Azért, aki vagy [Jimin ff.] - Befejezett

57. Apró örömök

- Szóval azt mondod, te nyernél, mi?

- Nem, de azt tudom, hogy két perc alatt veszíteni fogsz. - mosolyodtam el magabiztosan Jiminre.

- Valóban? Jól meggondoltad? Tudod, mekkora az önuralmam.

- De ha így csináljuk, nem fogod tudni megőrizni a hidegvéred. - vágtam vissza.

- Úgy beszélsz, mintha tudnád, hogy szűz vagyok ezen a téren.

- Egyszer mindent ki kell próbálni.

- Nem lesz unalmas? A szabályok arra valók, hogy megszegjük őket. Ez benne az izgalmas.

- Ne aggódj. Nem ezzel leszel elfoglalva, mikor eldöntöm a királyodat. - megfogtam a parasztot, és beléptem a lova elé, hogy láthassa, mire is készülök. Kissé ideges lettem attól, hogy az előző körben Jimin szabálytalanul játszott, de mint kiderült, nem az ő hibája volt. Sosem mondta el neki senki, hogy milyen alapszabályok szövik körbe a sakkot, így most ez az én feladatom lett. Arra azonban nem számítottam, hogy ilyen gyorsan megjegyzi, és nem fog kétségbeesni attól, hogy én már tudok játszani.

- Ugye tudod, mi fog történni, ha én nyerek?

- Van egy sejtésem. Sajnos az ágyat még egy jó öt óráig nem szeretném használni. - vágtam vissza, miközben levettem a tábláról a fekete futót.

- Ki mondta, hogy kell az ágy? Nagyon szívesen kipróbálnám a kanapét, az asztalt, vagy a pultot. De régi vágyaim közé tartozik a zuhany alatti is.

- Talán, ha jó fiú leszel, lehet az egyikről szó. - néztem fel rá. Csillogó szemeiben perverz fény gyúlt, mintha ő már eldöntötte volna, hogy hol lesz a következő menet. Tudom, hogy ő sem olyan perverz, mint amilyennek mutatja magát, csak azért csinálja, hogy szokjam. Azt kell, hogy mondjam, egészen belejöttem már a perverz poénok dobálásába.

- Arra gondoltam, holnap elmehetnénk moziba.

- Jó ötlet. Mit nézünk? - válaszoltam. Olyan rég voltam, hogy most külön izgalmat ébreszt bennem a gondolata. Az ottani pop-corn sokkal finomabb, mint amit itthon tudok csinálni, bár való igaz, hogy az ára is több...

- Amit szeretnél. - zárta rövidre a témát, miközben én elővettem a telefonomat, és megnéztem a műsorlistát.

Mivel vasárnap nem volt semmi dolgunk, a film pedig négykor kezdődött, addig én bevonszoltam magam a szobába, és írtam. Jimin a nappaliban volt, tévét nézett, de olyan hangerővel, amit mikor kimentem még én is alig hallottam. Nem akarta, hogy zavarjon, ezért inkább csak a képeket figyelte, amíg el nem aludt.

Nem volt szívem felkelteni, de muszáj volt, elvégre indulni kellett. Nagyon rég nem moziztam már, férfivel pedig ez volt az első, mivel Taehyung-al sose jutottam el odáig. Voltak a filmben kisebb jelenetek, mikor felszisszentem, és Jimin karjába vájtam a körmöm, csakhogy kapaszkodót keressek, de ezt leszámítva nagyon tetszett. Pláne azért, mert a végén összejöttek.

Eszembe jutott, mikor kikaptuk a kisfilmes feladatot. Pár másodpercre átfutott az agyamon, mi lenne, ha az én könyveimet filmesítenék meg. Felháborodottság, rajongás.. Minden terítéken lenne. Talán most az egyszer nem kellene az olvasóim vágyát teljesítenem, és írni egy rendes fantasy könyvet, amiben nem olyan erotikusan írom le, ha épp akció van.

Először csak magamat akartam ezzel szórakoztatni. Mégis átálltam arra, amit ők kértek tőlem, és most először érzem úgy, hogy elkanyarodtam magamtól. Még ha írom is, mindig eszembe jut, hogy azokon a lapokon mennyi minden más is történhetne. Beszélni fogok Taehyung-al, hogy most egy ideig felhagyok a pornó jellegű könyvekkel, és inkább tartalom dús fantasykkal fogok jönni.

