2. fejezet 3. (12. rész)

4.7K 105 5
                                    


(Elnézést, de 12. és a 13. rész heteró témájú, de nem kell aggódni ezen két rész után már nem lesz több ilyen rész. 😉)


Percekig csak némán fekszünk egymás mellett.

- Én már elmondtam egy részét az életemnek most te jössz.

- Hát legyen, hol kezdjem? - teszem fel neki a kérdést.

- Az elejéről, természetesen.

- Okés. Mikor megszülettem torkom szakadtából ordítottam. – kezdek bele nevetve.

- Jaj, nem már. Ne ennyire elölről. – neveti el magát – Miután eltűntem, utána mi történt? Onnan folytasd.

- Következő évben, próbáltalak megtalálni. Senki se tudott rólad semmit. Még Károly tanár úrt is megkerestem, de ha tudott valamit is, nem árult el semmit.

- Nem tudott semmit, csak az igazgató, de ő is keveset.

- Szóval kénytelen voltam feladni, pedig egyszer még a házatokhoz is elmentem, mert azt mondták, hogy átmentél másik iskolába. De az is üres volt. Már nem tudtam hol keresselek. Nagyon rossz volt, de az idő mindent begyógyít. Azért sikerült elvégeznem a középsulit, és felvettek a főiskolára. Sajnos nem kaptam kollégiumot, és az albérlet rohadt drága volt. Így anya egy régi barátnőjéhez mentem lakni. Kb 10 évvel idősebb nálam, egyedül élt, így beköltöztem hozzá. Az első év gyorsan elrepült, sokat tanultam, ha nem az iskolában voltam, akkor otthon. Rengeteget tanultam, és meg is lett az eredménye, osztályelső lettem. Aztán jött a második év, és megismertem Petit.

- Húúú, végre izgis részhez értünk. Mesélj el mindent, jó pasi volt? Minden részletre kíváncsi vagyok.

- Jó-jó, nyugi már. Szóval megismertem ketteskét, vagyis Petit.

- Ketteskét?- vág megint közbe – Ő volt a második, vagy miért?

- Hát a barátnőim nevezték el így, de egyébként engem illetett volna a jelző.

- Miért?

- Mert mikor megjelent a pasi, az életemben, a remek közel ötös átlagomat, sikerült kettesre rontanom.

- Basszus. Nem semmi.

- Igen, rózsaszín ködben éltem, csak Petire tudtam gondolni. Fülig beleestem. Nagyon kedves volt, és jó humora, okos, magas és izmos, egy álom pasi volt. Nagyon-nagyon belehabarodtam, de hosszú időn keresztül nem mertem odaadni magam neki, sok tapasztalatom nem volt a szex terén.

- Aha, pasival. – és nevet.

- Jaj, de hülye vagy! Ne szólj már közbe.- nevetem én is el magam- Szóval már egy jó fél éve együtt voltunk, mikor úgy éreztem felkészültem rá. Összehoztam egy randi délutánt. Szereztem egy csini fekete mini ruhát, hozzá egy magassarkút. Elmentünk sétálni, bulizni, játszani, sütizni, tök jó volt. Láttam rajt, hogy az őrületbe kergetem már, úgy be van indulva rám. Egy parknak a padján már majdnem megtettük. Annyira csókolt, hogy majdnem felfalt, simogatott már mindenhol, tudtam, hogy ott a padon jól megkefélne. Én se voltam messze, de a tervemet végi akartam vinni, ezért leállítottam, de a fülébe súgtam, hogy Eszti nincs otthon, menjünk fel hozzám, ha kibírod még addig. Végül kénytelen volt kibírni, mert kiszálltam az öléből, és elindultam haza fele. Csak 5 perc múlva ért utol, gondolom, meg kellett várnia, míg az árulkodó jel eltűnik a nadrágjáról. – Amanda és én is nevetünk – Már a lépcsőházba egymásnak estünk, ez egyáltalán nem volt a terv része, alig tudtam lekaparni magamról. Ahogy bent voltunk a lakásban, a konyhába küldtem, hogy ott várjon. Én a szobába mentem, és már az előkészített gyertyákat meggyújtottam. indítottam, egy halk de ritmusos zenét, plusz felvettem az új szerzeményemet. Vettem egy táncos cipőt, tudod aminek, van egy ilyen 7 centis talpa, és vagy 18 centis sarka. Először menni is alig tudtam benne, előtte napokig gyakoroltam, hogy a bokatörést megússzam. Behívtam, és leültettem középre a székre és belekezdtem táncomba. Olyan erotikusan mozogtam amennyire csak lehet. Zenére mozgattam a csípőmet, tekeregtem előtte, többször is körbe táncoltam, de tartottam a távolságot közöttünk. Megálltam előtte, és simogattam magam mindenhol, kicsit fel és le húztam a ruhámat, de sokat nem mutattam neki. De látnod kellett volna az üveges tekintetét, csak tátott szájjal nézett. Már azt hittem, hogy szívinfarktust kapott, mert mozdulatlanul ült ott. – nevettem el magam - Közelebb táncoltam, és a fenekemet emeltem az arcához, ahogy hozzám ért, megfordultam és rácsaptam a kezére, és úgy tettem, mint ha semmi se történt volna folytattam mindent tovább. Még kétszer bepróbálkozott, mindig megkapta a kezére, akkor már rájött, hogy mindent a szemnek semmit a kéznek szabály van.

- Te bolond vagy! – vág közbe megint. - Szerencsétlen már előtte is a plafonon volt, te még ilyennel húztad tovább az idegeit. Ilyet nem a kapcsolat elején kell csinálni, hanem amikor kezd ellaposodni.

- Igen, most már tudom, de folytathatom végre? Szóval, táncolok előtte, és lassan húzom le a ruhámat szexi mozdulatokkal, egy ideig pörgettem a kezemben, és játszottam vele, végül eldobtam. Már csak egy vörös szett volt rajtam, nagyon szexinek éreztem magam, és élveztem amit csináltam, akár jó lettem volna sztriptíztáncosnőnek is. – közbe Amanda nevet a kijelentésemen – Előre hajoltam és kibontottam az addig összegumizott hajamat, és felborzoltam. Úgy nézhettem ki, mint egy szőke démon.

- Mi van? Szőke? Bizonyára jól állt. – szakít megint félbe.

- Igen, akkoriba még hivalkodóbban fiatalosan akartam kinézni.

- Mert úgy gondolod, hogy ez a vörös, visszafogottabb és érettebb? – jegyzi meg gúnyosan nevetve.

- Igenis, ez sokkal visszafogottabb, a rövid rózsaszínhez képest mindenképpen.

- Mi van? Most csak szívatsz!

- Neeeeem, és imádtam, és mindenki dicsérte, hogy milyen jól áll. Van képem, majd megkeresem.

- Mikor?

- Éjjel háromkor, keressek képet neked? Vagy inkább folytassam?

- Igaz, folytasd, majd utána keresel képeket. – kuncog halkan.


To Be Continued.......

A fordulópontDonde viven las historias. Descúbrelo ahora