A fordulópont

6. fejezet 3. (34. rész)

....Egy pillanatra arra nézek, és hirtelen azt se látom, hogy mit tart a kezében. De ahogy tisztul a kép, egy fekete nem túl vastag, de annál hosszabb fekete hengeres formájú tasakot, tart a kezében. Eltart pár másodpercig, míg az alkohol hatására be lassult agyam összerakja az információkat. Azonnal kijózanodom, szemeim tágra nyílnak, miután teljesen tudatosul bennem, hogy mit is tart a kezében.

Nyúlnék is feléje, hogy kikapjam a kezéből, de csak az agyam frissebb, a testem továbbra is nehezen mozog. Közben Amanda már kis is nyitotta a kis bársony tokot, és kicsúsztatta belőle, a hosszú fényesen csillogó eszközt.

- Azonnal add ide! – szinte kiabálok rá. Persze eddigre Amanda arcára is kiül egy hatalmas mosoly, szinte fülig ér a szája, és fél kézzel probléma nélkül tart vissza.

- El se hiszem! – és vigyorog már teli szájjal – Te rossz kis lány! – és kihangsúlyozva nyomja meg a „rossz" szót. - Hát kellemesen csalódtam benned! Megint! Folyton elfelejtem, hogy már nem az a megszeppent lány vagy akit akkor megismertem.

- Kérlek, add ide! – és próbálom elvenni tőle, de nem sok eredménnyel.

- Dehogy adom oda neked! Még a végén megint eldugod valahova! Vedd el ha tudod! – és megint azzal a huncut mosollyal néz rám, és kinyújtja a kezét, szinte alig kell mozdulnom, hogy elérjem, olyan közel nyújtja feném.

Próbálok nyúlni érte, de elrántja előlem, és továbbra is erőlködés nélkül tart vissza. Évek óta együtt járunk edzésre, még is most úgy tűnik sokkal erősebb nálam, olyan könnyedén tart vissza, hogy gyorsan rájövök, hogy ez így nem fog menni.

- Szeretném ezt most kipróbálni! – és néz rám a legszenvedélyesebb tekintetével amit valaha is láttam tőle.

- Hát ott a szobád! Azt csinálsz benne amit csak akarsz! – vágom undokul a fejéhez!

- De gyorsan elfelejtetted!

- Ugyan mit?

- Hogy mostantól már ez a szobám! - és harap bele a szája szélébe – Amúgy is, inkább azt szeretném látni, hogy te hogyan játszol ezzel a csillogó játékszerrel!

- Nem! Kizárt! – és erőteljesen próbálom távol tartani magamtól, még a lábamat is bevetem, de mint ha semmit se csinálnék, úgy hárít el minden mozdulatomat.

- Jaj, ne légy már ilyen ünneprontó! – és továbbra is közeledik hozzám. – Mesélj! Milyen gyakran használod? – szélesre húzott szájjal mosolyog rám, de én nem akarok válaszolni neki semmit! - Ne már! Ne légy ilyen! – kicsit kínosan érintenek a kérdései. - Havonta? Hetente? Ohh, csak nem naponta? – és úgy mosolyog rám, mintha az utolsónak örülne a legjobban.

- Ki kell hogy ábrándítsalak, de évek óta nem használtam. – és továbbra is mindent bevetve próbálom távol tartani.

- Nem hiszek neked! – és mint egy cica, bújik át a kezeim és lábaim között, megtalálva az egyetlen átjárót.

- Pedig ez az igazság! – de mire ezt kimondom, már olyan közel van, hogy összeér az orrunk, és érzem az izgatott forró leheletét a számon.

