50. Viszonzás

1.6K 111 25
                                    

Young Mi már az egyetemen volt, és ott várt rám a padban, azonban mikor leültem mellé a jobb oldalra, szemei elkerekedtek, arcára pedig egy pajzán mosoly húzódott.

- Akkor vehetem úgy, hogy megbeszéltétek a dolgokat? - kérdezte halkan, hogy Jimin ne hallja meg.

- Mondjuk.

- Helyes. - bólogatott, nagyokat vigyorogva.

- És veled mi van? Azóta nincs a listádon senki? - vetettem fel az ötletet. Egy szemét dög vagyok, amiért elrontom a mostani jó kedvét az ilyen kérdéseimmel...

- Nem. - ingatta meg fejét. - Nekem elég volt.

- Nocsak. Összehozzalak Taehyungal? - mosolyodtam el, de a lány reakciójától még fel is kacagtam. Elpirulva fogta közre arcát tenyerével, és dülöngélni kezdett, mint aki a fellegek között lebeg.

- Dehogy!

- Tényleg ennyire megszeretted? - vontam fel szemöldököm. Szilveszterkor különösképp mindig a közelében volt ráadásul nem voltam ott reggel, mikor felkeltek. Tae-t nyilván meglepte, hogy az ölében kötött ki a lány.

- Nem, csak.. Inkább mondanám rajongásnak.

- Azokból is szép kapcsolatok szoktak lenni. Szóval mikorra szervezzem a randit? - hecceltem még egy kicsit.

- Soo Min! - csapta meg a kezem, és fordult el durcásan. Ha belegondolok, Taehyung-nak elege van a nőkből, mert az egyik csúnyán kijátszotta és megalázta őt, Young Mi-nek pedig elege van a férfiakból, akik nem akarnak tőle többet, mint pár hét szerelmet, és utána elhajítják. Vagy túl gyorsan illetve túl lassan akarnak haladni. Lehet, hogy Young Mi számára nincs is tökéletes?

Azt már felfogtam, hogy ha van valakid, igazodnod kell hozzá, de lehetséges, hogy ennyire? Jimin volt az, aki haladni akart, de visszafogta magát értem, én pedig túl lassan akartam előre menni, ma reggel mégis.. Inkább nem részletezem mit tettem, de a lényeg, hogy én is felgyorsultam hozzá, hogy mind a kettőnknek jó legyen.

Jimin a hatodik szünetben annyira nem akarta elfogadni, hogy most három előadásig nem lát, hogy egészen becsöngetésig a vállamba dörgölőzött, mint egy macska.

- Menned kellene, mielőtt még elkésel. Otthon úgysem fogsz békén hagyni, három óra szünet nekem is jár. Még mielőtt megunsz.

- Otthon úgy elkaplak, hogy utána el sem engedlek. - pöckölte meg az orrom, hogy ezzel kivívja magánk a figyelmem, majd mikor felé fordultam, egy csókot nyomott a számra, amitől Young Mi majdnem megfulladt.

- Első számú shippelőtök vagyok. Csak ezek után ne szakítsatok. Jiminnek is iszonyat szar volt az az időszak.

- Honnan tudod? - fordultam felé, és halkultam el, mivel a tanár épp most kezdett bele a magyarázásba.

- Attól még, hogy ti szakítottatok, én még lehetek a barátja. - mutatott rám, majd magára. - Elmondta, hogy biztosan miatta érzel így, mert tett valamit szilveszterkor, csak nem emlékszik rá, hogy mi volt az. Rossz volt ránézni, ahogy érted sóvárog, én meg csak úgy voltam mellette, és hallgattam amiket mond, elvégre nem tudok beleszólni.

- Nem lesz több ilyen. - jelentettem ki magabiztosan. - Már mindent megbeszéltünk, úgyhogy tiszta mind a kettőnk lapja.

- Azért azt elmesélhetnéd, hogy hogyan szerzett vissza. - mosolyodott el.

- Hát, ez úgy volt...

-------------------------

- Na, túlélted? - léptem Jimin mellé, aki meggyötört fejjel közeledett felém.

Azért, aki vagy [Jimin ff.] - BefejezettHikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin