olyan dolog történik, amire egyáltalán nem számítottam. Két ujjával a csiklómat kezdi izgatni, gyorsan eredményt ér el, annyira, hogy teljesen kiesek a ritmusból alig bírok arra figyelni, amit csinálok. Olyan nagyon beleéltem magam a dologba, hogy észre se vettem, én is mennyire fel vagyok izgulva. De ha ő teheti ezt velem, akkor én is vele, a csiklóját veszem kezelésbe, szívom, nyalom, dörzsölöm a nyelvemmel, aminek meg is lesz a hatása, azonnal leáll a keze, és hangosan elnyújtva nyögni kezd. Nem is tudom miért, de leállok a kényeztetéssel, talán kicsit húzni szeretném az időt, és az élvezetét, de ennek az lesz az eredménye, hogy ő kezd el újból engem izgatni. De már hiába kezdek újra bele, ő nem áll le, ami nem is gond, mert pár másodperc múlva, szinte egyszerre kezdtünk el élvezni. Remeg és nyüszít felettem, csodálatos hallani, ahogy elélvez. Előre kezd dőlni, és már nincs megállás, még annyit tud tenni, hogy kicsit oldalra dől, és így nem fekszik rám. Teljesen kiterül az ágyon, és csak kapkodja a levegőt. Odafordulok felé, és megpuszilom a hasát, megremeg az egész teste.

- Ja ne már, ilyenkor mindenem érzékeny! - kezd el nevetni. - Inkább búj ide, te dög! - és húz oda magához, és a fejemet a világ legszebb helyére rakja.

A mellkasa nagyon gyorsan mozog fel le, és a szíve úgy zakatol, hogy majd kiugrik a helyéről. Átölelem a derekánál fogva, ő pedig, egy takarót húz az izzadt testünkre. Hosszú percekig eltart, míg lecsillapodik a teste.

- Amanda?

- Igen?

- Miért mondtad közbe, hogy „Nem!"? Meggondoltad magad? - sejtettem, hogy ezzel a kérdéssel kínos helyzetet teremtek, de tudnom kell a választ.

- Dehogy, nem erről van szó. mondja halkan.

- Akkor miről?

- Csak nem gondoltam, hogy ez fog történni. - válaszol egy nagy sóhaj után.

- Akkor, mit gondoltál, mi fog történni?

- Nem is tudom, csak arra számoltam, hogy tudod, csak kézzel segítünk egymáson. Juj de kínos erről így beszélni.

- Értem. - de nagyon nem sikerült lepleznem a csalódottságomat.

- De, ez sokkal jobb volt annál, amit valaha is elképzeltem, és most nagyon örülök, hogy annyiszor leállítottál, mert ez így volt tökéletes! - és erősen húz teljesen magához.