Fogalmam sincs, hogy ezt hogyan érte el, de eddig mindent végtagommal próbáltam távol tartani magamtól, ennek ellenére már a gyönyörű, fehér, és nagyon puha szőrme szőnyegen fekszünk, és legfurább, hogy a kezemmel és a lábammal is karolom. Azt hiszem már egy mosolyával el tud csábítani. Már mélyen a számban jár a puha nyelve, vadul simogat minden hol ahol csak ér, és nyögök bele a szájába, mikor erőteljesen belemarkol az egyik mellembe. Simogatom mindenhol a csupasz bőrét, a ruhája elég sok szabad felületet hagy. Teljesen vad táncba kezd felettem, nincs olyan testrésze ami ne mozogna. Az egyik combját az ágyékomhoz szorítja, majd tánca közben, finoman mozgatja fel s le. Pár pillanat múlva erősen markolok bele a hátába majd egy apró sikollyal egybekötött nyögésemtől vízhangzik a szoba. Az aprócska szoknyája alatt erősen a fenekébe markolok mind a két kezemmel, és húznám még jobban magamhoz, de gyorsan leáll, és egy kis távolságot tart közöttünk. Tudom, hogy csak azért mert egészen más a terve. Pár pillanat múlva meg is hallom az ismerős nagyon halk zümmögést, és már érzem is a karomon, finom remegést, ahogy lassan halad felfele. Amanda közelről figyeli az arcomon a reakciómat, de tiltakozásomnak egy apró jelét sem látja már. Nem azért mert felesleges ellenállnom neki, ha nem, már én is akarom, nem is tudom, miért száműztem az életemből ezt a remek eszközt. Igaz magányos, de szép emlékek fűznek hozzá. Lassan gurítja végig a vállamon, és a mellem felé veszi az irányt. Mikor a ruhán keresztül a mellbimbómhoz szorítja, csak elégedetten kezdek mosolyogni, persze Amanda reakciója is hasonló, hatalmas örömmel mosolyog rám. Egy ideig játszadozik az érzékeny pontommal, szorosan nekiszorítja a finoman remegő eszközt, amitől megfeszül a hátam, és kicsit felemelkedik a mellkasom, majd pár pillanat múlva körkörösen kezdi mozgatni, mint ha egyre nagyobb köröket rajzolna vele a testemre. Még a ruhámon keresztül is nagyon izgatóan hat rám. Ahogy elhagyja az erogén zónámat, kicsit megnyugszom, és visszaereszkedem a puha szőrmére. Lassan halad végig a testemen, mint ha csak tele szeretne rajzolni ezzel a különleges ceruzával. Csukott szemmel figyelem, hogy merre halad a finom rezgés a testemen. Megjárta már az oldalamat, a hasamat, ami már magában elég komoly hatással volt rám, és már lassan halad lefele a jobb combomon. Miután a rövidke ruhám se fedi a bőrömet, még intenzívebbnek tűnik a rezgés, már csak a vékony harisnyám választ el a közvetlen izgatástól, de az már olyan mint ha ott se lenne. Lassan halad tovább, de már el is hagyta a térdemet, és közelít a bokámhoz. Egyre jobban kezdek izgalomba jönni, már nem is bírom féken tartani a testemet, és lassan tekeregni kezd a csípőm az izgalomtól. De akkor megszűnik a jól eső remegő érzés, és velem együtt teljes csend is lesz. Szinte pánikolva emelem fel a fejemet, hogy mi is történt, és keresem Amandát, persze nagyon nem is kell keresnem, hisz tudom, hogy a bokámnál van, és pontosan erre a reakciómra várt, hisz a huncut mosolyával az arcán figyel engem, majd lassan elindulnak a kezei felfele. Finoman simogat végig a bokámtól felfele, és egyre gyorsul a mozgása. A combom felső részénél, az ujjai becsúsznak a ruhám alá, így tolva maga előtt a vékony