Vagy nem is kell fantasy-nak lennie. Mi lenne, ha egyszerűen leírnám a mi történetünket Jiminnel? Az olvasók először biztosan nem szeretnének, ahogyan én se magamat, de majd úgy fogom csinálni, hogy az irántam érzett ellenszenvet elnyomja Jimin jelleme. Mert ő tényleg tökéletes. Számomra. Mindenkinek vannak kisebb-nagyobb hibái, nekem többnyire nagyok, de Jimin mégis itt van mellettem, kitartóan küzdve értem. Hogyan tudnám ezt meghálálni?

Ebbe a projektbe azonban nem foghatok még bele, elvégre messze a vége. Nem tudom, milyen befejezést tudnék neki szánni, hisz... A jövőn még nem gondolkodtam. Vajon Jimin szeretne gyerekeket? Biztos csodálatos apa lenne, belőlem azonban borzalmas anya válna. Felelőtlen lennék, ha épp nincs kedvem foglalkozni a gyerekkel, és már ez a gondolatfoszlány is megrémiszt. Elvégre melyik anya nem szeretne a gyermeke kedvében járni éjjel-nappal?

Este, mikor beértünk a házba, rögtön felmentem a szobámba, hogy elővegyem Jimin pólóját, valamint egy fehérneműt, és elfoglalhassam a fürdőt. Nem izzadtam le, sőt, kifejezetten fáztam, ezért is gondoltam rá, hogy felmelegítem magam. Azonban arra nem gondoltam, hogy ha nem zárom kulcsra az ajtót, azt a férfi rögtön kiszimatolja, és bejön ő is.

Se szó, se beszéd, meztelenül beállt mögém, majd magához vont, és amíg tenyerével birtokba vette a mellkasomat, addig nekem dörgölte a már keményedő vágyát. Előre gondolkodott, volt rajta óvszer, így én leszegett fejjel hagytam neki, hogy felemelje az egyik lábamat, és a magáévá tegyen.

------------------------

- Zuhanyzó pipa. - mosolyodott el. Egyikünk se tudott aludni, nekem pedig elgémberedett a bal oldalam, így jobbra fordultam, de ekkor találkozott a tekintetünk.

- Te listázod ezeket?

- Dehogy. Csak ki akartam próbálni. Kétség kívül veled volt eddig a legjobb. - ettől a mondatától valahogy elszorult a szívem. Nem féltékenység, vagy harag, csak sajnálat. Young Mi-t is rettenetesen sajnáltam, minden egyes alkalomkor, mikor sírva jött oda hozzám, hogy kidobta a pasija.

- Jimin.. Milyenek voltak az előző kapcsolataid?

- Ne gondolj túl sokra. Előtted talán három-négy barátnőm volt. De utánad már nem lesz senki. - derekamra tette kezét, hogy magához tudjon vonni, és egy apró csókot adott a homlokomra. - A legtovább tartó kapcsolatom is négy hónap volt. Nem jöttek egyik lánnyal se össze a dolgok. Nem éreztem azt, mint nálad.

- De miért? Ők.. Csak nem voltak olyan gyámoltalanok, mint én. - halkan felsóhajtott, majd egy kisebbet sózott a fenekemre, amitől fejjel nekiütköztem a mellkasának, aprót sikítva.

- Ne mondj ilyet. Lehet, hogy pont erre van szükségem. Egy lányra, akire vigyázni kell, akit biztatnom kell arra, hogy ő a legcsodálatosabb teremtés, akivel valaha találkoztam.

- Elég, a végén zavarba jövök.. - simítottam arcára. Éreztem, ahogy elmosolyodik.

- Már abban vagy. Én pedig imádom ezt. - fölém tornyosult, majd lágyan egy fáradt csókba invitált. Lomhán mozgattuk egymáson ajkainkat, amíg mind a ketten álmosak nem lettünk. Jimin feje a mellkasomnál keresett magának kényelmes helyet, és úgy aludt el, míg én egyik kezemmel a vállát, másikkal a fejét fogtam, és simogattam, amíg engem is utol nem ért az álom.