A fordulópont

6. fejezet 4. (35. rész)

... A tudatom még az utolsó pillanatban megálljt parancsol, hogy ha megteszem, akkor ő nyer, megint, én viszont vesztek! De ha nem teszem meg akkor is vesztek, én mindenképpen vesztesen jövök ki a játékból. Odadől mellém, és teljesen hozzám simul, mint aki jól végezte dolgát, csak hát nem végzett, biztos vagyok benne, hogy ezt tudja is. Finoman simogatni kezdi a hasamat, szinte alig érezhetően az ujjai hegyével, lassan halad lefele, és mindig az ágyékomnál pihenő kezeimet cirógatja.

Finoman megfogja, és lassan aprócska mozdulatokkal tolja egyre lejjebb. Picikét még próbálok ellenállni, de csak nagyon erőtlen próbálkozás. Ezt a rövideke kis távolságot is hosszú percekig tart megtenni. Minden egyes megtett milliméterrel csak fokozódik bennem a vágy, és úgy érzem megint ő fog nyerni, de vele együtt végre én is. Ujjaink lassú mozdulatokkal kezdenek bele a táncba, én már gyorsítanék, de barátnőm visszatart. Apró csókokat lehel az arcomra mindenhova.

- Csak lassan! – súgja a fülembe.

Elereszti a kezemet, és teljesen magamra maradok, bár mennyire is minden vágyam, hogy minél gyorsabban a csúcsra jussak, nehezen, de tartom magam a kéréséhez. Újból meghallom a finom zümmögő hangot, és össze is rezdülök, mikor megérzem a finom remegést. Teljesen ellenállás mentesen merül el picit bennem a hegye. Az ismerős érzés, a mélyen eltemetett kellemes emlékeket juttatja eszembe, hogy mikor nagyon magányos voltam, úgyszólván ez a tárgy hozott nyugalmat az életembe. Csak hát idővel, nagyon függeni kezdtem tőle, egyre sűrűbben éreztem úgy, hogy szükségem van az erejére, majd eljutottam odáig, hogy már napi rendszerességgel volt rá szükségem, és itt se volt megállás, mikor a napi egyszeri alkalom se volt már elég. Barátaimat ellöktem magamtól, nem jártam el társaságba, csak az otthon és munkahely között ingáztam, minden más másodlagossá vált. Teljes depresszióba estem, és teljesen függővé váltam. Végül Viki, a legjobb barátnőm rángatott ki a béka segge alól egy alapos fejmosással, igazából egy órán keresztül mondta a magáét, és sajnos elég sok igazság volt benne. De ettől erős lettem, és megváltam a gyönyör szerző eszközömtől. Az erősségben volt gyengeség is, ki kellett volna dobnom, de azt nem tudtam megtenni, csak jól elrejtettem, hogy ne legyen szem előtt, vagyis inkább kéz közelben. Amanda iránt is hasonló függőséget érzek, csak őt nem hajíthatom el, dobhatom ki, vagy rejthetem el egy papírdoboz mélyére. De őt nem is akarom, inkább attól félek, hogy egyszer elmegy, és hatalmas űrt hagy maga után.

Egy erősebb sóhaj ránt vissza a mámoros valóságba, a szoba picit forog velem, és a testem az őrület határán van, és már a barátnőmet se érzem a közelemben. Lassan körbe fürkészem a szobát, gyorsan meg is találom nem is olyan messze tőlem a szófára telepedett fel, a lábait félig maga alá húzta, és onnan nézi a show-t, amit reményei szerint adni fogok neki. Csak most jövök rá, hogy mekkora hülye vagyok! Hisz akármi megtennék ennek a lánynak, és közel se azt kéri tőlem, hogy öljek meg valakit, bár lehet azt is megtenném érte. Fejem alá gyűrök egy párnát, hogy jól lássam a reakcióit, és már teljesen felszabadultan kezdek bele a műsorba. Elkezdem simogatni a hasam, de csak az ujjaim hegyével, majd a melleim felé veszem az irányt. Mikor hozzájuk érek, nyögök egy kéjeset, nagyon nem is kell megjátszom, elég érzékeny állapotban vagyok már. Persze erre a hangra Amanda is felkapja a fejét, a reakciójából ítélve őt is kicsit meglepi a dolog, lehet, hogy ő se gondolta azt, hogy meg merem tenni? Soha nem csináltam ilyet még, úgy hogy közben valaki nézett volna, de ő más, előtte már nem szégyellem magam. Folytatom amibe belekezdtem, simogatom magam mindenhol, az arcomat, nyakamat, beletúrok a hajamba, mint ha ő csinálná, a testem össze-vissza tekereg a padló, a csípőmet a magasba emelem és úgy kényeztetem a testemet, és közben a legkéjesebb hangokat adom ki amit csak merek. Ahogy barátnőmre nézek, már felülve a szokásos huncut mosolyával néz rám. Mindkét kezemmel a combom belső felét kezdem el simogatni, a körmeimmel karcolom végig az érzékeny bőrt. Egyre vadabbul simogatom magam mindenhol, teljes extázisba esem magamtól, és attól, hogy Amanda összeszorított lábbakkal, üveges tekintettel, és tátott szájjal figyeli minden mozdulatomat. Úgy érzem, sikerült felizgatnom, és a lényeg csak ezután következik. Látványosan megnyalom az ujjaimat, számba veszek párat, még a nyelvemmel is játszok egy picit vele. Térdeimet behajlítva húzom fel őket, majd tárom szét amennyire csak tudom, és már csúszik is egy meghatározott irányba a nedves ujjam. Ha akarnám se tudnám már visszafogni magam, másra sem vágyom, csak hogy végre elélvezzek, és már játszom is magammal. Egy jó ideje nem volt erre már szükségem, de a jól beidegződött mozdulatok sose kerülnek feledésre, és hát ki más tudná ha nem én, hogy mi a legjobb nekem. Ahogy vonaglok a szőnyegen, mert ezt már nem lehet szexi mozdulatoknak nevezni, egyszer csak hozzáér a fenekemhez a még mindig rezgő fémrúd. Meg is feledkeztem róla, de most ellenállhatatlan vágyat érzek rá, hogy megint használjam! A szabad kezemmel azonnal rátalálok, és a finom rezgés hatására elözönlenek a finom emlékek. A pulzuson az egekben van, a mellkasomból majd kiszakad a szívem, annyira vágyom erre az olyan rég nem érzett érzésre! Még egy utolsó pillantás vetek a barátnőmre, aki már fészkelődik a szófán, mint aki úgy fel van izgulva, hogy legszívesebben felugrana, és rám vetné magát! Könnyedén csusszan belém az én szeretett vibrátorom, nem csoda, már nagyon be vagyok nedvesedve, és rettenetesen fel vagyok izgulva, aminek hatására, egy mélyről kitörő hörgés hagyja el a számat, azonnal le kell állnom mind két kezemmel, mert ha nem azonnal itt a vég! Ahogy kinyitom a szemem, meglátom Amandát, már mellettem áll és már pont térdelne le mellém, de én kinyújtom a jobb lábam, és megtámasztom a hasánál.