anyagot. Kezei már a derekamnál járnak, én pedig automatikusan emelem a testemet, majd a kezemet, segítve neki a ruhámtól megszabadulni. Már a fejemen keresztül, húzná le, de valami miatt leáll. Szinte az egész testem meztelen, csak a fejemet, és a karjaimat ejti rabul a ruhám, és úgy tűnik, nem is akar kiszabadítani. Nyakamat kezdi csókolni körbe-körbe, a kezei pedig simogatnak mindenhol. Kicsit zavaró, hogy az arcomon van a ruhám, bár levegőt simán kapok ezen keresztül is, és nagyban ellen súlyozza az is, hogy már azon keresztül puszilgatja az arcomat. Két ujjával lassan tovább tolja, ezzel felszabadítva az államat, amit azonnal forró csókokkal borít el, de sokáig nem is időzik el itt, már halad is tovább, és ahogy szabaddá válik a szám, azonnal forró csókot váltunk. Hosszú perceken keresztül tart ez a kifejezetten élvezetes dolog, közben, továbbra is mindenhol simogat, én viszont ezt nem tudom viszonozni, mert a kezeimet továbbra is rabságban tartja a ruhám. Végül azért csak megszabadít a maradéktól is, ezzel felszabadulva az egész arcom. Kicsit eltávolodik, de a hosszú aranyló haja, továbbra is az arcomra lóg, szinte egy fátyolként zár el minket a külvilágtól, és közben finoman simogatja az arcomat. Imádon ezt az érzést! A komoly, szenvedélyes tekintetét felváltja egy széles mosoly, legszívesebben megsimogatnám az arcát, majd magamhoz húznám, hogy újból érezzem a csókját. De most nem én irányítok, és Amandának teljesen más terve van. Felegyenesedik, és a combomra ül, az arcát majdnem teljesen betakarja a haja, szinte csak az orra lóg ki. Ahogy füle mögé tűri, azonnal felfedi gyönyörű mosolyát. Matatni kezd maga mellett, pontosan tudom, hogy mit is keres, és szinte görcsbe rándul a gyomrom az izgalomtól mikor megint meghallom, a halk zümmögést. Érzem is ahogy az oldalamhoz ér vele, és azonnal jól eső érzést vált ki belőlem. Most talán nagyobb fokozatra állította, vagy csak az érzékeim csalnak meg, de ahogy a mellemmel kezd el újból játszani, azonnal tekeregni kezdek alatta. Az őrületbe kerget ezzel a hosszú előjátékkal, már másra se vágyom, csak hogy a lényegre térjen! És úgy néz ki a kérésem be is teljesül, mert az izgató remegés egyre jobban halad lefele. Már alig várom, hogy elkezdjen komolyan játszani velem, de mivel ami vele kapcsolatos, az semmi se egyszerű, így ez se. Nagyon ügyel rá, hogy véletlenül se érjen a legérzékenyebb pontomhoz, hiába ügyeskedem a csípőm mozgatásával, hogy hát ha sikerül kicsit rátalálnom a fokozott izgalomra, ő mindig úgy mozdul, hogy ezt elkerüljem. Már annyira felkorbácsolta bennem az érzéseket, hogy már eljátszottam a gondolattal, hogy kiszabadítom a kezem, és átveszem az irányítást. Egy jó irányzott mozdulattal, felülről a tangámba nyomja a remegő eszközt, pont úgy hogy a vége a legérzékenyebb pontomhoz ér. Azonnal az egész testemre kihat ez a remek érzés, és már tekergek is. Gyorsan felkúszik hozzám, majd a combjával, még jobban hozzányomja a vibráló csodát. A fejem teljesen hátra feszül az érzéstől, és egy jóleső elnyújtott mélyről jövő „ahhhh" hagyja el a számat. Rohamléptekkel haladok a boldogság fele, de ekkor valami miatt megszakad a kényeztetés. Felpattannak a szemeim, és kétségbe esetten nézek barátnőmre, aki továbbra is közelről mosolyog rám.

- Ne siess annyira, még csak most kezdtünk bele. – súgja nagyon halkan.

„Csak most?" Fogalmazódik meg bennem a kérdés. „De hát vagy félórája kínoz, meddig akarja még elhúzni?" Könyörgően nézek rá, hát ha elérek nála valami eredményt.

- Ha nem tetszik a módszerem, hát mutasd meg te hogyan csinálnád! – súgja megint a fülembe.

És tényleg semmi se egyszerű ennél a lánynál, ebben semmit sem változott, a mai napig mindig valami turpisságon töri a fejét. Szóval tényleg erre megy ki a játék, de azt várhatja, hogy bele menjek a játékába. Meglepő módon még tiltakoznom se kell, már megint érzem, hogy az aprócska kis anyagot félrehúzva, most két ujjával vesz kezelésbe. Az előző érzésnek jobban őrültem volna, de most nem válogathatok. Nem is kell, mert ez is olyan kellemes érzés, és már nem is érdekel, mert a megfelelő úton haladok a célom felé. Amanda már pontosan tudja, hogy mit hogyan csináljon, azt hiszem túlságosan is kiismert már, semmit se tudok eltitkolni előle. Remélem nem veszi észre, hogy milyen közel járok megint. De továbbra se tudom magamban tartani az érzéseimet, és ezt ő kegyetlenül ki is használja, ismételten az utolsó előtti pillanatban áll le. Azért most már egy kicsit dühösebben nézek rá, amit ő szemmel láthatólag, nagyon élvez, szinte nevet a szenvedésemen.

- Továbbra is csak rajtad áll! – és jót vidul rajtam – De várjunk csak, szükséged lehet a kezeidre!

Pár ujjával lassan tovább kezdi tolni a ruhámat le a kezemről, nem mint ha eddig megakadályozott volna valamiben is, inkább csak jelképesség volt. Visszafele a hajával végig csiklandozza karjaimat, az arcomat, a szájával a számat kezdi kényeztetni. Ezen a ponton elszáll minden dühöm, könnyen az ujjai köré csavar, mint mindig! De végre most már én is ott simogathatom, ahol csak szeretném, és ki is használom a helyzetet, és kicsit erősebben belemarkolok a fenekébe, mert tudom, hogy ezt szereti. Meg is lesz a hatása, azonnal vadabbul kezd el foglalkozni velem. Szinte harapdálva halad tovább a testem kényeztetésével, és sokat nem is időzik sehol el, hiába próbálom visszatartani kicsúszik a kezeim közül, és egy gyors mozdulattal szabadít meg a legutolsó ruhadarabomtól. Egy pillanatig se vár, már kezd is bele újból a kényeztetésembe. Kicsi, lassú mozdulatokkal kezd bele, pont ahogy szeretem, és most már mindennél jobban vágyom rá, hogy végre beteljesüljön a vágyam! Próbálom visszafogni magam barátnőm előtt, de akár hogyan erőlködőm, néha egy pár mélyebb sóhaj elhagyja a számat, és mindegyikre reagálva, kicsit visszavesz a tempóból, majd újból belekezd, ezzel még jobban felkorbácsolva a vágyaimat. Túlságosan is jól játszik a határaimmal, pont az őrület határán tart, már-már néha azt hiszem, hogy talán most, végre beteljesül, de akkor leáll. Teljesen kikészülök tőle, olyan nagyon, hogy két kézzel markolok a hajába, és úgy próbálom irányítani. Persze nem hagyja, inkább vissza kúszik hozzám, de azért az ujjaival folytatja, és pár pillanat múlva megint a határon vagyok, alig kellett hozzá pár másodperc, de ez az ördögi csaj már nem is tudom hányadik alkalommal, de megint leáll. A mozdulataim teljesen ösztönösek, eleresztem a haját, és kapok oda, hogy akkor majd én befejezem. A tudatom még az utolsó pillanatban megálljt parancsol, hogy ha megteszem, akkor ő nyer, megint, én viszont vesztek! De ha nem teszem meg akkor is vesztek, én mindenképpen vesztesen jövök ki a játékból. Odadől mellém, és teljesen hozzám simul, mint aki jól végezte dolgát, csak hát nem végzett, biztos vagyok benne, hogy ezt tudja is. Finoman simogatni kezdi a hasamat, szinte alig érezhetően az ujjai hegyével, lassan halad lefele, és mindig az ágyékomnál pihenő kezeimet cirógatja.

To Be Continued.......

Ne feledjetek el a részre szavazni, ha tetszett! És olvasólistára rakni a könyvet, hogy véletlenül se maradjatok le az új részről.

Szívesen várom a kommenteket, pozitív negatív kritikákat, ígérem egyikből se lesz sértődés. :)

Ha még nem követsz akkor hajrá, néha szoktam írni az üzenőfalra is dolgokat. :D

Szép napot mindenkinek!